Rákóczi György Főgimnázium, Dés, 1919

Nézzük tehát most intézetünknek erkölcsi dását, rámutatva e téren is arra a kölcsönös támor­nek eredményes működés esetén az iskola és a szülő fönnállania kell. Mert hisz aránytalanul könnyű voil­ feladata, ha az ismeretek közlésében merülne ki. Csak­ utóbbi idők is megerősítették azt a régi igazságot, hogy egy­­ fönnmaradása és fejlődése a polgárok műveltségén kívül elsősor­ban azoknak egyéni kiválóságán és erkölcsi alapérzületén fordul meg. Lássuk tehát, milyen követelésekkel állhattunk e tekintetben iskolánk elé, hogy teljesítette és teljesíthette azokat s hol kell itt a szülői háznak a hiányokat pótolnia ? Az állampolgár egyéni kiválósága első­sorban egészséges szervezetétől függ. Várjon fordított, illetve fordíthatott-e iskolánk ennek fejlesztésére kellő gondot? Habár iskolánk nem is rendel­kezett egy a kor kívánalmainak megfelelő berendezésű tornaterem­mel s egyéb akadályok is merültek föl egy tervszerű testgyakorlás elé, annyira azonban mégis megfelelhetett a követelményeknek, hogy a tanulónak magával hozott egészsége itt kárt nem szenve­dett, mert az egyes osztályok tanulóinak egy rendkívül kedvező átlagos létszáma mellett (34—35) tágas és tiszta tantermek állottak rendelkezésre. A kellő rend és célszerű munkabeosztás is támo­gatta a testi erőt egészséges fejlődésében. Mindenesetre nem egy hiánynak a pótlása vár itt a nyári szünidőben a szülői házra, amelynek vállaira nehezednek még a szervezet erősítéséhez szük­séges jó táplálék beszerzésének — ma nem épen kicsinynek mond­ható — gondjai is. Az egyéni kiválóság második követelménye az életrevalóság. Igaz ugyan, hogy ez első­sorban a szervezetnek egy veleszületett hajlama, de szoktatással sokban hozzájárulhatunk annak szerencsés kifejlődéséhez. Itt nyílik tere működésének az újabb korban annyit hangoztatott munkaiskolájának, amely az egyéni hajlamnak megfelelő munkakörrel való foglalkozást is lehetővé teszi. Mos­toha viszonyaink között első­sorban a szülői házra vár e feladat betöltése, ahol inkább van alkalom az öntevékenységre, mint az iskola padjain. A kézügyesség fejlesztése a célszerűséggel itt nagyon jól párosítható s intézetünk nem egy tanulója sajátította el ön­szorgalmából egy-egy mesterségnek legalább elemi gyakorlatát. Ily irányú tevékenységnél hozzájárul az önállóság kifejlődéséhez még az alkotás kellemes érzete is. Harmadik kívánalom az alkalmazkodás s az azzal összefüggő engedelmesség. Mit értünk voltaképen alkalmazkodás alatt? Lé­nyegében az egyéni érdeknek a közérdekkel való összhangzásba hozatalát. Erre első­sorban a világot fönntartó rend szempontjából van szükség, de ezenkívül mint társaslények is kénytelenek va­gyunk tevékenységünket oly irányba terelni, hogy­ az ne kerüljön összeütközésbe embertársaink működésével. Ez irányban érdekes megfigyelést tehetünk azoknál a társaslényeknél, melyek talán mind­járt az ember után a föld legértelmesebb lakói, t. i. a méheknél

Next