Magyar könyvbarátok Diarium-a 1934 (1-8. szám)

1934 / 1-2. szám - Könyvek szemléje (33 könyvismertetés)

gok és a Kincses Kelet közé várat­lanul odatolakodó negyedik világ­rész felszabadítja az emberi képze­letet, lázba ejti az újkor emberét és óriási erőfeszítésekre sarkalja. Cholnoky Jenő könyvéből megért­jük azt a varázslatosan izgató élményt, hogy máról holnapra egész világrészekkel női meg alattunk a földgömb , mindnyájunk végzetes és örök lakóhelye. Cook az utolsó nagy felfedező, aki világrésszel ajándékozza meg az em­beriséget : Ausztráliával. Cholnoky Jenő, a kiváló felfedező, kutató és természetbúvár A Föld titkairól írt munkáinak hatalmas sorozatával igen-igen derekas mun­kát végzett a Földről való tudásunk gyarapításában. Nagy művének ön­álló hatodik kötete A Föld meg­ismerésének története, foglalata és betetőzése a többinek. Ebben a mai zaklatott és válságokkal küzdő korszakban valóságos írói hőstett, amit végrehajtott. (Halász Gyula.) FARKAS GYULA : A magyar iro­dalom története. Bp. (Káldor) 1934. 336 o. Ára vk. 3­40 P. Farkas Gyulának a berlini egye­tem professzorának megvan a kellő távlata, sőt azonkívül a kellő magas­lata is ahhoz, hogy korszerűen s szellemtudományi alapon átren­dezze irodalomtörténetünk anyagát. Í új szempontok, legújabb kutatások és felfrissítő feldolgozás jellemzik művét. Pompás összefoglalásai arra épülnek fel, amit az iskola tanít s így mindenki számára világosan okos és modernül érdekes áttekin­téssel szolgál. Megírva pedig úgy van, hogy aki a kezébe veszi, alig tudja végigolvasás nélkül letenni, aki pedig végigolvassa, egész bizto­san még igen sokszor veszi kezébe. Főbb tagozatai : nomád művelő­dés, középkori keresztény művelő­dés, a ker. művelődés kettészaka­dása, nemzeti erőgyűjtés, a nemzeti érzés uralma, új európaiság felé, a világháború után. (A Magyar Könyvbarátok is beillesz­tették választható könyveik sorába.) GÁLOS MAGDA : Sigismond Justh et Paris. Adalékok a magyar-francia irodalmi vonatkozások történetéhez a XIX. század má­sodik felében. A pécsi Erzsébet Egyetemen az Institut Français számára készült munka. 1933. 119 old. Ára 3­20 P. A francia főváros századvégi társa­dalmának úgyszólván minden szá­mottevő egyénisége ismerte, sze­rette, buzdította Justh Zsigmondot, a magyar Alföld messzire vetődött fiát, a magyar irodalom egyik kiváló novella- és regényíróját. Rajta keresztül jut közelebb a gall szellem a magyar nép és föld sajátos zamatjának élvezéséhez. Le Livre de la Pousta, Poésies magya­res, Beöthy irodalomtörténetének francia fordítása valóságos kapcso­latot teremtenek az ifjú író rokon­szenves valója iránt érzett barát­ságon túl is. Szerző részletes, életrajzi adatokon alapuló képet ad Justh Zsigmond környezetéről idehaza és külföldön, barátairól, ízléséről s az irodalmi és esztétikai hatásokról, mik­et kezdetben egyrészt Taine, más­részt B­uddha követőjévé teszik, hogy később a francia műveltség és társadalmi fejlettség alaposabb megismerése tevékeny alkotóerőt pattantson ki belőle s Széchenyiként nemzete társadalmának előbbrevi­tele legyen előtte az eszmény. Birtokán falusi színházat, könyv­tárat szervez, Pesten megalapítja a Műbarátok Társaságát , érzi éle­tének korai végét, de utolsó pilla­natáig dolgozik. Gálos Magda Justh munkásságát két korszakra osztja. Az elsőt a l'art pour l'art jelszava irányítja, Taine, Bourget lélekelemzése, Mau­passant és Daudet realizmusa érző­dik rajta (Káprázatok, Művész­szerelem). A második korszakban a kozmopolita légkör pesszimizmusát hazai levegő és bizakodó hang váltja fel műveiben : a Puszta könyve, A pénz legendája, Gányó Julcsa. Vautier fordításában francia barátai is olvasták . G. Huysmans, 14

Next