Diósgyőri Munkás, 1973. január-június (28. évfolyam, 2-26. szám)

1973-01-09 / 2. szám

1973. január 9. DIÓSGYŐRI WUNKAS A vállalati kollektíva érdeke „DOLGOM hiba TLAMIL ” 3. A munkarendszer emberi tevékenység­ének jelentősége A DH munkarendszer be­vezetésének objektív feltéte­leinek, azaz a műszaki-tech­nológiai feltételek ismerteté­se előtt mostani tájékoztató cikkünkben szólnunk kell a szubjektum — a megismerő cselekvő lény­­— az ember jelentőségéről. A munka­­rendszer sikere, a hibák, hiányoságok kollektív aka­rással való kiszűrésétől függ. Végrehajtásához a megfelelő vezetési tevékenység és a dolgozók kezdeményező kész­sége közötti kölcsönhatás fokozott kiszélesít­ésére van szükség. A feladat megkezdése előtt, vizsgáljuk meg, kik követnek, vagy követhetnek el hibát? Előre megállapít­hatjuk, hogy hibát nemcsak a fizikai, hanem a fizikai és alkal­mazotti dolgozók, azaz ve­zetők és beosztottak egy­aránt elkövethetnek. ■ Már megállapítottuk: a­­ ter­melés minden fázisában elő­állhat a hiba az irányító és végrehajtó dolgozók feladat­­körében. Éppen ezért a DH munkarendszer keretén be­lüli elemzésnél nem helyes csak azt nézni, hogy ki hi­bázott. Mindenekelőtt az okot kell feltárni, és keresni annak legegyszerűbb, leg­célravezetőbb és leggazdasá­gosabb megszüntetését. Ahhoz, hogy a hibák meg­előzésére az intézkedéseket megtehessük, szükséges a hi­baforrások részletes elemzé­se. Az okok között szerepel­het: — az ismeretek hiánya, — figyelmetlenség, — tárgyi feltételekben rej­­­lő ok,­­ vagy szervezetlenség. A hibák, hiányosságok megelőzése érdekében, a­z okok felkutatása után min­dig meg kell határozni, hogy mit tegyünk, és ho­gyan. A végrehajtás során a vezetőknek meg kell tud­ni határozni azokat a szer­vezési, műszaki, gazdasági és nevelési intézkedéseket, ame­lyek alkalmazkodnak a he­lyi adottságokhoz. A DH munkarendszer kér­déseinek elemzésénél megál­lapítottuk, hogy a hibák nem önmaguktól keletkeznek. Azok a termelési folyama­tokban részt vevő dolgozók és eszközök hibás munká­jából adódnak, így megelő­zésük, illetve megszüntetésük a dolgozók által valósulhat meg. Éppen ezért a problé­mák, hibák feltárásánál ki kell kérni a dolgozók véle­ményét, hiszen azokat ők érzékelik elsősorban. A mun­ka gyakorlati végrehajtásá­hoz szükséges ismeretek bir­tokában vannak. A rossz és hibás közötti különbséget jól ismerik. A vezetők ré­széről ezért célszerű a dol­gozók javaslatait a végre­hajtási intézkedésben meg­fogalmazni.­­ Minthogy minden dolgozó magatartását befolyásolja a cél világos ismerete, alkotó kezdeményezésének, képessé­geinek, tehetségének szüksé­ges volta, ezért őket arra kell ösztönözni, hogy szak­mai tudásukat megfelelő irányban fejlesszék és hasz­nosítsák. Nem szabad azt hinni, hogy a jó munka csu­pán a becsületességen alap­szik. Ahhoz a szakmai isme­retek növelésére is szükség van. Ha a dolgozók világosan látják a VH munka­­rendszer bevezetésének cél­ját. ha tudják, hogy a cél eléréséhez az ő aktív köz­reműködésükre is szükség van, akkor nő a munkával kapcsolatos akarni vágyá­suk és kezdeményezőkész­ségük. Javaslataik révén pedig a munka minőségé­nek javulása várható. Ismert, hogy minden em­bernek van egy önértékigé­­nye, és ezzel összefüggésben teljesítményre irányuló aka­rata. Az értelmes, szorgal­mas dolgozó a megfelelő he­lyen — saját üzemében — keresi önigazolási vágyának kielégítését. Ha eredmé­nyeik önmaguk és mások előtt elismerést nyernek, nemcsak a dolgozó jut siker­élményhez, hanem az egyéni igényszint növekedése álta­lában növeli a munkatermek minőségét, tehát