Diósgyőri Munkás, 1960. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-06 / 49. szám

4 76 !­R­E­K EZ IS LEHET? ! — Milyen védőfelszerelés van a főnö­kökön? — Olyan, hogy csak a termelést látják,­ a baleseti veszélyt nem! ♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] — Valamennyi ifjúsági brigád­ vállalást tett a Nehézszerszámgép-­ gyárban a KISZ kongresszusa tisz­­­teletére. Ezek a brigádok nagymér­­­tékben elősegítik a vállalati terv­ teljesítését. ♦ — Télapó-ünnepséget rendeztek a­ vasgyári fiúiskolában december 5-­ én. A gyermekek meseműsorral szó­­­rakoztatták pajtásaikat.­­ — A Miskolci Nemzeti Színház« színészeinek egy csoportja, Ruttkai« Ottó igazgatóhelyettes vezetésével­­ hétfőn délelőtt ellátogatott a Lenin] Kohászati Művekbe. Megtekintették­­ a gyárat, majd barátságot kötöttek a munkásokkal, s kikérték vélemé­nyüket művészetükről.­­ A Könnyűgépgyár oktatási osz­tálya rendezésében november 30-án a „Negyedik eset” címmel szak­mai, „Emberséggel, jószándékkal’­ címmel pedig egészségügyi filmet vetítettek. A gyár dolgozói közül nagyszámban vettek részt a tanul­ságos filmelőadáson.­­ December 12-én a kohász dol­gozók egy csoportja ellátogat Buda­pestre, a filmstúdióba. A kultúrosz­­tály értesíti a jelentkezőket, hogy — az odautazás tetszés szerint tör­ténik — a találkozás a Keleti pálya­udvar főbejárata előtti téren 14— 14.30 óra között lesz. A résztvevők a 23 órás személyvonattal érkeznek vissza Miskolcra. < Irodalmi délután a DIMÁVAG-ban • A Színvavölgyi Művelődési Kör • Irodalmi Szakosztálya és az MSzBT.­­rendezésében az elmúlt héten nagy­­ sikerű irodalmi délutánt tartottak a­­ DIMÁVAG-ban.­­ A műsoros előadás tematikája a­­ szovjet irodalom története, előadója * Kabdebó Lóránt tanár volt. Értékelő, lés elemző előadásában rövid, de át-i­s fogó értékelést nyújtott Tolsztojtól! ► kezdve a mai szovjet irodalom és Fii­a kiemelkedő alakjainak munkás­­­­ságáról. Beszélt az orosz, illetve új­­ szovjet írók világirodalmi helyzeté­­­­ről s foglalkozott a nálunk szinte ha-; ;;­gyományként élő orosz irodalom sze­; ;;­retettel. Előadásaink történelmi átte­­­rkintő részében Tolsztoj, Gorkij,; ;; Solohov, Alexej Tolsztoj, Nyikolaje­; ; va, a lírikusok közül Majakovszkij,; ; Jeszenyin, Szimonov, Martinov és a­­­ fiatal örmény származású Kaputik-­ j jan művészi és társadalomformáló­­i erejéről tett említést. ; 1 Az ismertető előadás végezetével; ; Hegedűs Mária és Erdélyi Éva kö­­­­­zépiskolás tanulókkal szinte szokat­­­lanul jó előadásmóddal szólaltatták­­ meg a szovjet költészet legszebb,­­ gyöngyszemeit, többek között Maja­♦­kovszkijtól a Forradalom ódáját,­­ vagy Szimonovtól a Várj rám című­­ gyönyörűszép költeményt. A versek elhangzása után Gorkij Jégzajlás című novellájából hangzot­tak el részletek. A jól sikerült irodalmi délután hallgatóinak létszáma ezúttal messze túlhaladta az irodalmi kör tagságá­­­nak létszámát és mint a távozáskor, kiderült a DIMÁVAG dolgozói mi­­­nél több ilyen és hasonló tárgyú elő-­­­ adást igényelnek. ; s M. Gy. DIÓSGYŐRI MUNKÁS a diósgyőri nagyüzemek dolgozóinak hetilapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Szarvas Miklós A kiadásért felelős az MSZMP Miskolc városi bizottsága Kiadja az Északmagyarországi Lapkiadó Vállalat Szerkesztőség: LKM. Műszaki Klub Gózon Lajos u. 14. Telefon: 