Magyar könyvbarátok Diáriuma 1939 (1-4. szám)

1939 / 2. szám - MEZEY ISTVÁN: Petőfi diadalútja Japánban

társai figyelmét Liszt Ferencre. A Liszt-év alkalmából számos Liszt­hangversenyt is rendezett, részint az Aoyamában lévő palotájában, részint a Főnemesek Klubjában (Peers Club). Míg a tokiói Liszt Ferenc Társaság a magyar zenét népszerűsíti Japánban, addig a Petőfi Társaság a magyar költészetnek és irodalomnak szerez újabb barátokat. Múlt év tavaszán adta ki a Japáni Petőfi Társaság Tokióban élő hazánkfiának, Metzger Nándornak kitűnő fordításában, igen díszes kiállításban az első japáni nyelvű antológiát. A kötet, melyet a Japánban élő Sass-Brunner Ferencné és Brunner Erzsébet illusztrált, huszonöt Petőfi-költeményt tartalmaz. (Élet, vagy halál. Nemzeti Dal. Csatadal. Egy gondolat bánt engemet. Katonaélet. Nézek, nézek kifelé. Az alföld. A Tisza. A puszta télen. A koldus sírja. Falu végén kurta korcsma. Füstbe ment terv. Igyunk. Hová lesz a kacaj? Est. Egy terem Debrecenben. A remény. Szeretője-e várjon? Halálom. Megy a juhász a szamáron. Fa leszek. Síkos a hó, szalad a szán. Szeptember végén.­ Az első japán Petőfi-kötetnek meglepően nagy sikere volt. A nagy japán napilapok csaknem kivétel nélkül hosszasan ismertették, a Keir­oka (Világ) című irodalmi folyóirat pedig szemelvényeket mutatott be belőle, közölte Petőfi arcképét és kiskőrösi szülőházának képét. Hogy mennyire meghódította Petőfi a japán nép szívét, a legszebben bizo­nyítja, hogy a japáni Petőfi-antológiához nem kisebb ember, mint dr. Siratori Kuraki­i írt előszót. Siratori neve nemcsak Japánban foga­lom. A világ orientalistáinak ő a great old man-ja: az uralkodó császár egykori nevelője, a Császári Egyetem emeritus professzora, a Tógó Bunkó (Keleti Kultúrintézet) elnöke. Ez a kiváló férfiú ajánlotta népe szeretetébe a távolnyugati rokonnép legnagyobb költőjét. Alighogy az antológia megjelent, a Japáni Petőfi Társaság mozgalmat indított egy teljes japán Petőfi-kiadás érdekében. A magyarbarát japánok buzgó­ságát ismerve, nem kételkedhetünk, hogy szép tervüket rövidesen valóra­váltják. Nehéz lenne megmondani, hogy a japánoknak Magyarország iránt táplált őszinte barátsága és rokonérzése keltette-e fel ezt a nagy érdek­lődést Petőfi iránt, vagy pedig Petőfi halhatatlan lángelméje ébresztette fel érdeklődésüket irántunk. Akárhogy van is, Petőfi diadalmas útján megérkezett Japánba és ott újabb és újabb híveket szerez hazájának. Négy éve avatták Bósatuvá, „Buddha-szentté" a nagy székely vándort, Körösi Csom­át Japánban. Szobra ott áll azóta a Taisyó Egyetem aulájá­ban, égő gyertyák és lótuszvirágok között. Petőfinek még nincs szobra Tokióban, de a Vaseda Egyetem múzeumában japáni tartózkodásom alatt már berendeztek egy Petőfi-szobát. Falait Jaschik Almosnak a János Vitézhez készített gyönyörű illusztrációi díszítik. A képeket a magyar művész ajándékozta az egyetemnek. MEZEY ISTVÁN dite Lgwzi JjQJpDJfc A Magyar­ Nippon Társaság kiadása A könyvnapra je­lnik meg 59

Next