pontosabb, hibamentesebb munkavég­zéshez vezet. Az előbb fel­sorolt sajátosságokra ala­pozva a vezetők feladata a célnak legmegfelelőbb veze­tői magatartás kialakítása, amely mindenekelőtt a hiba­mentes munka előfeltételé­ben, a szervezési, műszaki ,gazdasági és nevelési intéz­kedésekben fejlődik ki. A vezetőnek kell azok­­kat a feltételeket megte­remteni, amelyekre szük­ségük van­ a jó munka végzéséhez dolgozóinknak. Minden vezető irányító tevékenységének hatásfoka a területén folyó munka minőségében tükröződik. Ezért célszerű a vezetőnek saját intézkedésének hatá­sát is vizsgálni. Azzal a ve­zetői magatartással, amely­ben a vezető a munkatár­sakkal, beosztottakkal­­ meg­beszéli a cél érdekében te­endő lépéseket, amelyben javaslataikat felhasználja, beépíti a munkacsoport mun­kájába, elérhető, hogy a csoporttagok magatartása is pozitív lesz a végzendő mun­ka szempontjából. A vezetők és a beosztottak megfelelő kölcsönös infor­máltsága az elvégzendő fel­adatokkal kapcsolatosan, le­hetővé teszi a vezető hatéko­nyabb és gyorsabb cselekvé­sét. Időben tehet megfelelő intézkedéseket a feltárt hi­baforrások kiküszöbölésére. Ilyenek lehetnek például: a szakmai tanfolyam indítása, ismeretek bővítése, szüksé­ges esetben a tulajdonosi tu­datformálás stb. Ha a dolgozó tisztában van azzal, hogy felettese a munkáját reálisan értékeli, akkor az ösztönzően hat munkájára. A dicséret és en­nek következményeként a büszkeség a dolgozók fele­lősségérzetét is növeli. A dolgozók jól tudják, hogy felelősek az általuk végzett munkáért. Az a vezető, aki a dolgo­zók bizalmát élvezi, és a dolgozókban nemcsak beosz­tottakat, hanem munkatár­sakat lát, feladatainak ele­get tud tenni, konkrétabban tudja a DH munkarendszer elveit gyakorlati tartalom­mal megtölteni. Ezek az elvek az alábbiak köré csoportosíthatók: 1. Minden hiba végső fo­kon emberi mulasztás, így elkerülhető. 2. A minőségi munka alapja a munkához való vi­szony kedvező alakulása és a jó munkamorál. 3. A végzett munka minő­ségéért a munkafázisban részt vevő dolgozó felel. 4. Az előírásoknak olya­noknak kell lenni, amelyek­től eltérés nem engedhető meg. 5. Meg kell teremteni a hibátlan munkavégzés anya­gi feltételeit. Ezen elvek rögzítése segí­ti a célként, kitűzött haté­kony gyakorlat megvalósí­tását, melyben a döntő és meghatározó a dolgozók al­kotó ereje. Barna Sándorné, az LKM DH operatív bizottság propaganda munkacsoportjának tagja A női Ilob­ozott Gépgyárunk további fejlő­désében jelentős szerepe van a női munkaerő egyre foko­zottabb alkalmazásának. Köz­ismert a forgácsoló szak­mákban a szűk kapacitás, amelynek részbeni megoldá­sát több női munkás alkal­mazásával kívánják biztosí­tani. Ennek érdekében a vál­lalat komoly áldozatot is hoz: így például,,hogy a lányok, az asszonyok minél sikere­sebb szakmunkásvizsgát te­hessenek, 10 hónapos előké­szítő tanfolyamot szerveznek számukra. Számos alkalom­mal bebizonyosodott, hogy ezekben a szakmákban a jól felkészült női szakmun­kások ott vannak a legki­válóbbak soraiban. Gratulálok sikereikhez! Használjuk ki jobban a termelő kapacitásokat !