34-163. Üzemi telefon: 890. Készült a Borsod megyei Nyomdában. Felelős vezető: Kárpáti György. Büfé-szolgálat a Hámor Étteremben Az elmúlt héten — a dolgozók ké­résére — büfé-szolgálatot létesítet­tek a Hámor Étterem kohász-étter­mében. Az új büfében cukrászati ter­mékeket tartanak, s az ebédidő alatt üzemel. A büfével kapcsolatosan Má­­dai János, az étterem vezetője a kö­vetkező tájékoztatást adta: — Sokan fordultak hozzánk azzal a kéréssel, hogy ebéd után szeretné­nek elfogyasztani egy-egy süteményt.?' Eddig ez nem volt lehetséges, mert­ a presszó helyiségben technikai okok miatt csak kevés cukrászati terméket tarthattunk. Most, mivel az új cuk­rász­üzemünk is dolgozik, lehetőség nyílt arra, hogy teljesítsük a dolgozók kérését. Az új büfé II. osztályú áron üzemel és asztal mellett fogyaszthatók el a cukrászati készítmények. A vendégek kérésére becsomagolva adják át a kért süteményeket illetve terméke­ket. Reméljük, hogy a dolgozók kérését, bírálatait ezután is méltányolják majd a Hámorban. Csak így válik le­hetővé, hogy az étterem a jövőben jobb hírnevet szerezzen, s továbbra is­ a dolgozók szolgálatában álljon. ] (szőke) ! ORVOSI TANÁCSOK A reuma, mint népbetegség Ne higgyék kedves olvasóim, hogy ez csak puszta szóvirág, ez valóban így is van. Statisztikai adatok támasztják alá, hogy hazánkban évente majdnem 10 mil­lió forintba kerül népgazdaságunknak a reumás betegek gyógyítása, nem is em­lítve azokat az eseteket, amikor a nyo­morékká vált dolgozó családjának milyen mérhetetlen veszteséget okoz. Népbetegségnek kell neveznünk, mert oly méreteket ölt, hogy túlmegy minden más betegség százalékos számadatain, a lakosság legszélesebb rétegeit átfogja, ki­vétel nélkül mindenkit utolérhet és meg­gyötör. Mi ennek a betegségnek a lényege ?Egy igen fájdalmas merevségi állapot ez, mely látszólag az izomzat egyes részeinek a mozgással szembeni ellenállásában nyil­vánul meg. Ezek a fájdalmak többnyire ide-oda vándorolnak a testben, egyik tag­ból a másikba. Mibenlétét még ma sem ismerjük, minden valószínűség szerint az izmok elektromos állapotától függ. Ugya­nis az izom, izomrostokból, azok pedig finom izomszálakból állanak, melyek egy enyvszerű félig folyékony anyagba vannak beágyazva, és ez az ún. izomkol­loid finoman elosztott molekula­csoportok­­ból áll, melyek elektromágneses vonzó­taszító erőknek vannak alávetve. Vala­hogy olyanformán, hogy állandó lebegés­ben vannak, nem ülepednek le, mert elektromos egyensúlyuk nem engedi. Hal az időjárás pl. megváltozik — zivatar, hó­­­vihar közeli éte — összefutnak mint a tesj és ilyenkor az idősebbek reumás fáj­dali­­m­akat éreznek. Ez volna a reuma tula­j­donképpeni lényege. Természetesen nemi csak időjárási tényezők válthatják k­. Előfordul, hogy valaki megázik, átned­­vesedik a cipője és másnap reumás fáj­dalmakat kap. Legrobbszor megkaphatja az olyan ember is, aki huzamosabb ideig,­­ vizes munkahelyen dolgozik, vagy akit­ rendszeresen hazat­ér, vagy gyors lerm­e­lésnek van kitéve. Hogy miért nem érzi­ az ilyen fájdalmakat a fiatal ember, an­­­nak oka egyrészt a rugalmasság, ami idő­­­sebb korban erősen megfogyatkozik, más­­­részt szükség van bizonyos hajlamra,­­ amit fiataloknál az életerő nagyfokú szi­­­lárdsága nem enged érvényre jutni. Idő­­­sebb korban azonban gyengül az életerő,­ a veleszületett