Demokrácia, 1948. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1948-01-04 / 1. szám
„Negyven éve vagyok , de soha ennyi részeget nem láttam... Az alkoholisták ügyét ki kell venni a rendészet hatásköréből — mondja az orvos . Mit igazol a statisztika és mit mondanak az érdekeltek az alkoholizmus terjedéséről Az alkoholizmus terjedése ellenrendszabályokat sürget. Az italmérő helyek aranykorukat élik. Ugyanakkor azonban félelmetesen szaporodnak az alkohol fűtötte kihágásokés bűncselekmények. A fővárosi tisztifőorvoshelyettes az alkoholizmus meggátlására legutóbb szeszjegy bevezetését javasolta. Dúl a vita, de ezzel még nem tisztázódott, miért terjedt el az iszákosság. Az érdekelt feleket kérdeztük meg. A vélemények megoszlanak. A budapesti vendéglős ipartestület főjegyzője a következőket mondotta: — Túlzott hírek vannak forgalomban az alkoholfogyasztás mértékéről — mondotta. — Nem emelkedik a szeszfogyasztás és egyáltalán nem éri el a háború előtti évek mértékét. A záróra és az elektromos áram korlátozása ezenfelül csökkentette a fogyasztást, mert a kései italozásra beállított vendégeknek nincs idejük kiadós ivásra. A szemléltető példának beállított részegek inkább ebből a kategóriából kerültek ki — de csak szórványosan. Nincs általános alkoholláz. Az esti tíz óra utáni fényűzési adó máris megritkította a vendégeket. A pesti közönség egyideileg ellenáll a zsebét érintő újításoknak. A pálinkafogyasztás, a szeszárak emelkedése miatt máris lecsökkent. A bor pedig alapjában véve olyan drága, hogy meggondolásra készteti a fogyasztókat. Bor van ugyan elég, de a minőségileg jobb, mennyiségileg kevesebb szőlőtermés miatt a bor akkor tart ki az újig, ha csak a belföldi fogyasztás mértékének megfelelően kerül kivitelre. Elmondotta az ipartestület főjegyzője azt is, hogy a szeszjegy levezetése azért sem valószínű, mert a tapasztalatok szerint a lakosságnak egy igen jelentős rétege nem alkoholfogyasztó. Ha bevezetnék a jegyet, csak az történne meg, hogy azok, akik nem isznak, pénzt csinálnának ebből. Áruba bocsátanák a jegyeiket. Nincs nyersanyag — nincs elég pálinka A Rum- és Likőrgyárosok Országos Egyesületében az alkoholizmus csökkentését gyorsan „orvosolták“ józan adataikkal. — Sokkal kevesebb szeszt tud a Szeszegyedáruság a gyárak rendelkezésére bocsátani, mint amennyit a piac felvenne. A közellátási rendelkezések amúgy is elvonják a burgonyát és a tengerit a pálinkagyártás elől. Legújabban már a melaszt is, amelyet a mezőgazdaság takarmányozására fordítanak. Kevés a pálinka, kivitelre is csak egyes speciális gyümölcspálinkák kerülnek igen kis mértékben. Az általános részegeskedés vádja nem helytálló. A magyar ember nem pálinkázik és csak mérsékelten borozik. A pálinka legfőbb fogyasztói a hegyvidéki lakosság volt. Mit mondanak a „szesztestvérek?“ A borozónak — ahova betértünk — közönsége széles rétegezésű. Közvéleménykutatást rendeztünk tehát, mit szólnak az alkoholizmus vádjához a „szesztestvérek“. Angyal István, a csapos, lesújtóan nyilatkozott: Nincs elég alkoholista. Amíg a vendégek úgy guberálják össze a kétdeci borra vagy a féldeci kevertrevalót, addig járványról beszélni sem lehet. Hadik Lajos rakodómunkás szesztestvér csak ennyit mondott: Keljen fel valaki négy órakor, téli fagyban és húzzon ki egy hordárkocsit a Nagyvásártelepre