Diósgyőri Munkás, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-04-20 / 16. szám

Hogyan szavazzunk? Mint azt mindannyian tud­juk, április 25-én, vasárnap megmozdul az ország. Képvi­selőinket és tanácstagjainkat ekkor választjuk. Ehhez kap­csolódóan tájékoztatjuk olva­sóinkat, hogyan történik a szavazás. A választás napján a sza­vazás reggel hat órakor kez­dődik. A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. A szavazóhelyiségben egyszerre legfeljebb tíz választó tar­tózkodhat. A szavazóknak szavazatuk leadása után azonnal el kell hagyniuk a helyiséget. A szavazás a következő­képpen történik. A szavazat­szedő bizottság elnöke elő­ször elkéri a szavazótól a névjegyzékbe történt felvé­telről szóló értesítést. Az el­nök ezután megkérdezi a sza­vazótól, hol van az állandó lakhelye és ennek alapján megállapítja, hogy a szavaz­ni kívánó személy szerepel-e a lakóhelye szerinti tanácsi választókerület névjegyzéké­ben. Ezt követően megálla­pítja a szavazásra jelentkező személyazonosságát. A szavazatszedő bizottság ezzel megbízott tagja kétféle szavazólapot és egy borítékot ad át a szavazónak. Egy ró­zsaszínűt az országgyűlési képviselő választására és egy világosbarna színűt, a helyi tanácstag választására. Ha a választókerületben egy jelölt indul, akkor a vá­lasztókerület jelöltjére sza­vazni a szavazólapon a nevé­nek meghagyásával, a jelölt ellen szavazni pedig nevének áthúzásával lehet. Ha a választókerületben több jelölt indul, akkor a szavazólapon annak a jelölt­nek a nevét kell meghagyni, akire a választó szavazni kí­ván, míg a másik vagy a többi jelölt nevét át kell húzni. A szavazás a szavazó­­fülkében történik. A szavazó az elhatározását tartalmazó szavazólapokat borítékba teszi és azt a sza­vazatszedő bizottság előtt dobja az urnába. A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a fülkében senki sem tartóz­kodhat. A szavazás április 25-én es­te 18 óráig tart. Vita a törzsgárda­­szabályzatról Több fontos pont között a szabályzatok tapasztalatait szerződések napirendi a törzsgárda­­készítésének és a kollektív megkötésével kapcsolatos problémákat tár­gyalja meg e havi ülésén a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának elnöksége. Az ülésre szerdán, április 21-én kerül sor. DIÓSGYŐRI MUNKÁS A határozatok értünk vannak Szakszervezetünk kongresszusáés hazatért küldötteink élményeiből, terveiből A Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusát nagy figyelemmel kísérték dolgozóink. Érdeklődéssel olvasták a lapok tudósításait e nagyjelentőségű eseményről, amely értékeli, utat mutatott a további feladatok még intenzívebb végrehajtásához, s egyben felhívta a fi­gyelmet a kijavítandó hibákra. Gyáraink kongresszusi küldöttei most a gya­korlatba ültetik át mindazokat a gondolatokat, amelyek ott elhangzottak, vagyis e napokban már a kongresszusi határozatok végrehajtásán munkálkod­nak. Három küldöttet kérdeztünk meg, hogy napjainkban milyen gondolatok­kal foglalkoznak, mit tesznek a határozatok végrehajtása érdekében. TAKÁCS BÉLA, FEJEDELEM JÓZSEFNÉ, hengermű I. vb-titkára, gyáregység — Legelőször is a kong­resszusról annyit, hogy mind­­annyiunkat örömmel töltött el az a nagyon nyílt és őszin­te légkör, amely végigkísérte a fontos tanácskozást. A kü­lönböző problémákat kritiku­san vetették fel, éppen ezért ugyanilyen szellemben — csak egy kicsit harcosabban — kell végezni a mi mun­kánkat is, a dolgozók élet­körülményeinek megjavítása érdekében. Párhuzamosan to­vább szükséges szélesítenünk az üzemi demokráciát, s eb­be a munkába, illetve en­­­nek elérése érdekében még jobban be kell vonni dolgo­zóinkat. A kongresszuson el­hangzottak alapján okvetle­nül többet fogunk foglalkoz­ni a vállalati, a gyáregységi, a szakszervezeti tisztségvise­lőkkel, nagyobb lehetőséget kell biztosítani oktatásukra, hogy jobban megismerjék jo­gaikat, kötelezettségeiket. Ma­gától értetődően, tovább foly­tatjuk, konkrétabbá tesszük működésünket gazdasági té­ren a tervmutatók teljesíté­séért, mert csak így tudjuk megteremteni a feltételeket, az alapot ahhoz, hogy dol­gozóink életkörülményeit még jobban megjavítsuk. vasöntöde, homoklaboratóriumi