reumás hajlam lassan erő­­­re kap, kitör a betegség amely évtize­­­dekig is eltarthat. * A reumás betegségeknek van még egy­ másik okuk is, és ez az esem­én. ; azok, kik izomzatukat túl erősen igénybe­ veszik, — hegedűsök, zongoristák, gép­] írók, varrónők, vasalónők, gépipari­ dolgozók, kik évek óta ugyanazon moz­­­dulatokat végzik, vagy akik nedves he­­­lyen laknak, vagy dolgoznak, kőművesek,, festők, bányászok, csatornázók, hajósok,­ sofőrök, salakosok, kubikusok, halászok,, mozdonyvezetők — könnyen kapnak rend­ más betegséget. Ha ez a betegség egyszer­ már jelentkezett, kisebb nagyobb javulá­­­sokkal rendszerint az élet végéig eltart. Általában jóindulatú betegség, ha foglal­­­kozunk vele. Ha megszokjuk a meleg al­ J form­át télen, ha k , ha­ nem ülünk nedves fűre és ha fájdalmaink­ ellen gyógyszert kérünk az orvostól, pl. tudjuk panaszainkat viselni. A baj rend­­­szerint ott kezdődik, amikor a beteg nem­­törődik a még elviselhető fájdalmaival,­ hanem tovább gyötri magát lesz, ahogy lesz elv alapján, így lesz a kis bajból, nagy, és így válik idültté a még javítható­ reuma, és így lesz végül is népbetegséggé.­ A dolgozóknak mintegy 15 százaléka­ kapja meg, főképp idősebb korban, akik­­­nek munkaképességük erősen csökken. A­­­ kár, ami ezzel keletkezik, több millió fo­­­o­rint, és még annyiba kerülnek a rosszul­­­ kihasznált, vagy elveszett munkaórák« 1 költségei. Néhány államban, ahol nedves­ az éghajlat, így Angliában, ez a veszteség­­évi 20 millió font. Nem lehet ezt csak úgy­ ,egyszerűen tudomásul venni, és ezért sok­­­ államban így a Szovjetunióban is orszá­­­gos reumatanács­okat alakítottak, hogy­ anyagi eszközökkel segítsék a tudomány­ harcát a népbetegség ellen. Mindezt összefoglalva csak annyit tu­­­dunk mondani, ne hanyagoljuk el reumás­ panaszainkat. Már kezdetben forduljunk­ orvoshoz, vegyük igénybe a fizikális­ gyógymódokat, kíméljük magunkat, mert ez idő szerint olyan módszer, mely abszo­­­lút biztosan gyógyítaná a reumát, nincs.­­ dr. Vörösváry Ferenc üzemi főorvos KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. D. N. 3. Ehhez a nagy munkához a gépeket és berendezéseket a Szovjetunió fejlett gépipara szállította a kölcsönös gazdasági segély keretében a magyar nehéziparnak. 8. Kemény fém. 15. Kendert tép. 17. Iránytű mutatja. 19. Kis darabokra. 20. Arizonai város. 22. Számtani fogalom. 23. Forgácsot választ le, pl. fából. 24. Betű fon. 25. Skálahang 28. Görög betű. 30. L. N. 31. A világ leg­nagyobb traktorgyára van ebben a szov­jet városban. 32. Két személyes névmás. 33. Helyrag. 35. N. A. 36. Mutató szócska. 37. Állam — franciául. 38. O. Z. E. 40. A hétéves terv végére 1965-re, a Szovjetunió acéltermelése ennyi százalék­kal fog növekedni az 1957. évihez viszo­nyítva. 43. Kerti szerszám. 44. Főváro­sunk része. 45. Állóvíz. 46. Utóvizsga rév 48. Határrag. 49. Igekötő. 50. Ellátás. 52. Gyökér és szár közötti rész. 54. Izom­kötő. 55. Római 550. 56. Területmérték. 57 Nem elég hosszú. 60. Tisztító. 62/a. Kísé­rő. 64. Szakmunkások. 65/a. Betegség. 68. A test vészjelzése. 69. T. K. FÜGGŐLEGES: 1. Nagy kohászati köz­pont a Szovjetunióban­, a „vas városá­ban”. 2. Mezei állat. 4. Római 501. 5. Pusz­tít. 6. Csecsemősírás. 7. Sánta, hangzók nélkül. 9. Egyiptomi napisten. 