Demokrácia, 1948. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1948-01-04 / 1. szám

„Negyven éve vagyok , de soha ennyi részeget nem láttam... Az alkoholisták ügyét ki kell venni a rendé­szet hatásköréből — mondja az orvos . Mit igazol a statisztika és mit mondanak az érde­keltek az alkoholizmus terjedéséről Az alkoholizmus terjedése ellen­­rendszabályokat sürget. Az italmérő helyek aranykorukat élik. Ugyan­akkor azonban félelmetesen szapo­rodnak az alkohol fűtötte kihágások­­és bűncselekmények. A fővárosi tisztifőorvoshelyettes az alkoholiz­mus meggátlására legutóbb szeszjegy bevezetését javasolta. Dúl a vita, de ezzel még nem tisztázódott, miért terjedt el az iszákosság. Az érdekelt feleket kérdeztük meg. A vélemények megoszlanak. A budapesti vendéglős ipartestü­let főjegyzője a következőket mon­dotta: — Túlzott hírek vannak forgalom­ban az alkoholfogyasztás mértékéről — mondotta. — Nem emelkedik a szeszfogyasztás és egyáltalán nem éri el a háború előtti évek mértékét. A záróra és az elektromos áram korlátozása ezenfelül csökkentette a fogyasztást, mert a kései italozásra beállított vendégeknek nincs idejük kiadós ivásra. A szemléltető példának beállított részegek inkább ebből a kategóriából kerültek ki — de csak szórványosan. Nincs általános alko­­hol­láz. Az esti tíz óra utáni fény­űzési adó máris megritkította a ven­dégeket. A pesti közönség egyideileg ellenáll a zsebét érintő újításoknak.­­ A pálinkafogyasztás, a szeszárak emelkedése miatt máris lecsökkent. A bor pedig alapjában véve olyan drága, hogy meggondolásra készteti a fogyasztókat. Bor van ugyan elég, de a minőségileg jobb, mennyiségileg kevesebb szőlőtermés miatt a bor akkor tart ki az újig, ha csak a bel­földi fogyasztás mértékének meg­felelően kerül kivitelre. Elmondotta az ipartestület főjegy­zője azt is, hogy a szeszjegy l­e­­vezetése azért sem valószínű, mert a tapasztalatok szerint a lakosságnak egy igen jelentős rétege nem alkohol­fogyasztó. Ha bevezetnék a jegyet, csak az történne meg, hogy azok, akik nem isznak, pénzt csinálnának ebből. Áruba bocsátanák a jegyeiket. Nincs nyersanyag — nincs elég pálinka A Rum- és Likőrgyárosok Országos Egyesületében az alkoholizmus csök­kentését gyorsan „orvosolták“ józan adataikkal. — Sokkal kevesebb szeszt tud a Szeszegyedáruság a gyárak rendelke­zésére bocsátani, mint amennyit a piac felvenne. A közellátási rendelke­zések amúgy is elvonják a burgonyát és a tengerit a pálinkagyártás elől. Legújabban már a melaszt is, ame­lyet a mezőgazdaság takarmányozá­sára fordítanak. Kevés a pálinka, kivitelre is csak egyes speciális gyü­mölcspálinkák kerülnek igen kis mértékben. Az általános részegeske­dés vádja nem helytálló. A magyar ember nem pálinkázik és csak mér­sékelten borozik. A pálinka legfőbb fogyasztói a hegyvidéki lakosság volt. Mit mondanak a „szesztestvérek?“ A borozónak — ahova betértünk — közönsége széles rétegezésű. Köz­véleménykutatást rendeztünk tehát, mit szólnak az alkoholizmus vádjá­hoz a „szesztestvérek“. Angyal Ist­ván, a csapos, lesújtóan nyilatko­zott: Nincs elég alkoholista. Amíg a vendégek úgy guberálják össze a két­­deci borra­ vagy a féldeci kevertre­­valót, addig járványról beszélni sem lehet. Hadik Lajos rakodómunkás­­ szesztestvér csak ennyit mondott: Kel­jen fel valaki négy órakor, téli fagy­ban és húzzon ki egy hordárkocsit a Nagyvásártelepre