­r Hornos Gyula miniszter tájékoztatója a kohó- és gépipar eredményeiről, 1973 évi terveiről A tárcához tartozó vállala­tok eredményeiről, 1972. évi termelési sikereiről összessé­gében jó híreket kaptunk az elmúlt héten dr. Horgos Gyula miniszter elvtárs saj­tótájékoztatóján. A többi kö­zött elmondotta, hogy a ter­vezettnél kedvezőbb eredmé­nyeket értek el 1972-ben a kohó- és gépipari vállalatok. A vaskohászat­ termelése ta­valy 4—5 százalékkal, a gép­ipar termelése pedig 8—9 százalékkal emelkedett. A kohászati iparágon belül a hengereltáru-termelés 6 szá­zalékkal növekedett, a vas- és acélöntvény-termelés pedig 10 százalékkal. E fontos alap­anyagokkal nagymértékben hozzájárultak a kohászati vállalatok a feldolgozóipar megfelelő anyagokkal való ellátásához. javult a termelés ütemessége A gépiparban a­ termelés 8,9 százalékkal növekedett és ez meghaladta az ipari fejlődés átlagos ütemét. Az előző évhez viszonyítva ja­vult a termelés ütemessége is. A vállalatok megtették a kezdeti lépéseket a munka- és üzemszervezési határozat végrehajtására, mely tevé­kenység folyamatosan hozza meg a kívánt eredményt. A miniszter elvtárs kitért ar­ra, hogy a gépipari átlagot meghaladó mértékben fejlő­dött a közúti járművek, az egyes számítástechnikai, va­lamint híradástechnikai és vákuumtechnikai termékek gyártása. A kiemelt kor­mányprogramokban érdekelt iparágak fejlődése jelentősen hozzájárul a gépipar terme­lésszerkezetének folyamatos belső átalakításához. Érezte­tik hatásukat a beruházáso­kat korlátozó intézkedések is. Előzetes számítások szerint 1972- ben a beruházások érté­ke csak jelentéktelenül volt magasabb az előző évinél. Az ide vonatkozó rendszabályok 1973- ba­n is érvényben ma­radnak. 1972. évi eredményeinkre utalva a miniszter elvtárs igen nagyra értékelte Ózd, Diósgyőr, Dunaújváros kima­gasló sikereit, a ,,milliós"’ nagyságrendű teljesítménye­ket. Szívből gratulált az ar­ra érdemes kollektíváknak az elért sikerekhez, a szocialista munkaverseny e nagyszerű példáit ez évre is követen­dőnek tartja. Ésszerű kooperációt Az idén a kohászatban is­mét 4—5 százalékos terme­lésnövekedésre számítanak, ami fontos feltétele a fel­dolgozóipar további jó anyag­­ellátásának. Ennek érdekében — hangsúlyozta — a meg­levő kohászati eszközök és berendezések további inten­­zifikálásával, az ésszerű koo­peráció bővítésével erőtelje­sen fejleszteni kell az acél­gyártást és a kétoldalú nem­zetközi kapcsolatok keretében tovább szükséges bővíteni a termelési kooeprációt, amely­nek ellenértékeként partne­reink acéllal fizetnek. Ezen kívül 1973-ba­n folytatjuk a hengerművek fejlesztését. — Mindent egybevetve reá­lis célnak látszik a kohászati ágazat termelésének négy-öt­százalékos növelése 1973-ban — mondotta a miniszter elv­társ. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a gépiparra is, ahol — a kiemelt programok előirányzatait is figyelembe véve — 1973-ra a termelés további 8—9 százalékos nö­velését irányozták elő. A termelés növelését mind a két ágazatban — az 1971. és 1972. évhez hasonlóan — a termelékenység emelésével kell megvalósítani. Nemzetközi együttműködés Részletesen kitért a mi­niszteri tájékoztató a nem kifizetődő termelés csökken­tésével kapcsolatos intézke­désekre, az ezzel kapcsolatos távlati tervekre. A IV. ötéves terv a rendelkezésre álló esz­közök és lehetőségek függvé­nyében — a már évekkel ez­előtt megindult struktúraát­alakítás erőteljesebb folyta­­tását­ irányozza elő. Ezt a célt szolgálják a gépiparban végrehajtandó központi fej­lesztési programok is. E kér­désnél még jobban előtérbe kerül a nemzetközi együtt­működés fokozása, mivel a végleges megoldást csak a nemzetközi műszaki-tudomá­nyos és gazdasági kapcsolatok erőteljes bővítésével érhet­jük el. A magyar kohó- és gépipar számára ezért is lét­kérdés a szocialista gazdasá­gi integrációban való részvé­tel és mindenek előtt a szov­jet—magyar kétoldalú ter­melési kapcsolatok hosszú távú rögzítése. Alapvető követelmények Felhívta a figyelmünket a miniszter elvtárs több olyan kérdésre, amely az 1973. évi tervek