10. I. P. F 11. Szín. 12. Király franciául, ford. KI. Szverdlovszkból, a „gyárak gyárából” való, ahol modern bányászati és kohá­­szati gépeket gyártanak. 14. Új, szocia­­lta város a Szovjetunióban, hatalmas kohászati központ. 16. Fordított görög betű. 18. Elavult ülőbútor. 21. Jemen szomszédja. 26. Fordított halászszerszám. 7. Női ruhaanyag. 29. Jassz köszöntés 1. Egy kockába kettősbetű. 32. A. A. A­l. A. 34. Előretolt csapategység, névelő el. 39. Csapadék. 41. Frizurafajta. 42 Tanuld meg! 47. Átveszi a szolgálatot 1. Süteményfajta. 53. A diskurzus kér­­ete! 56. Ellenértékét. 58. Az épületek sövények tartását, teherbírását biztosit­­észe. 59. Hangszer. 61. Portéka. 62. Ró­mái 2100. 63. Talmi. 65. Kicsinyítő képző 6. Betű­fon. ford. 67. A. I. Beküldendő a vastag betűvel szedet­orok megfejtése. Beküldési határidő ecember 15. A november 9-i számban megjelen ejtvény helyes megfejtése: Héj és mű­nyagcsapágy. Izotóp vizsgálat. Folyama os öntés, Hidraulikus másoló, Kaliberét Könyvjutalmat nyertek: Labancz Er­sébet (LKM), Balogh János (DIMAVAG) DIÓSGYŐRI MUNKÁS i: , : Irodalmi Színpad JHtshoLimi ; Az elmúlt napokban tartotta első­­ előadásait a miskolci Irodalmi Szín- Ipad „Ady és kora” címmel. A mű­­­­­szaki egyetemen és a KPVDSZ kul­­­túrtermében tartott előadáson mint­­egy 500-an vettek részt. ► ; ; Nagy-Miskolc dolgozói egyre in­­­­kább igénylik az­ irodalmi művek­­­ előadóművészetben való tolmácsold­­­­­sát. Ezért a borsodi írók elhatároz­­­­ták, hogy az irodalmi színpadon min­­­­­­­den hónapban műsort adnak. E hó­. ..­napban a borsodi írók művei szere­­­­­pelnek hivatásos és műkedvelő szí­­­­­nészek előadásában a közönség előtt. ♦ Az irodalmi színpad műsorát 1 Kabdebó Lóránt tanár szerkeszti. j ♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]« »♦ [UNK]«♦ [UNK] [UNK]< AAAAAAAAAAAAAAAA/ íAA/ 1960. december 6. ♦ £&emény,n­afLtá* | A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI HÁZ MŰSORA: 1 A Diósgyőrvasgyári Szimfonikus Zene­­i kar hangversenye december 9-én, péntek­­ este 7 órakor. Belépődíj 4 és 6 forint. ■ • December 10-én, szombat este 7 órakor !! Budapesten, a Fővárosi Operettszínház­■ 1 ban a Három tavasz című operett meg­­­­­tekintése. Indulás a Tiszai pályaudvarról , 12,28 órakor induló sebesvonattal, külön­­­ kocsiban.­­ Légiposta, mesefilm gyermekek részérő­e december 11-én, vasárnap délelőtt 10 óra­ikor. Belépődíj gyermekeknek 2 forint, 1 [felnőtteknek 3 forint, a Híradó mozi december 11-én, vasárnap ► délután 3-tól 6 óráig. Folytatólagos elő­dadások: Belépődíj 2 forint. ♦ December 12-én, hétfőn délután fél 3­­­1 órakor Bizalmi akadémia. A világnézeti ♦ nevelés a családban és a társadalomban !Előadó: Szabó Géza, a Vasas Szakszer­­­vezet kultúrosztályának vezetője. Utána­­ filmvetítés: Apák iskolája. ♦ Látogatás a Budapesti Filmstúdióban:­­december 12-én, hétfőn délután 4 órakor ♦ Indulás a Tiszai pályaudvarról 6.55 óra­ikor, gyorsvonattal. Visszaindulás a Kele­­ti pályaudvarról 19 órakor, személyvo­­­­nattal. ♦ December 12-én,­ hétfőn este fél 7 óra­♦­kor az LKM kultúrmunk­ásainak kötele­­­ző politikai továbbképzése. A mező­♦­gazdaság szocialista átszervezése és a ♦ népművelés. Előadó: Kováts György .A kultúrotthon igazgató. Utána filmvetítés 8 Egy kultúrcsoport életéből. 1 A FILMSZÍNHÁZ MŰSORAI ’ '■ December 6—7: Magasabb elv. Cseh­.