Ha nem fűteném magam kétdecivel, amit féldecinként szopogatok le a vásártelepig, hogy bírhatnám ezt a munkát? Ez az én orvosságom. Mint néhai esc, a kocs­­más Háry János, Palóc Károly a borozóasztalra tette le utolsónak a garast: Nézze, szomszéd, ha a zsi­­roskenyérre megiszom a háromdeci­met, már mámorosnak érzem ma­gam. Ha majd délelőtt megeszem a rukapörköltet dupla szafttal, félliter­­től sem érzem magamat illetékesnek az alkoholizmus „vádjára“. Az érdekeltek nem látják vészes­nek a boriszákok számának növeke­dését. Ezzel szemben, a szőlőterme­lési statisztika adatai szerint, 1946- ban 3.845.893 hl. bor termett az or­szágban. Ez lényegesen nagyobb volt, mint a legutolsó békeév, 1938 bor• termése, mert ekkor a hozam csak •1,308.973 hl. volt. Ha az idei borter­mést az aszály miatt csak három­millió hektoliterben jelöljük meg, akkor is 34—35 liter az évi borfej­adag, amihez még 5 liter másfajta alkohol fejenkénti fogyasztása járul. Természetes az, hogy a csecsemők, kiskorúak, bornemisszák stb., tehát a lakosság negyven százaléka nem bor­fogyasztó. Ez a mennyiség is az iszá­kosok borfejadagját növeli. Bortermő állam vagyunk és Ame­rika, Franciaország után harmadik helyen állunk a borfogyasztó nem­zetek sorában. Az orvos így látja . .. A statisztikus után dr. Rosenfeld Viktor kórházi főorvost kérdeztük meg, hogyan látja az orvos az alko­holizmus terjedését. — Ha valakit operálunk, odaszí­­jazzuk a merőasztalhoz és narkoti­­záljunk. A narkózisnak két osztálya an, a stádium excitalia, amikor még rugkapál esetleg a beteg. Újabb étert öntünk s a beteg a stádium narkozeosba­ jut, mozdulatlanná vá­lik. A részeg ember is így van: a pohár bortól jut el az öntudatlansá­gig, amikor már nem felelős tetteiért. — Negyven éve vagyok orvos, de soha még annyi részeget, mint ma, nem láttam. Az alkohol elsősorban az agyra és az idegekre hat. Megnyí­lik az út, az örjöngési állapoton át, az elmegyógyintézetekig. Lombroso híres könyvében „Az őrültség vagy lángelmédben megírta, hogyan pusz­tul el egy család az alkohol miatt és hal ki, már a harmadik generáció­ban. Az alkoholizmus nálunk mind­eddig rendőri ügy volt, pedig épp olyan mérgező, mintha az áldozat gyufát vagy lúgot ivott volna. A sü­ketnémák, vakok nagy része alko­holista szülőktől származik. — Tetszetős teória az, hogy a bor kalóriája azonos a húséval. Mi igaz ebből? — kérdeztük. — A kalória-teóriának ez a fel­sorakoztatása szemfényvesztés. Mér­gező anyaggal telíti testét az alko­holista, szenvedélyévé válik az ivás, nincs megállás a lejtőn, hogyan le­hetne a méreg azonos a testépítő hússal? Ma már igen sokan akarnak menekülni az alkoholizmus ölelő kar­jaiból, felkeresik az orvost, szaba­dítsa meg szenvedélyüktől. Az OTI- nak egy elvonóintézete volt Rákos­palotán, ma ez sem működik. Az elmegyógyintézetekben legalább egy évig kellene ápolni az alkoholistát, de ide csak akkor juthat be, ha már ön- és közveszélyessé válik... Az orvos keserű szavai nyomán mégis csak indokolt lenne a magyar prohibiciónak, a szeszjegyek mérté­kéig való megvalósítása. Mert az al­kohol ma már nem csak öl, butít, hanem a tébolyba is dönt. Kulcsár László // IRODABÚTORT KOCSIS JÁNOSTÓL VEGYEN Nádor­ u. 20. Telefon: 127-182 strinktáda 1400 patika államosítása előtt Többéves türelmi idő­vel szüntetik meg a patika hitbizományokat A magyarországi egészségügyi fó­rumok, de