dolgozó: — Nagy örömmel vettem, megtiszteltetésnek éreztem, hogy a kohászat szakszerve­zeti küldötteként részt vehet­tem a kongresszuson. Tanul­ságosak voltak számomra az itt elhangzottak, a főtitkári beszámoló, de azok a fel­szólalások is, amelyeket a női szakszervezeti aktívák tettek. Rengeteg olyan problémát említettek meg — és ezek között első helyen a napközik és a bölcsődék kerültek elő­térbe —, amelyek valósak és előbb-utóbb ki kell javítani őket. Amikor visszajöttem a kongresszusról, természetesen nő dolgozóink érdeklődtek leg­többet, és kérdéseikre a leg­jobb tudásom szerint vála­szoltam. Őszintén szólva, a bérkérdés érdekelte őket a legjobban, már csak azért is, mert a kongresszuson el­hangzott egy olyan ígéret is, hogy az öntödei dolgozóknak a lehetőségekhez mérten ren­dezik a bérét. Gyakran be­szélek a kongresszus munká­járól, a határozati javasla­tokról, hiszen azok végrehaj­tása mindannyiunk közös ér­deke. TÓTH PÁL, DIGÉP, E­ gyáregység ifjúmunkása: — A hozzászólók bátor szókimondása, az, hogy a leg­fontosabb gondokkal foglal­koztak, rendkívüli jelentősé­gű. Még inkább az, hogy nem­csak bíráltak, hanem javas­latokat is tettek, nemcsak felvetették a problémákat, de keresték is megoldásukat. Ez a szellem volt jellemző a kongresszus egészére, és az ilyen hozzászólásokban élen­jártak a borsodiak. Termé­szetesen büszke vagyok erre. Közvetlen munkatársaimmal már beszélgettem kongresszu­si tapasztalataimról, de a ké­sőbbiekben még lehetőséget kapunk, mi küldöttek arra, hogy még több ember előtt, lehetőleg a gyár minden dol­gozójának elmondhassuk sze­mélyes véleményünket az ott hallottakról, látottakról. A felvetett gondok megoldásá­hoz a kongresszuson tapasz­talt nyílt, bátor és kezdemé­nyező hozzáállás a legfonto­sabb, ahogy ott messzemenő­­leg figyelembe vették a ja­vaslatokat és egészen biztos hasznosítják is azokat, úgy történjen majd az egyes gyá­rakban, üzemekben és így fog történni nálunk, a gépgyár­ban is. Gyárunk biztonságának őrei a gépgyári rendészek esküt tet­tek a napokban felelősségteljes, nehéz hivatásukra. Fotó: Varga Sándor Mindkét nagyüzemünk MSZBT-tagcsoport Az MSZBT gépgyári cso­portja ünnepélyes összejöve­telt rendezett az elmúlt héten a szovjet űrhajózás napja al­kalmából. A tíz évvel ezelőtti nagy jelentőségű eseménye­ket Nemes Éva, a gépgyári MSZBT csoport titkára eleve­nítette fel. Megemlékező ün­nepségükön megjelent — az MSZBT brigádok tagjain kí­vül — Mónus Antal, a nagy­üzemi pártbizottság titkára, Balázs Ferenc gazdasági­­igazgató, Balogh Béla, a szak­­szervezeti bizottság szervező titkára, Kárpáti Zoltán, a KISZ-bizottság és Bartha László, a Hazafias Népfront megyei képviseletében, azonkívül helyet foglalt az elnökségben Fáy Csaba az MSZBT elnökségi tagja. A megnyitó után Solymosi Mihály, a Gagarin MSZBT szocialista brigád vezetője be­szélt a nagy „úttörő” életé­ről, s az űrhajózás további sikereiről. Ezután Nemes Éva ismertette az MSZMP KB titkárságának határozatát a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság új szervezeti formájá­ról. Azt, hogy a megyei és a budapesti kerületi MSZBT elnökségek megszűnnek, la­kóhelyenként, munkahelyen­ként tagcsoportok alakulnak társadalmi vezetéssel. Mun­kájukat a párt irányításával végzik, szervezetileg közvet­lenül az Országos MSZBT El­nökséghez tartoznak. Ünnepi taggyűlésükön a társaság titkára javasolta, hogy csatlakozzanak az LKM április 2-i országos felhívásá­hoz, MSZBT-tagcsoportok alakításához. A jelenlevők egyöntetűen megszavazták, hogy a szovjet űrhajózás napja alkalmából kérik az Országos MSZBT Elnökség­től az MSZBT-tagcsoportok közé felvételüket. Levelük a következő: „Vállalatunk, a Diósgyőri Gép­gyár, hazánk egyik legnagyobb gépgyára. Termelőmunkánkon keresztül is szoros kapcsolatban állunk a Szovjetunióval, hiszen exportunk legjelentősebb része ide kerül. De a kereskedelmi kapcsolatokon túl eddig is ba­ráti kapcsolatok fűztek ahhoz a néphez, melynek fiai 26 évvel ezelőtt elhozták számunkra a sza­badságot, s az elmúlt 26 év so­rán népünk mellett álltak és se­gítő kezüket nyújtották felénk a szocializmus építése során. A magyar—szovjet barátság ápolásának