­­szlovák film. December 9—10: Mozart. Osztrák film. December 11—14: Rovere tábornok.­­ Olasz film. 1. : A TÁNCSICS FILMSZÍNHÁZ MŰSORA: December 6: Az Eiffel-torony árnyéká­­­ I­ ban. Magyarul beszélő francia—olasz­­­­ film. 14 éven alul nem ajánlott. . December 7: Nincs előadás. December 8—10: Normandia—Ny­eman,­­!! Magyarul beszélő szovjet—francia film . Korhatár nélkül. . • December 11—15: Az arcnélküli város. Magyar film. 14 éven alul nem ajánlott. • December 11-én, vasárnap délelőtt 10 •;­ éj fél 12 órakor matinéműsorban, 2 fo­­­­­rintos helyárakkal: Hajdúk esküje. I Előadások kezdése hétköznap 5, 7, va­­­­­sárnap 3, 5 és 7 órakor. ♦ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] =S= P=®=lp—T. Gyenge játék Debrecenben Debrecen—Diósgyőr 3:0 (2:0) Debrecen, 8000 néző. Vezette: Siklósi. (Lenkefi, Kovács B.) Debrecen: Jakab — Molnár, Csatlós, Kovács — Karádi, Cseke — Komlóssy, Zilahi, Kertész, Takács, Cseke. Edző: Teleki Gyula. DVTK: Tóth — Werner, Szigeti, Fekete, Török, Solymosi­­­ Iván, Csányi, Kiss, Papp, Ráczi. Edző: Bodola Gyula. Góllövő: Karádi (11-esből), Cseke, Kom­lóssy. Szögletarány: 6:4 (4:2) a Diósgyőr javára. A hűvös időben a nagyszámú közönsé­get két gyors debreceni gól melegítette fel. A 2. percben Takács—Kertész össz­­játék végén Kertész 20 méteres lövését szögletre mentette Tóth. Bal oldalról ívelték be a szögletet, Tóth rosszul jött ki, átszállt fölötte a labda, Kertész fejesét a gólvonalon álló Török védte vetődve. 11-es. Ka­rádi nyugodtan a jobb alsó sarokba helyezte a labdát, 1:0. A 8. percben a kitörő Kertészt akadá­lyozták. Takács 20 méteres szabadrúgá­sához nem állt fel a sorfal (!) A lapos labda a bal kapufa éléről perdült vissza , Tóth vetődött, de nem érte el és a befutó Csekő a kapu közepébe lőtt. 1:0. A két gól után a játékot lassúság, kö­rülményes támadásépítés, sok oldalt ado­­gatás jellemezte. A II. félidőben diósgyőri rohamok mi­att beszorult a DVSC. Feltűnt Solymosi erőtől duzzadó játéka. Nemcsak a véde­kezésben nyújtott kiválót, hanem a leg­veszélyesebb diósgyőri „csatárnak” bi­zonyult. Negyedóra után oldódott fel a debreceni csapat szünet utáni bénasága. A diósgyőriek védelmére az utolsó ne­gyedórában ismét nagy munka hárult. A 60. percben megpecsételődött a vendégcsapat sorsa: Kertész labdájá­ra Takács és Tóth kapus futott, a lab­da Komlóssy elé perdült, aki az üres kapuba lőtt. 3:0. A két gyenge játékerőt képviselő együttes találkozóján csak küzdelmet láttunk. A mérkőzést a debreceniek gyors két gólja döntötte el. Ebben termé­szetesen részes a diósgyőri védelem is, amely ráhagyásokkal játszott. Az első félidő lanyha játéka után élvezetes volt a szünet utáni küzdelmes játékrész és annak hangulata. Mindkét csapatnál leg­nagyobb hibának bizonyult a lassú tá­madásépítés. A debreceniek ezúttal lel­kesen és szünet után elég jól játszottak. A diósgyőriek nem éltek alkalmukkal, pedig egyes játékszakaszokban ők voltak a kezdeményezők. DIÓSGYŐRI MUNKÁS! A TE LAPOD: Írd, olvasd, terjeszd! ! Sokszor emlegetik, ’ hogy a nő a család pénz­­’ ügyminisztere, az ő be­­’ osztásától, takarékosko­dásától függ, hogy mi­­’ képpen gyarapodik, b­ol­­dogul a család. Ha ezt a­­ kifejezést használjuk, ak­­­­kor kézenfekvő dolog, hogy a nő pénzügymi­­­­niszteri tevékenységét összevetjük egy valósá­gos pénzügyminiszter működésével. Mi a pénz­ügyminiszter egyik