Diárium 1941 (1-12. szám)
1941/ 6. szám - SZÍNHÁZ - Peer Gynt (Kenyeres Imre) - Két úr szolgája (Birkás Endre)
PEER GYNT, Nemzeti Színház. A Peer Gynthöz valamennyiünknek fűződnek színházi élményeink. Nem kell túlságosan régi színházlátogatónak lennie annak, aki elmondhatja, hogy mindegyik jelentős előadását látta. Mégis valami egészen régi klaszszikusnak kijáró áhítattal gondolunk rá. Tiszteletünk hiányosságaitól is eltekint, noha élményeink javarésze az Aase halálával végződő első részhez fűződik. A második fele abba a síkba lendül, melyben Az ember tragédiája jut el a legmagasabbra. Épp ez a látszólagos rokonság tiszteletünk okozója, Peer azonban minden látszat-rokonság mellett is csak típus, szemben Ádámmal. Viszont ezért nagyobb színészi feladat, jobb szerep. Egyéniséget kell mutatni és létrehozni. Ibsen kissé széteső elképzelését kell egybefogni, komoly művészi átéléssel. A két rész Peerje — a Nemzeti Színház mostani előadása ragaszkodik is a két részhez — mintha mégsem volna egészen ugyanaz. Eddigi alakítói, emlékeink szerint, valóban kétféle arccal jelentek meg. Németh Antal új beállításában szinte lehetetlennek is tartja az egységes megoldást, azért választotta szét egyik előadásában kétfelé, két szereplőre a címszerepet. Az előadás azonban hű és hagyományszerinti. Még a díszletezés a legmerészebb, érthetőleg a sok, változó szín kiszolgálás végett. A másik új a fordítás, Áprily Lajos szövege, mely előkelő formában, színes és csillogó nyelven mélyíti a dráma költői szépségeit. Az előadók észrevették értékét és kitűnő színpadi tulajdonságait, jóllehet a vers mindig szokatlan feladata a Nemzeti Színháznak. Jávor Pál szövegmondásában jóértékű törekvést éreztünk, kár, hogy hangsúlyozási modora lett mégis az uralkodó. Ez a kétféleség zavarta meg a kritikusok javarészét, akik Jávor alakítását csupán ebből az egyetlen szempontból ítélték meg. Pedig Jávor Peerje nagy meglepetés. Átélése, megértése és interpretációja jelentős fordulat pályáján. Az első részben töretlen egység: szemünk láttára fejlődik, s fordul önmaga felé, minden mozzanatot megmotivál. A második részben vannak hamis hangjai, de a végső képekben megint nagy elmélyedést láthattunk. Melléje a másik nagy és hálásan szép szerepben Gobbi Hilda érkezett el talán legnagyobb alakításához, méltán ünnepelte a meghatott közönség. A többi szereplő feladatának súlya szerint jól a helyén volt, méltó együttes, akik közül Rápolthy Annát, Major Tamást, Balázs Samut, Várkonyi Zoltánt külön is meg kell említenünk. (Kenyeres Imre.) KÉT ÚR SZOLGÁJA. Nemzeti Színház. A két úr szolgája Truffaldino, az együgyű és bolondos kedvű inas, aki két gazdától kap bért és pofonokat. Körülötte forog a darab, ő a lelke; minél több baklövést követ el, minél groteszkebb, annál harsányabban derül a közönség. A cselekmény, amelyet Goldoni e néha kínosan mulatságos hős köré sző, nem is nagyon lényeges, inkább csak arra szolgál, hogy Truffaldinot minél mulatságosabb helyzetekbe sodorja. Goldoni komédiája bohózat a javából, sőt talán ennél is több: burleszk, amelynek a súlypontja a helyzetkomikum és a hős bohóckodása. Ennek megfelelően célja nem is lehet más, mint mulattatás, Truffaldino minden szavával és mozdulatával nevetésre csiklandozni. Mindegy, hogy min derül a közönség, együgyű szavain, vagy ahogy arcát beledugja a tortába és úgy habzsolja, fő, hogy kacagjon. Az előadás jól pereg, a színészek kedvvel és meggyőződéssel játszanak és mindent elkövetnek, hogy derűs hangulatot teremtsenek a színpadon. Lehotay játsza Truffaldinot, lelkes igyekezettel bohóckodik, néha olyan jól, hogy amerikai burleszkszínészek is megirigyelhetnék, de azért úgy éreztük, hogy színészi egyénisége idegenkedik a sorózati hős szerepétől. A kitűnő együttesből Rápolthy Anna és Várkonyi Zoltán csiszolt és illúziót keltő alakítása emelkedik ki. Lukács Margit kissé színtelennek tetszett Beatrice szerepében. Harsányi Zsoltnak pár eredeti ötlettel sikerült színszerűbbé átdolgoznia a színművet. (Birkás Endre.) 156 . 01 MVVET A KÖNYVESBOLTUNKBAN VÁSÁROLJON Budapest IV. Kossuth Lajos utca 18. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DR. MÁTÉ KÁROLY. 37.384. — Kir. M. Egyetemi Nyomda, Budapest. (F.: Thiering Richárd.)