eddig is komoly ha­gyományai voltak gyárunknál. Szocialista brigádjaink a szovjet nép legjobbjainak nevét vették fel, névadóik életét, munkásságát állandóan tanulmányozták és szé­les körben ismertették dolgozó­inkkal. A Lenin-centenárium tiszteletére 300 dolgozónk utazott a kommunizmus építőinek orszá­gába. Szocialista brigádjaink szovjet katonák sírját gondozzák és a szovjet hősök sírjánál nem­csak az ünnepi évfordulókon, de a hétköznapokon sem hiányzik a hála és szeretet világa. Munkánkat eddig is a nagy­üzemi pártbizottság irányításával végeztük, szorosan együttműköd­ve a tömegszervezetekkel, így az MSZBT új szervezeti formá­ja nem jelent munkánkban tar­talmi változást. Feladatunk: to­vább haladni a megkezdett úton, az eddiginél is­ magasabb szin­ten végezve munkánkat. Ehhez kérjük az Országos MSZBT-El­­nökség támogatását és kérjük, járuljanak hozzá, hogy a Diós­győri Gépgyár beléphessen az MSZBT-tagcsoportok sorába.” Az ünnepi gyűlés négy új brigád, a szivattyú szerkesz­tés Zsukovszkij, az előkalku­láció Solohov, a raktárgazdál­kodás Tyereskova és a me­legtechnológia November 7., Ivanovo elnevezésű szocialis­ta brigádjainak felvételével, vállalásaik elfogadásával vég­­ződött. T. L MTI. április 20. Emlékezés közben Az első hiteles Lenin-portré Magyarországon jelent meg az Érdekes Újság 1917. december 2-i számában, ezt mutatjuk most be olvasóinknak. Az élő Lenin nem engedte meg, hogy Szovjet-Oroszországban személyéből kultuszt űzzenek. Lenin minden tettében tiltakozott az ellen, hogy személyé­ben kivételezett legyen, irtózott az ünnepléstől, hiszen gyö­keresen ki akarta irtani a nemzedékek vérébe rögződött alázatot, bálványimádást: — mindazt, ami a vezetőt a tör­ténelmet formáló tömegektől, az egyszerű emberektől el­választotta ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥**¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥»‘*¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥ ¥* BERTOLD BRECHT: fi legyőzhetetlen felírat A világháború idején Olaszországban a San Carló-i börtön egyik zárkájában Melyben hemzsegtek a letartóztatott katonák, részegek és tolvajok. Egy szocialista katona tintaceruzával a falra kaparta: Éljen Lenin! Egészen fent a félhomályos zárkában, alig láthatóan. De óriási betűkkel. Mikor az őrök észrevették, mázolót küldtek oda. S ez hosszú nyelű ecsettel átpingálta a fenyegető feli­ratot. De mivel a mésszel csak a betűket húzta át, Most mész-írás hirdette a falon: Éljen Lenin Egy másik mázoló az egészet befestette egy széles Úgyhogy órákra eltűnt, de reggeltájban Midőn a mész megszáradt, ismét kiviláglott alóla a feliratot: Éljen Lenin! Ekkor az őrök egy kőművest küldtek késsel a felirat ellen, S ő betűről betűre kikaparta, egy óra hosszat dolgozott. És mikor elkészült, fent a zárkában, immár színtelenül. De mélyen a falba vésve állt a legyőzhetetlen felirat: Éljen Lenin! Most távolítsátok el a falat — mondta a katona. Eörsi István fordítása ecsettel. xi Xi XI X XX X X*• X XxtXfX X»»XX Xf X3 X1 XfXXxxxx* ifxx3-xxxxxxxxf xxxxX*-x X*X3 X*xxx X X­X X X X X­X Koszorúzás Lenin szobránál V. I. Lenin születésének 101. évfordulója tiszteletére, április 22-én, csütörtökön délután fél 3 órakor a Le­nin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár párt- és társadalmi szervei, valamint a vállalat vezetősége koszo­­rúzási ünnepséget rendez Diósgyőrben a Lenin-szo­­bornál. Az ünnepség előadója Koszti Lajos, az LKM nagy­üzemi pártbizottságának tit­kára lesz, aki megemlékezik Lenin életéről, ismerteti munkásságát, tevékenységét. A koszorúzási ünnepség előtt két nappal, április 13-SD ffirgrainVKo­ n **nqr Volt egy kis ünnepség, amelyen a kiváló propagandamun­kát végzőknek a Lenin-pla­­kettet adták át. A nagy lánglelkű forra­dalmár­ születésének 10. évfordulójára rendezett ko­­szorúzási ünnepségre két gyárunk tömegszervezetei­nek a vezetőségei, már moz­gósították a dolgozók ezreit akik minden bizonnyal szép számban jelennek meg a koszorúzási ünnepségen, ez­­­zel is leróva kegyeletüket a proletariátus nagy szószóló­ja, a nagyszerű és tetteiben örökké halhatatlan Lenin emléke e1 "J1 äXxxk XK xXnvX'XXXrXnfraf XX X X

Next