Ha nem fűteném magam kétdecivel, amit féldecinként szopogatok le a vásártelepig, hogy bírhatnám ezt a munkát? Ez az én orvosságom. Mint néhai esc, a kocsmás Háry János, Palóc Károly a borozóasztalra tette le utolsónak a garast: Nézze, szomszéd, ha a zsiroskenyérre megiszom a háromdecimet, már mámorosnak érzem magam. Ha majd délelőtt megeszem a rukapörköltet dupla szafttal, féllitertől sem érzem magamat illetékesnek az alkoholizmus „vádjára“. Az érdekeltek nem látják vészesnek a boriszákok számának növekedését. Ezzel szemben, a szőlőtermelési statisztika adatai szerint, 1946- ban 3.845.893 hl. bor termett az országban. Ez lényegesen nagyobb volt, mint a legutolsó békeév, 1938 bor• termése, mert ekkor a hozam csak •1,308.973 hl. volt. Ha az idei bortermést az aszály miatt csak hárommillió hektoliterben jelöljük meg, akkor is 34—35 liter az évi borfejadag, amihez még 5 liter másfajta alkohol fejenkénti fogyasztása járul. Természetes az, hogy a csecsemők, kiskorúak, bornemisszák stb., tehát a lakosság negyven százaléka nem borfogyasztó. Ez a mennyiség is az iszákosok borfejadagját növeli. Bortermő állam vagyunk és Amerika, Franciaország után harmadik helyen állunk a borfogyasztó nemzetek sorában. Az orvos így látja . .. A statisztikus után dr. Rosenfeld Viktor kórházi főorvost kérdeztük meg, hogyan látja az orvos az alkoholizmus terjedését. — Ha valakit operálunk, odaszíjazzuk a merőasztalhoz és narkotizáljunk. A narkózisnak két osztálya an, a stádium excitalia, amikor még rugkapál esetleg a beteg. Újabb étert öntünk s a beteg a stádium narkozeosba jut, mozdulatlanná válik. A részeg ember is így van: a pohár bortól jut el az öntudatlanságig, amikor már nem felelős tetteiért. — Negyven éve vagyok orvos, de soha még annyi részeget, mint ma, nem láttam. Az alkohol elsősorban az agyra és az idegekre hat. Megnyílik az út, az örjöngési állapoton át, az elmegyógyintézetekig. Lombroso híres könyvében „Az őrültség vagy lángelmédben megírta, hogyan pusztul el egy család az alkohol miatt és hal ki, már a harmadik generációban. Az alkoholizmus nálunk mindeddig rendőri ügy volt, pedig épp olyan mérgező, mintha az áldozat gyufát vagy lúgot ivott volna. A süketnémák, vakok nagy része alkoholista szülőktől származik. — Tetszetős teória az, hogy a bor kalóriája azonos a húséval. Mi igaz ebből? — kérdeztük. — A kalória-teóriának ez a felsorakoztatása szemfényvesztés. Mérgező anyaggal telíti testét az alkoholista, szenvedélyévé válik az ivás, nincs megállás a lejtőn, hogyan lehetne a méreg azonos a testépítő hússal? Ma már igen sokan akarnak menekülni az alkoholizmus ölelő karjaiból, felkeresik az orvost, szabadítsa meg szenvedélyüktől. Az OTI- nak egy elvonóintézete volt Rákospalotán, ma ez sem működik. Az elmegyógyintézetekben legalább egy évig kellene ápolni az alkoholistát, de ide csak akkor juthat be, ha már ön- és közveszélyessé válik... Az orvos keserű szavai nyomán mégis csak indokolt lenne a magyar prohibiciónak, a szeszjegyek mértékéig való megvalósítása. Mert az alkohol ma már nem csak öl, butít, hanem a tébolyba is dönt. Kulcsár László // IRODABÚTORT KOCSIS JÁNOSTÓL VEGYEN Nádor u. 20. Telefon: 127-182 strinktáda 1400 patika államosítása előtt Többéves türelmi idővel szüntetik meg a patika hitbizományokat A magyarországi egészségügyi fórumok, de