Diósgyőri Munkás, 1975. január-június (30. évfolyam, 1-25. szám)

1975-03-25 / 12. szám

2 DIÓSGYŐRI MUNKÁS Építet­ési szerződések—iskolákkal Százezer forint a hátrányos helyzetű tanulók segítésére A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ifjúságpolitikai határo­zatában kiemelkedő helyet foglal el, folyamatos feladat­ként szerepel a gyermekek és a fiatalok szocialista szel­lemű nevelése. A szocializ­mus építésének jelenlegi sza­kaszában a gazdasági építő­munka mellett egyre inkább előtérbe kerül és lényeges feladattá válik a szocialista gondolkodás és életforma ki­alakítása. Éppen ezért a gépgyár szakszervezeti bi­zottsága és a KISZ-bizottság között fennálló együttműkö­dési szerződésben is nagyobb súly kap — az eddiginél is — az úttörőpatronáló tevé­kenység. Csapatszinten eddig is volt a gyárnak együttműkö­dési szerződése a következő iskolákkal: a 16-os számút a kereskedelmi igazgatóság, a 18-ast a K- és az L-egység, a 17-est a főtechnológia, a 21-est a szivattyú-gyáregy­ség III-as üzeme, a 30-ast a főkonstrukőr és a 32-es sz. Általános Iskolát a KISZ-bi­­zottság, a termelési igazga­tóság és a tmk villamos­üzemének fiataljai patronál­ják. Rajszinten is kötöttek együttműködési szerződést: a 18-as számú Általános Is­kolával a K- és az L-egy­ség, valamint a B-szerelde, a 21-es sz. Általános Iskolá­val pedig az SZ—Ill.-üzem fiataljai foglalkoznak. A szervezeti életben rend­szeresen lehetőséget biztosí­tanak a KISZ-fiatalok a rendezvények és taggyűlések látogatására, az egymást ér­deklő kérdéseket együtt vi­tatják meg az úttörőkkel, s a különböző ünnepségeket egymást segítve teszik emlé­kezetesebbé. Vállalták továbbá fiatalja­ink, hogy a patronált isko­lákban előadásokat tartanak, maguk közül delegálnak ifi­vezetőket. Nagyon fontosnak tartják az egyre gyakoribbá váló gyárlátogatások meg­szervezését. Rendeznek még közös kirándulásokat is, s a honvédelmi nevelés keretein belül pedig sportversenyeket. Társadalmi munkában ké­szítették el a gépgyár dolgo­zói“ azokat az elektromos szo­rzótáblákat és felszabadu­lási térképeket, amelyek nagyban segítik az úttörők felkészülését. Különféle esz­közökkel járulnak hozzá, to­vábbá a barkácsszakkörök munkájának érdekesebbé té­teléhez. A vállalati szintű intézke­dések között kiemelten kell megemlíteni azt a százezer forintot, amelyet hátrányos helyzetű tanulók segítésére utaltak át a városi tanács e célra létesített alapjára. Ebben az évben tovább bővítik azoknak az iskolák­nak a körét, amelyekkel együttműködési szerződést kötnek. Ezek: az 5-ös, a 23- as, a 24-es, a 25-ös és a k­­es kisegítő iskola. Ezekben az iskolákban azt szeretnék elérni, hogy a szo­cialista brigádok és egy-egy osztály tanulói között ala­kuljon ki az eddiginél szo­rosabb kapcsolat, de ugyan­erre törekednek a pedagógu­sokkal­ is. Sok sérelmet or­vosol majd az a törekvés is, amelynek célja az üzemi dolgozók gyermekeinek in­tézményekben való jobb el­helyezése. Javítani kívánják a mezőkövesdi gyermeküdü­lőben az úttörőtáborozás programját. Az üzemen kí­vül még nagyobb segítséget fognak adni a gyermekintéz­mények építéséhez, szabad­idő központok létesítéséhez, a sportélet fellendítéséhez, a környezetvédelem biztosítá­sához és a város közös érté­keinek megóvásához. T. I. luillllllllllllllllllllllllllllllllllllll A szerkesztőség postájából A Fedoszjev nevét viselő gépgyári MSZBT brigádtól kaptunk levelet, akik a műszaki fejlesztési főosztá­lyon dolgoznak. Vezetőjük Kondor Dénes. A következő­ről tájékoztatták lapunkat: „A borsodi Forró község napközi otthonának vezetője az egyik képes újságban fel­hívással fordult a szocialista brigádokhoz, hogy könyvek küldésével járuljanak hozzá napközi otthonuk könyvtárá­nak létrehozásához. Brigá­dunk egyik nő tagja felfi­gyelt a kérésre és rögtön fel is ajánlott 15 darab szép ki­vitelű ifjúsági regényt. A brigád többi tagja 20-ra egé­szítette ki a könyveket és elküldtük a megadott címre. Reméljük, hogy­­ a községi ál­talános iskola tanulói szor­galmas könyvbarátok lesz­nek.” A brigád tagjai példamu­tató kezdeményezésükért di­cséretet érdemelnek és re­méljük, sok szocialista bri­gád csatlakozik ebben is hozzájuk. 