teljesítésének feltéte­le. Ezek között is nagyon fontos a termelőkapacitások jobb kihasználása. A gép­iparban ez különösen előtér­be kerül, de mivel a kohó­­és gépipar területén 1973- ban új egyedi nagyberuházás nem indul, alapvető követel­mény a meglevő tartalékok feltárása és hasznosítása. A gazdaságosság érdekében bő­víteni kell a korszerű tech­nológiai eljárások alkalma­zásának körét, a műhely rend­szerű gyártásról — a techno­lógiai koncentráción alapuló — fejlettebb gyártási rend­szerekre kell áttérni. Ezek, valamint a korszerű anyagmozgatás és szállítás mind jó lehetőségek a haté­konyság, a gazdaságosság ja­vításához. A tapasztalatok szerint bőven vannak még kihasználatlan vállalati tar­talékok, ezekre még jobban irányítsuk figyelmünket. Sz. M. iiiiiiimiimiiiimiimiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiimiimiimiiimiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiimmt iiiiimiiiiiiiiiimiintiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Az új esztendőben is jó, példamutató munkát­­ végez­nek szakmunkásaink. Már az év első napjától maxi­mális lendülettel és pontossággal dolgoznak, így Gaál József is, kábelgépgyártó egységünk esztergályosa. Az esztergagép is gyorsan és pontosan működik Be­lus István irányításával. A C-gyáregység dolgo­zója az egyik legjobb szakmunkás és gépgyárunk szo­cialista brigádvezetői között is rangot vívott ki ma­gának. Forlán László felvételei iMiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiimmiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiitMiiiimiiiiiiiiHiiifiuiiiiiiiiiiiHHiiiiiiii Értékelés és útmutatás a hagyományos találkozáson — az esztendő utolsó munkanapján — most is tanulságos mondatok hangzottak el az LKM vendégházában. Ezen a­­ műszaki konferencián ismét részt vett dr. Bodnár Fe­renc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára, Drótos László és Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkárai, Tóth József, az SZMT vezető tit­kára, a megyei párt-vb tagja. A gyár legilletékesebb vezetői, a gyárrészlegek leg­jobb dolgozói már az első percekben is pozitív értéke­lést hallhattak dr. Énekes Sándor elvtárstól, aki elis­merő szavakkal méltatta az elmúlt évi törekvéseket. — Mindenkiben megvolt az akarat, hogy szép ered­ményeket produkáljunk 1972-ben — mondotta. — Pedig voltak gondjaink, nem is kicsik, mégis sikerült az éves tervet határidő előtt teljesíteni. Részletesen elemezte tanulságait, miközben köszönetet mondott a gyár kom­munistáinak, dolgozóinak, a fiataloknak, a tömegszer­vezeteknek a nagyszerű, jó munkáért. Hangsúlyozta, hogy 1973-ban is bízik a gyár vezetősége dolgozóinkban s a nap minden órájában közös érdekeinknek megfele­lően dolgozzunk. l­ JaSV figyelemmel hallgatták a részvevők dr. Bod­­­­nár Ferenc elvtárs köszöntő szavait. Megyénk első titkára most is közvetlenül szólt — munkánk jó ismerőjeként — az 1972-es év pozitív és negatív tu­lajdonságairól. Értékelte a termelés növelésére vonat­kozó üzemi és vállalati törekvéseket, bátorítást adott ahhoz, hogy ezen az úton haladjunk 1973-ban is. Min­dig tudnunk kell, hogy az LKM kiemelt helyet foglal el hazánk életében, ezért megkülönböztetett figyelemmel kell végezni munkánkat az élet minden területén. Azt kérte: lépjünk előbbre a munka- és üzemszervezés kor­szerűsítésében, az üzemi demokrácia fejlesztésében, legyen még közvetlenebb a kapcsolat a dolgozók és a vezetők között. Mindez forrása további új sikereink­nek. Ezekhez kívánt boldog új esztendőt a megyei és a városi pártbizottság, valamint az SZMT nevében gyárunk minden dolgozójának.

Next