Állami Főreáliskola, Déva, 1872
1. A nagy-ági bányavidék. Az általam meglátogatott és nagy hírénél fogvasokak által ismertetett bányavidékről legújabban Posepny Ferencz bányageolog értekezett a magyar földtani társulat valamelyik nyári ülésén. ő már 1868-ban adott volt 1866-tól 1868-ig folytatott kutatásairól a bécsi cs. kir. földtani intézet évkönyvében egy tartalmas értekezést, s alábbiakban vázolni szándékolt területet egy valóságos egyenszárú, DNy. felé hajló szögletnek mutatja ki, melynek Offenbányánál csúcsosodó 2 szára a Szászváros — N.-Halmágy közt elvonuló alapvonalra nehezedik. Maga a háromszög 4 egyenközű eruptív hegyvonal által van kitöltve s 27 □ mfdnyi területen az ifjabb eruptiv kőzetcsoport kőzeteit foglalja magában. Az eruptiv vonalak elseje Offenbánya környékén a háromszög csúcsában legrövidebb, mert 12 mfdnyire már a kristályos palák jutnak főhatalomra. A többi vonal aláfelé haladva mindinkább nyer terjedelemben. Így a 2-ik, verespatak-vulkóji (tulajdonképp párhuzamos vonalból) 2 1/2 mfdnyi hosszúság mellett 1/2 mfd szélességgel rendelkezik. A két vonalból egyik 1.-re fekszik és andesit mellett a Hauer s dr. Stäche által elnevezett normal-trachytból áll; a Ny. régibb kvarcztrachytból — a Dacitból. A harmadik eruptív kőzetvonal Zalatna-Miheleny közt mártya mfd. hosszúság- és 1 % mfd. szélességben, s andesit mellett kvarcz-porphyrt, meg ifjabb kvarcz-trachytot azaz Rhyolitot tartalmaz (Gyalu, Bodia, Tekerő mellett). A negyedik és legterjedelmesebb Szászváros Halmágy közt a Csetrási hegytözzsel Nagy-Ág közelében, melyből innét három mellékvonal ágazik ki. Az első e csúcstól É-ra Herczegány, Porkuta és Kurety felé; Toplicza, Trestyia felé a második; Felső-Lunkos és Buda felé a harmadik terül el. Amint azonban nőnek vízszintes terjedelmekben e vonalak a háromszög alapvonala felé, úgy apad függélyes tagozásuknak mérete, s így É. felé folyvást magasodó csúcsok fogadnak. Az ős és üledékes kőzetek is képviselve vannak a leírtam területen, hol a Szabó J. által continensünk keleti részén kimutatott emelkedés és sülyedés nyomai is kivehetők. Mint nem bányamívelőnek mellőznöm kell e hegyek Ny. és D. lejtőin feltűnő bányamüvek technicai leírását, s egyedül Nagy- Ágy vidékére szorítkozom, hol érctesen fordul elő ügy elme©