legelsősorban az érdekelt patikustársadalom, a legnagyobb figyelmet annak az új törvényjavaslatnak szentelik, amelyet a közeli napokban nyújt be Olt Károly népjóléti miniszter. Ez a törvény a patika-hitbizományok végnapjait jelenti s egyben előfutára az 1400 magyarországi patika államosításának. A tervezet szerint, elsősorban azt a közel másfélszáz patikát köz-A környező államok: Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia már végrehajtották a patikák államosítását. A magyar patikák tervezett államosításánál sokat vitatott pont az, amely azt mondja ki, hogy a pakségesítik, amelyeknek tulajdonosai részben az üldöztetések következtében pusztultak el, részben fasiszták voltak vagy más okokból nem tértek vissza. A kiszivárgott hírek szerint a törvényjavaslat célja, hogy az öröklési rendszert, a reáljogot megszüntessék és a jövőben nem engedik meg a személyi jogú patikák átírását, sem az özvegy, sem a gyermekek részére , áll egy része a betegbiztosítók kezébe kerülhet. A népjóléti minisztérium tervezete érdekes megoldást hoz. Eszerint az OTI, MABI, stb intézetek valóban kapnának a főváros főútvonalain két-három nagyjövedelmű patikajogot, de ennek ellenértékeképen vállalnák ráfizetéses patikák gyógyszerellátását és fenntartását. Sőt egyes patikanélküli vidékeken il gyógytárak felállítását. A betegségbiztosító patikák ellen a leghatározottabban állást foglal, a gyógyszerész érdekvédelmi tstület, a Magyar Gyógyszerész Egyesület. Szerintük nincs szükség arra, hogy a tervezett községesítés során ezek a százmilliós járulékjövedelemmel rendelkező betegbiztosítók ilyen kis patikaüzletekbe elegyedjenek bele. Érvelnek azzal is, hogy a patikák községesítésének első lépéseinél az fog megtörténni, hogy ha a betegbiztosítók is pályázhatnak, a magán, kézbe kerülő patikajogosítványokra, azok kiadásánál már szóhoz sem juthat. Amint Margittay Tihamér, a gyógyszerészegyesület igazgatója elmondotta, a patika-hitbizomány ma már a múlté. A régi nagy haszonkulcsosal szemben, ma a gyógyszerész 26—30%-os haszonkulccsal kalkulál. Magyarországon 1400 gyógyszertár működik. Közülük 832 olyan falusi törpegyógyszertár van, ami a patikus egyetten személyzetet sem tud tartani. A 832-ből 173 gyógyszerésznek még laboratóriumi segédereje sincs és egyedül mossa e gyógyszeres tégelyeket. A törpegyógyszertárak 60—70%-a nem hoz annyi hasznot, amennyi a tulajdonosnak egy gyógyszerészsegéd kollektív fizetésének megfelelő jövedelmet biztosítana. Ezzel szemben, érvelnek a patikusok, egy nagyvonalú községesítés olyan gyógyszertári bürokráciát, új alkalmazott létszám beállítását, ellenőrök rendszeresítését és külön irodák felállítását jelentené. Az adminisztráció növelné a törpegyógyszertárak deficitjét és megemné a nagyhasznú patikák hasznát. .A főváros területén 27 elhagyott gyógyszertár van, két és fél év óta községi kezelésben Egyetlen egy patika, a 27 közül, nem használható, mert a személyi rezsi megemészti a jövedelmet. A sokat vitatott betegbiztosítói patika jog Beszámoló a 13 párisi magyar ösztöndíjasról Párisban nagy és szép hagyományai vannak a magyar ösztöndíjasoknak, a háború előtti évektől kezdve — amikor Kodály Zoltánt, Szekfü Gyulát, Szabó Dezsőt küldötte ki Párisba az Eötvös-kollégium —, a huszas évek ,,fellegjárásos“ évein keresztül (ahogy Sőtér István nevezi