legelsősorban az érdekelt patikustársadalom, a legnagyobb fi­gyelmet annak az új törvényjavas­latnak szentelik, amelyet a közeli napokban nyújt be Olt Károly nép­jóléti miniszter. Ez a törvény a patika-h­itbizományok végnapjait je­lenti s egyben előfutára az 1400 magyarországi patika államosításá­nak. A tervezet szerint, elsősorban azt a közel másfélszáz patikát köz-A környező államok: Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia már végre­hajtották a patikák államosítását. A magyar patikák tervezett államosí­tásánál sokat vitatott pont az, amely azt mondja ki, hogy a pak­­ségesítik, amelyeknek tulajdonosai részben az üldöztetések következté­ben pusztultak el, részben fasiszták voltak vagy más okokból nem tértek vissza. A kiszivárgott hírek szerint a törvényjavaslat célja, hogy az öröklési rendszert, a reáljogot meg­szüntessék és a jövőben nem enge­dik meg a személyi jogú patikák át­írását, sem az özvegy, sem a gyer­mekek részére , ál­l egy része a betegbiztosítók kezébe kerülhet. A népjóléti minisztérium tervezete érdekes megoldást hoz. Eszerint az OTI, MABI, stb intéze­tek valóban kapnának a főváros fő­útvonalain két-három nagyjövedelmű patikajogot, de ennek ellenértéke­­képen vállalnák ráfizetéses patikák gyógyszerellátását és fenntartását. Sőt egyes patikanélküli vidékeken i­l gyógytárak felállítását. A betegségbiztosító patikák ellen a leghatározottabban állást foglal, a gyógyszerész érdekvédelmi tstület, a Magyar Gyógyszerész Egyesület. Szerintük nincs szükség arra, hogy a tervezett községesítés során ezek a százmilliós járulék­jövedelemmel rendelkező betegbiztosítók ilyen kis patikaüzletekbe elegyedjenek bele. Érvelnek azzal is, hogy a patikák községesítésének első lépéseinél az fog megtörténni, hogy ha a beteg­­biztosítók is pályázhatnak, a magán, kézbe kerülő patikajogosítványokra, azok kiadásánál már szóhoz sem jut­­hat. Amint Margittay Tihamér, a gyógy­­szerészegyesület igazgatója elmon­dotta, a patika-hitbizomány ma már a múlté. A régi nagy haszonkulcs­osal szemben, ma a gyógyszerész 26—30%-os haszonkulccsal kalkulál. Magyarországon 1400 gyógyszertár működik. Közülük 832 olyan falusi törpegyógyszertár van, a­mi a pati­kus egyett­en személyzetet sem tud tartani. A 832-ből 173 gyógyszerész­nek még laboratóriumi segédereje sincs és egyedül mossa e­ gyógyszeres tégelyeket. A törpegyógyszertárak 60—70%-a nem hoz annyi hasznot, amennyi a tulajdonosnak egy gyógy­szerészsegéd kollektív fizetésének megfelelő jövedelmet biztosítana. Ezzel szemben, érvelnek a patiku­sok, egy nagyvonalú községesítés olyan gyógyszertári bürokráciát, új alkalmazott létszám beállítását, el­lenőrök rendszeresítését és külön irodák felállítását jelentené. Az ad­minisztráció növelné a törpegyógy­szertárak deficitjét és megemn­é a nagyhasznú patikák hasznát. .A fő­város területén 27 elhagyott gyógy­szertár van, két és fél év óta községi kezelésben Egyetlen egy patika, a 27 közül, nem használha­­tó, mert a személyi rezsi megemészti a jöve­delmet. A sokat vitatott betegbiztosítói patika jog Beszámoló a 13 párisi magyar ösztöndíjasról Párisban nagy és szép hagyomá­nyai vannak a magyar ösztöndíja­soknak, a háború előtti évektől kezdve — amikor Kodály Zoltánt, Szekfü Gyulát, Szabó Dezsőt küldötte ki Párisba az Eötvös-kollégium —, a huszas évek ,,fellegjárásos“ évein ke­resztül (ahogy Sőtér István nevezi