Elemi Fiúiskola, Dés, 1903

29 régi rokonaiknak, a hunoknak birodalmát felkeresni, nem nyu­godtak, míg mostani hazánkat el nem foglalták. A turul karmai között levő kard azt jelzi, hogy a földet, a melyen több-kevesebb ideig megpihentek, mindig küzdve, harczolva foglalták el. A kardra irt „896.“ szám hazánk el­foglalásának évszáma. A kard melletti három ágú vas egy pálmaágat jelképez. A pálma, mint tudjátok, a béke jele. A reá írott szám „1896.“ azt bizonyítja, hogy e földnek már 1000 éve birtokosai vagyunk s azt fejezi ki, hogy most nem hadakozunk. S valamint a turul elvárhatatlanul markolja karmaival e gömb bizonyos részét, épp oly erős szeretettel ragaszkodunk mi édes anyaföldünkhöz, melyet elődeink sok vért ontva fog­laltak el, és a­melyet mi a jelenkor legerősebb fegyvere, ön­magunk művelése és a tudományban való előhaladás által törekszünk megtartani. És hogy miért beszélünk mi ezekről épp ma? Azt is el­mondom pár szóval. Ezelőtt 8 évvel, 1896-ban múlt 1000 éve, hogy a magyarok e hazát elfoglalva, itt laknak. Annak megünneplésére Budapesten országos kiállítást ren­deztek, a­melyen be lett mutatva nemzetünk 1000 év alatt kifejtett minden irányú előhaladása. S mivel junius 8-ika az a nevezetes nap, a melyen a mi atyai jóságu királyunk, I. Ferencz József Magyarország apostoli királyául 1867-ben megkoronáztatott, a nemzet úgy intézkedett, hogy a kiállítási ünnepségek fénypontja e napra essék. Miért is e napon rendezték azt a fényes koronázási felvonuló mene­tet, a­melyhez hasonlót még eddig sehol nem láttak. Ez ünnepségen az ország összes megyéi és szabad királyi városai fényesebbnél fényesebb lovas bandériumokkal képvisel­tették magukat. Nagy volt a nemzet öröme, mert ez ünnepen felségesen ural­kodó királyunk is akkor még életben levő áldott emlékű Erzsébet

Next