kitűnő regényében ezeket az esztendőket) egészen a negyvenes évek elejéig, amikor is Párisban élő magyar diákok bekapcsolódtak a francia nemzet Ellenállási Mozgalmába és ott keményen helytálltak a magyar és emberi becsületért. Felszabadulásunk óta az épülő, magyar demokrácia anyagi eszközök híján csak kevés ösztöndíjast tudott kiküldeni a Fény Városába, ezek azonban mind gazdagítják jóhírünket és szorgalmasan tanulnak. A napokban érkezett haza néhány napra Kepes Tamás, a „Science Politique“ egyik ösztöndíjas magyar diákja, vele beszélgettünk a párisi magyar ösztöndíjasok életéről. — A Science Politique-on, a szociológiai és politikai tudományok világviszonylatban legfontosabb iskolájában jelen pillanatban kilenc magyar ösztöndíjas diák tanul, nyolc fiú és egy leány. A „leány“ különben az egyik ösztöndíjasnak, a MAKE egyik volt népi kollégistájának, Márkus Jánosnak felesége. A diákok személyenként és havertként 14.000 frankot kapnak, ami Párisban nem valami túl nagy pénz, de mindanynyian kijövünk belőle. Valamennyien a Quartier Latin „Hotel Rollin“ nevű kis diákszállodájában — Szabó Dezső egykori „fecskefészké“-ben — lakunk, naponta kétszer a szállodában étkezünk, a többi étkezéshez az áldott véletlen és dr. Erős János követségi tanácsos úr jóvoltából jutunk, aki minden vonatkozásban törődik velünk és bár a párisi magyar követség maga is nagyon szerény viszonyok között él, mindig jut számunkra egy-egy csomag és egy jólfűtött szoba, ahol bajainkat, kérdéseinket megbeszélhetjük. A Science Politique hallgatóin kívül több fiatal magyar közgazdász is tartózkodik, tanul kinn Párisban ösztöndíjjal. Ezek közül meg kell említenünk az alig huszonötesztendős dr. Gönczi Istvánt, aki december elején érdekes előadást tartott a Francia Pénztudományi Intézetben. Magyar sikernek könyvelhetjük el a fiatal magyar ösztöndíjas festők — Dersai, Szentiványi, Rózsa György — bekapcsolódását a francia ifjúsági és nem ifjúsági kiállításokba és azt a visszhangot, amit a szintén ösztöndíjjal kiküldött fiatal magyar írók: Fónagy Iván, Somlyó György és Bálint László keltettek Paris irodalmi köreiben. A zenészek — Starker János gordonkás, Sebők György zongorista, Déri Pál énekes és a többiek — sajnos eddig még nem kaaptak ösztöndíjat, s így — bár az erkölcsi sikerből bőven jutott nekik is — nem valami fényes anyagi helyzetben vannak. A Hotel Rollinban gyakran szoktunk zártkörű, magasszínvonalú hangversenyeket tartani, amelyeket a fiatal magyar művészek és diákok francia barátai is meglátogatnak. E barátok és pártfogók közül kétségen kívül első helyen áll Andre Proudhome, francia író és kritikus, a magyar irodalom kitűnő ismerője és lelkes propagátor, Marcel Reinhardt, egy vegyészeti gyáros és műgyűjtő, főleg a képzőművészek sorsával törődik, de lelkes híve ifjú muzsikusainknak is. ő volt az, aki Starker János számára egy nagyszabású vidéki turnét szervezett De sok nevet kellene még felsorolnom, ha mind meg akarnék emlékezni azokról a francia intellektuellekről, akik a párisi magyar ösztöndíjasok, s ezen keresztül az egész magyar demokrácia sorsa iránt érdeklődnek. Annyi bizonyos, — fejezte be nyilatkozatát Kepes Tamás — hogy demokráciánk nem vall szégyent a párisi ösztöndíjasok „különítményé“vel és ha módunkban áll, még több ösztöndíjast — köztük fiatal újságírókat is — kellene kiküldenünk Párisba, hogy megismerjék az igazi, az örök francia kultúrát és tapasztalataikat majdan a nemzet felemelésére fordíthassák... — A. G. — Látogassuk a KIMÉRT Kisgazda Mozgókép Üzemi rt. filmszínházait IV, KOSSUTH LAJOS UTCA 18. J Telefon: 189—707. Diktátor Előadások: Val, 6, */29, szomb. és ünnepnap V12, vasárnap 11 és */22. Cámnior Vn„ BAROSS-TÉR 32. Botrány a túlvilágon Előadások: '/&, ’A4, 6, ‘A9, vasár., ünn. 11. vn„ ERZSÉBET KÖRÚT 26. Szerdáig: Anna és a sziámi király Csütörtöktől: Hindsnyi muzsikája Előadások: ‘/42, V24, ’/46, 8, vasár-ünnepnap 11. VII. ERZSÉBET KÖRÚT 39. Szerdáig: 5ЭГ§|Э pObOl Csütörtöktől: Tenáss serif és Stan és Pan cenaaf csinál Előadások: 10, 12, 2, 4, 6, 8. ^Ulula VII, AKÁCFA UTCA 4. Hágám útját járom Előadások 1, Vi4, Yz6, *A8, vasár., ünn. %11. 11. CORVIN TÉR 8 г/Щй/ЗО Telefon: 257—913. Afrikai vőlegény Előadások: V5, Vt7, Y9, szomb., vas, ünn. ,/13. Megvédik az alkalmazottak érdekeit Nagyfontosságú érvként vitték a küzdelembe, hogy a községesítés során a jogos patikusigények nem nyernek kielégítést. Az új generációt nem ambicionálja a jogosítványok elnyerhetésének reménye Az állami státusba került gyógyszerészek jövedelme fele annyi lesz, mint az eddigi fizetések. A vélemények valóban megoszlanak még a segédi vonalon is. De a népjóléti kormányzat olyan fizetési osztályba sorolást tervez, amely a jövedelmet nem csökkenti. Egyben meg kívánja szüntetni azt is a községesítéssel, hogy a gyógyszerészsegédek nagy része — mint eddig — egész életét örök segédi munkakörben töltse be. E célból azt is tervezik, hogy a nagyforgalmú patikák vezetését váltott, időhöz kötött munkaerő megosztással töltsék be. A gyógyszerész törvényjavaslat előreláthatólag többéves türelmi időt állapít meg, az 1400 magyarországi gyógyszertár államsításának, illetve községesítésének keresztülvitelében. угЫшак Operahó*. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Jancsi és Juliska (11). A köppeny, Csodá* 1os mandarin. Divertimento (7). Szerda: ■ raviata 7). Csütörtök: Hunyadi László i ). Péntek: Falstaff (7). Szombat: Lohen- I.'in (6). Vasárnap Don Juan (6). Nemzeti Színház. Hétfő: Orosz kérdés (/a8). Kedd: III. Richard (6). Szerda: III. Richard (6). Csütörtök: III. Richard (6). Péntek: Itthon (V28). .Szombat: Az ember tragédiája (2). Orosz kérdés (VfcS). Vasárnap: Az ember tragédiája (Hit). Orosz kérdés O/2K). Nemzeti Kamara Színház: Minden este: Szerelmi házasság (V*8) vasárnap délután V14-kor is. Vígszínház. Minden este: Vidám esték. (V28). Pesti Színház. Minden este: Anna Christie; vasár- és ünnepnap Ölti). Magyar Színház. Minden este: Lili; vasár- vés ünnepnap ( V21). Fővárosi Operettszínház. Minden este: Marica grófnő (7); vasár- és ünnepnap: Latyi Matyi (11), Marica grófnő (3). Művész Színház. (Hétfő: Boldog vasárnap *18). Kedd: Boldog vasárnap (Vsj, V28). Szerda: Nincs előadás. Csütörtöktől minden este: Hedda Gabler OhS), vasárnap délután Уг4-ког is. Madách Színház. Minden este: Fiúk, lányok (V28). Medgyaszay Színház. Minden este: Doktor úr (Vs8).; vasár- és ünnepnap Oh4). Pódium Kabaré. Minden este: 1047. szökőév OhS); vasár- és ünnepnap (*/*4).. Kamara Varieté. Minden este: Felfújta a szél (M28); vasár- és ünnepnap (*/*5). Royal Revű Varieté. Minden este: 1001 nászéjszaka Olt8), vasár- és ünnepnap (Ы).