kitűnő regényében ezeket az eszten­dőket) egészen a negyvenes évek ele­jéig, amikor is Párisban élő magyar diákok bekapcsolódtak a francia nemzet Ellenállási Mozgalmába és ott keményen helytálltak a magyar és emberi becsületért. Felszabadulá­sunk óta az épülő, magyar demo­krácia anyagi eszközök híján csak kevés ösztöndíjast tudott kiküldeni a Fény Városába, ezek azonban mind gazdagítják jóhírünket és szorgalma­san tanulnak. A napokban érkezett haza néhány napra Kepes Tamás, a „Science Politique“ egyik ösztön­dí­jas magyar diákja, vele beszélget­tünk a párisi magyar ösztöndíjasok életéről. — A Science Politique-on, a szo­ciológiai és politikai tudományok világviszonylatban legfontosabb isko­lájában jelen pillanatban kilenc ma­gyar ösztöndíjas diák tanul, nyolc fiú és egy leány. A „leány“ különben az egyik ösztöndíjasnak, a MAKE egyik volt népi kollégistájának, Már­kus Jánosnak felesége. A diákok személyenként és havertként 14.000 frankot kapnak, ami Párisban nem valami túl nagy pénz, de mindany­­nyian kijövünk belőle. Valamennyien a Quartier Latin „Hotel Rollin“ nevű kis diákszállodájában — Szabó Dezső egykori „fecskefészké“-ben — la­kunk, naponta kétszer a szállodában étkezünk, a többi étkezéshez az ál­dott véletlen és dr. Erős János kö­­vetségi tanácsos úr jóvoltából jutunk, aki minden vonatkozásban törődik velünk és bár a párisi magyar kö­vetség maga is nagyon szerény vi­szonyok között él, mindig jut szá­munkra egy-egy csomag és egy jól­­fűtött szoba, ahol bajainkat, kérdé­seinket megbeszélhetjük. A Science Politique hallgatóin kí­vül több fiatal magyar közgazdász is tartózkodik, tanul kinn Párisban ösztöndíjjal. Ezek közül meg kell említenünk az alig huszonöteszten­­dős dr. Gönczi­ Istvánt, aki december elején érdekes előadást tartott a Francia Pénztudományi Intézetben. Magyar sikernek könyvelhetjük el a fiatal magyar ösztöndíjas festők — Dersai, Szentiványi, Rózsa György — bekapcsolódását a francia ifjú­sági és nem ifjúsági kiállításokba és azt a visszhangot, amit a szintén ösztöndíjjal kiküldött fiatal magyar írók: Fónagy Iván, Somlyó György és Bálint László keltettek Paris iro­dalmi köreiben. A zenészek — Star­ker János gordonkás, Sebők György zongorista, Déri Pál énekes és a töb­biek — sajnos eddig még nem kaap­­tak ösztöndíjat, s így — bár az er­kölcsi sikerből bőven jutott nekik is — nem valami fényes anyagi hely­zetben vannak. A Hotel Rollinban gyakran szoktunk zártkörű, magas­színvonalú hangversenyeket tartani, amelyeket a fiatal magyar művészek és diákok francia barátai is megláto­gatnak. E barátok és pártfogók kö­zül kétségen kívül első helyen áll Andre Proudhome, francia író és kritikus, a magyar irodalom kitűnő ismerője és lelkes propagátor, Marcel Reinhardt, egy vegyészeti gyáros és műgyűjtő, főleg a képzőművészek sorsával törődik, de lelkes híve ifjú muzsikusainknak is. ő volt az, aki Starker János számára egy nagysza­bású vidéki turnét szervezett De sok nevet kellene még felsorolnom, ha mind meg akarnék emlékezni azokról a francia intellektuellekről, akik a párisi magyar ösztöndíjasok, s ezen keresztül az egész magyar demokrácia sorsa iránt érdeklődnek. Annyi bizonyos, — fejezte be nyilat­kozatát Kepes Tamás — hogy de­mokráciánk nem vall szégyent a pá­risi ösztöndíjasok „kü­lönítményé“­­vel és ha módunkban áll, még több ösztöndíjast — köztük fiatal újság­írókat