Rákóczi György Főgimnázium, Dés, 1919
Nézzük tehát most intézetünknek erkölcsi dását, rámutatva e téren is arra a kölcsönös támornek eredményes működés esetén az iskola és a szülő fönnállania kell. Mert hisz aránytalanul könnyű voil feladata, ha az ismeretek közlésében merülne ki. Csak utóbbi idők is megerősítették azt a régi igazságot, hogy egy fönnmaradása és fejlődése a polgárok műveltségén kívül elsősorban azoknak egyéni kiválóságán és erkölcsi alapérzületén fordul meg. Lássuk tehát, milyen követelésekkel állhattunk e tekintetben iskolánk elé, hogy teljesítette és teljesíthette azokat s hol kell itt a szülői háznak a hiányokat pótolnia ? Az állampolgár egyéni kiválósága elsősorban egészséges szervezetétől függ. Várjon fordított, illetve fordíthatott-e iskolánk ennek fejlesztésére kellő gondot? Habár iskolánk nem is rendelkezett egy a kor kívánalmainak megfelelő berendezésű tornateremmel s egyéb akadályok is merültek föl egy tervszerű testgyakorlás elé, annyira azonban mégis megfelelhetett a követelményeknek, hogy a tanulónak magával hozott egészsége itt kárt nem szenvedett, mert az egyes osztályok tanulóinak egy rendkívül kedvező átlagos létszáma mellett (34—35) tágas és tiszta tantermek állottak rendelkezésre. A kellő rend és célszerű munkabeosztás is támogatta a testi erőt egészséges fejlődésében. Mindenesetre nem egy hiánynak a pótlása vár itt a nyári szünidőben a szülői házra, amelynek vállaira nehezednek még a szervezet erősítéséhez szükséges jó táplálék beszerzésének — ma nem épen kicsinynek mondható — gondjai is. Az egyéni kiválóság második követelménye az életrevalóság. Igaz ugyan, hogy ez elsősorban a szervezetnek egy veleszületett hajlama, de szoktatással sokban hozzájárulhatunk annak szerencsés kifejlődéséhez. Itt nyílik tere működésének az újabb korban annyit hangoztatott munkaiskolájának, amely az egyéni hajlamnak megfelelő munkakörrel való foglalkozást is lehetővé teszi. Mostoha viszonyaink között elsősorban a szülői házra vár e feladat betöltése, ahol inkább van alkalom az öntevékenységre, mint az iskola padjain. A kézügyesség fejlesztése a célszerűséggel itt nagyon jól párosítható s intézetünk nem egy tanulója sajátította el önszorgalmából egy-egy mesterségnek legalább elemi gyakorlatát. Ily irányú tevékenységnél hozzájárul az önállóság kifejlődéséhez még az alkotás kellemes érzete is. Harmadik kívánalom az alkalmazkodás s az azzal összefüggő engedelmesség. Mit értünk voltaképen alkalmazkodás alatt? Lényegében az egyéni érdeknek a közérdekkel való összhangzásba hozatalát. Erre elsősorban a világot fönntartó rend szempontjából van szükség, de ezenkívül mint társaslények is kénytelenek vagyunk tevékenységünket oly irányba terelni, hogy az ne kerüljön összeütközésbe embertársaink működésével. Ez irányban érdekes megfigyelést tehetünk azoknál a társaslényeknél, melyek talán mindjárt az ember után a föld legértelmesebb lakói, t. i. a méheknél