leg­fontosabb teendője? Az, hogy elkészítse az ország pénzügyi költségvetését, meghatározza a bevétele­ket, kiadásokat. Rend­szerint a költségvetést egy évre készítik el s ezt bontják azután fel ne­gyedévekre, hónapokra. A jó családi pénzügy­­miniszter is akkor cse­lekszik helyesen, ha ilyen költségvetést ké­­­­szít családja részére. Csak itt, a tervezés for­­­dítva kezdődik. A csa­­­­lád életének alapja a ha­­­­vi jövedelem s a jó házi­­ asszony mindenekelőtt­­ erről készíti el a havi­­ költségvetést. Az egyik­­ oldalra kerül a család­­ jövedelme, a másikra a­­ kiadások. A fennmara­­­dó összeg pedig takaré­­­kot képez. Ez az összeg­­ azután, amit a házias­­szony megtakaríthat, ös­­­szegyűjthet s ha több hónap után kellő összeg áll rendelkezésére, akkor nagyobb, értékesebb tár­gyakat is vásárolhat be­lőle. Persze, a családi költ­ségvetésben is nagyon hasznos az évi terve­zés. Nemcsak visszatérő kiadások vannak, mint a lakbér, a villany, gáz, mosó- és tisztál­kodási szerek, élelme­zés költségei, hanem vannak olyan költségek is, amelyek évente meg­ismétlődnek. Ilyen költ­ség pl. a téli tüzelő be­szerzése, az üdülés, a be­főzés költségei. Az évi költségvetés keretébe számíthatók a ruházat és a cipő pótlása is. A jó családi pénzügyminiszter ezek kifizetésének idő­pontját is számításba ve­szi, felméri a kiadandó összeg nagyságát és a ha­vonta megtakarítható összeget aképpen gyűjti össze takarékbetétköny­vében, hogy tüzelő be­szerzéskor, befőzéskor, stb. a megfelelő összeg már rendelkezésre álljon. Minden családban elő­fordul az is, hogy vala­milyen egészen jelentős tárgyat: rádiót, mosógé­pet, televíziós készüléket, hűtőszekrényt akarnak beszerezni. Természete­sen az ilyen tárgy meg­vásárlása nem könnyű s világos, hogy hosszú hónapokon keresztül kell rá takarékoskodni. A család okos pénzügymi­nisztere tudja jól, hogy otthon lassan gyűlik ös­­­sze erre a célra az ös­­­szeg, mert ha közben va­lamilyen más vásárlási lehetőség mutatkozik, akkor gyakran meggon­dolatlanul hozzányúlnak az otthon tartott pénz­hez. Ezért betétkönyvbe helyezi el a havi megta­karítást. A takarékpénz­tári fiókokban sok-sok betétkönyvet lehet talál­ni rádió, televízió, ház­tartási gép felirattal, melyeknek tulajdonosai boldogan figyelik beté­teik növekedését. Nem kis gondot jelen­tenek a családnak a ka­rácsonyi ajándékozások, az üdülés költségei. De kis gonddal is előteremt­hetők ezek a költségek, ha a család üzemben, hi­vatalban dolgozó tagjai legalább 50, vagy 100 fo­rinttal belépnek munka­helyükön működő Köl­csönös Segítő Takarék­­pénztárba, amely egy évi takarékoskodás után ilyen befizetés mellett is 600, vagy 1200 Ft-ot és kamatot fizet vissza a tagoknak. Nem is beszél­ve arról, hogy ha a csa­ládi költségvetés évköz­ben meginog, akkor a KST kölcsönnel siet tag­jainak segítségére, amit négy hónap alatt kell visszafizetni. Ezért ve­szik szívesen a jó házi­asszonyok, ha férjeik tagjai a KST-nek, vagy ha üzemben dolgoznak, ők maguk is szívesen be­lépnek. Sokrétű a család pénz­ügyminiszterének tevé­kenysége, nem könnyű a feladata, de egy biz­tos, hogy két hasonló jö­vedelmű család közül az boldogul jobban, ame­lyiknek pénzügyminisz­tere gondot fordít a csa­ládi költségveés elkészí­tésére, az okos, célszerű takarékoskodásra. D. £.­ ­ ANŐ, a család pénzügyminiszterei)

Next