is — kellene kiküldenünk Pá­risba, hogy megismerjék az igazi, az örök francia kultúrát és tapasztala­taikat majdan a nemzet felemelésére fordíthassák... — A. G. — Látogassuk a KIM­ÉRT Kisgazda Mozgókép Ü­zemi rt. filmszínházait IV, KOSSUTH LAJOS UTCA 18. J Telefon: 189—707. Diktátor Előadások: Val, 6, */29, szomb. és ünnepnap V12, vasárnap 11 és */22. Cámnior Vn„ BAROSS-TÉR 32. Botrány a túlvilágon Előadások: '/&, ’A4, 6, ‘A9, vasár., ünn. 11. vn„ ERZSÉBET­ KÖRÚT 26. Szerdáig: Anna és a sziámi király Csütörtöktől: Hindsnyi muzsikája Előadások: ‘/42, V24, ’/46, 8, vasár-ünnepnap 11. VII. ERZSÉBET KÖRÚT 39. Szerdáig: 5ЭГ§|Э pOb­Ol Csütörtöktől: Tenáss serif és Stan és Pan cenaaf csinál Előadások: 10, 12, 2, 4, 6, 8. ^Ul­ula VII, AKÁCFA­ UTCA 4. Hágám útját járom Előadások­ 1, Vi4, Yz6, *A8, vasár., ünn. %11. 11. CORVIN TÉR 8 г/Щй/ЗО Telefon: 257—913. Afrikai vőlegény Előadások: V5, Vt7, Y9, szomb., vas, ünn. ,/13. Megvédik az alkal­­mazottak érdekeit Nagyfontosságú érvként vitték a küzdelembe, hogy a községesítés so­rán a jogos patikusigények nem nyernek kielégítést. Az új generációt nem ambicionálja a jogosítványok elnyerhetésének reménye Az állami státusba került gyógyszerészek jöve­delme fele annyi lesz, mint az ed­digi fizetések. A vélemények valóban megoszlanak még a segédi vonalon is. De a nép­jóléti kormányzat olyan fizetési osz­tályba sorolást tervez, amely a jöve­delmet nem csökkenti. Egyben meg kívánja szüntetni azt is a községesí­­téssel, hogy a gyógyszerészsegédek nagy része — mint eddig — egész életét örök segédi munkakörben töltse be. E célból azt is tervezik, hogy a nagyforgalmú patikák veze­tését váltott, időhöz kötött munka­erő megosztással töltsék be. A gyógyszerész törvényjavaslat előreláthatólag többéves türelmi időt állapít meg, az 1400 magyar­­országi gyógyszertár álla­msításá­­nak, illetve községesítésének keresz­tülvitelében. угЫшак Operahó*. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Jancsi és Juliska (11). A köppeny, Csodá* 1­os mandarin. Divertimento (7). Szerda: ■ raviata 7). Csütörtök: Hunyadi László i ). Péntek: Falstaff (7). Szombat: Lohen- I­­.'in (6). Vasárnap Don Juan (6). Nemzeti Színház. Hétfő: Orosz kérdés (/a8). Kedd: III. Richard (6). Szerda: III. Richard (6). Csütörtök: III. Richard (6). Péntek: Itthon (V28). .Szombat: Az em­ber tragédiája (2). Orosz kérdés (VfcS). Vasárnap: Az ember tragédiája (Hit). Orosz kérdés O/2K). Nemzeti Kamara Színház: Minden este: Szerelmi házasság (V*8)­ vasárnap délután V14-kor is. Vígszínház. Minden este: Vidám esték. (V28). Pesti Színház. Minden este: Anna Chris­tie; vasár- és ünnepnap Ölti). Magyar Színház. Minden este: Lili; va­sár-­ vés ünnepnap ( V21). Fővárosi Operettszínház. Minden este: Marica grófnő (7); vasár- és ünnepnap: Latyi Matyi (11), Marica grófnő (3). Művész Színház. (Hétfő: Boldog vasárnap *18). Kedd: Boldog vasárnap (Vsj, V28). Szerda: Nincs előadás. Csütörtöktől min­den este: Hedda Gabler OhS), vasárnap dél­után Уг4-ког is. Madách Színház. Minden este: Fiúk, lá­nyok (V28). Medgyaszay Színház. Minden este: Doktor úr (Vs8).; vasár- és ünnepnap Oh4). Pódium Kabaré. Minden este: 1047. szö­kőév OhS); vasár- és ünnepnap (*/*4).. Kamara Varieté. Minden este: Felfújta a szél (M28); vasár- és ünnepnap (*/*5). Royal Revű Varieté. Minden este: 1001 nászéjszaka Olt8), vasár- és ünnepnap (Ы).

Next