1975. március 25. A módosítások a dolgosok érdekeit szolgálják Érdeklődés kíséri üzemeinkben a beszámoló jelentéseket Az LKM kollektív szerző­désének végrehajtásáról szóló beszámoló jelentést nagy érdeklődéssel olvasták a kohászatban a dolgozók. A lényegét összefoglaló mon­datok és statisztikai táblá­zatok mögött az elmúlt esz­tendő munkáját, a fejlődés mértékét látták. A beszámoló jelentés fö­lött még csak ezután ala­kulnak ki az érdekesebb, nagyobb viták, hiszen en­nek értékelésére három hét áll a dolgozók rendel­kezésére, addig gyűjtik a szakszervezeti bizottságon a javaslatokat, észrevéte­leket. De mint arról informálód­tunk, már az LKM-ben is lezajlott néhány termelési tanácskozás, amelyeken a dolgozók általában megelé­gedettséggel szóltak az el­múlt esztendő eredményei­ről. Különösen tetszett a hűségpénz ez évi magas szintje, ami a törzsgárdata­­gok fokozott megbecsülését bizonyítja. Szintén örömmel fogadták a dolgozók a kü­lönböző szociális juttatások, üdültetések, sportolás és kulturális rendezvények emelkedését. A már eddig elhangzott vélemények között szinte minden esetben megtalálha­tó­k a munkavédelem, a mun­kahelyek jobbá tételének, a munkát elősegítő rendelke­zések bevezetésének igénye. A szocialista munkaver­senyben elértekkel elége­dettek a dolgozók, de a múlt évi eredmények túl­szárnyalásának igénye mindenhol jelentkezik, ami a munkások öntudatos igyekezetét bizonyítja. Néhány kisebb problémá­ról is szóltak már a dolgo­zók, így például elhangzott a munkaruhák kihordási idejének egyes helyeken való csökkentése, vagy néhány üzem szociális létesítményei felújításának a szüksé­gessége A beszámoló jelen­tés fölött ezen a héten to­vább zajlanak a viták, amit a vállalat vezetősége figye­lemmel vár. * Lapzártánk időpontjában még néhány gépgyári üzem­ben tart a vita a kollektív szerződés 1975-re vonatkozó módosításáról. A termelési tanácskozásokon kialakult általános kép szerint a dol­gozók elégedettek a változ­tatásokkal, a vélemények többsége szerint a módosítá­sok a dolgozók érdekeit szolgálják, az ő igényeikhez alkalmazkodnak. Néhány éve már visszaté­rő problémaként vetődik fel a vitákon a munkaruhák ki­hordási ideje és azok minő­sége Ezúttal is több helyen elhangzott, de a bírálatokra megnyugtató választ is kap­tak a gépgyári dolgozók. Már tavaly sikerült jobb minőségű munkaruhákat beszerezni, sőt az esztéti­kai igényeknek is eleget tudnak majd tenni. Az új munkaruhák kiosztása fo­lyamatosan történik, a ré­giek kihordási idejének lejártával. Sok hozzászóló foglalko­zott a törzsgárdatagság meg­becsülésének fokozásával. Az alkalmazottak a 30 éven fe­lüli szolgálati idővel rendel­kezők kiemelését kérték a bérfejlesztésben, másutt pe­dig a törzsgárdaidő kiszéle­sítésére tettek javaslatot. A szellemi dolgozók több területen kérték a termelé­si tanácskozás nyilvánossága előtt, hogy a munkáslakás­építési akciót terjesszék ki rájuk is. Első ízben vetették fel a délutános műszakosok pót­lékolását, ami azonban előreláthatólag egyhamar nem fog megoldódni. A kollektív szerződés­mó­dosítás igazán csak az új szerencsi gyáregységben oko­zott gondot. Egyeztetni kel­lett az immár gépgyárhoz tartozó 180 dolgozó helyze­tét, vagyis a MEZŐGÉP kol­lektív szerződését és a gép­gyárét kellett összhangba hozni erre az évre, az át­meneti időszakra. A termelési tanácskozá­sokon elhangzottak azt iga­zolják, most érkezett el a gépgyári kollektíva ahhoz a pillanathoz, amikor a dol­gozók megismerték, részle­teiben is megértették gyári törvényeiket, s ebben része volt lapunknak is, amelynek hasábjain minden alkalom­mal pontosan ismertettük a legfontosabb módosításokat. Tartalmas programokkal Forradalmi if­júsági napok Ifjúsági fórummal folyta­tódott a kohászatban a for­radalmi ifjúsági napok ren­dezvénysorozata. Március 18- án klubjukban találkoztak fiataljaink, ahol vendégük­kel, Barsi Tamajjal, a KISZ Központi Bizottságának osz­tályvezetőjével beszélgettek. A megjelent 70—80 fiatal­nak számos kérdeznivalója volt a szocialista hazafiság és internacionalizmus foga­lomköréből. Március 21-én ugyancsak az ifjúsági klub adott helyet a kettős ünnepségnek. A Tanácsköztársaság kikiáltá­sának és a KISZ megalaku­lásának évfordulóján az ese­mények méltatása mellett a kiváló ifjúmunkás címek át­adására is sor került, a ki­tüntetettek nevét lapunk más helyén ismertetjük. A gépgyárban március 26- án tartják meg az ifjúsági fórumot. Barabás János, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára a vállalat veze­tő KISZ-aktivistáival beszél­get a kultúrteremben. Mindkét gyárunk népes delegációval képviselteti ma­gát április elsején az ünne­­pélyes fogadalomléieken. A KISZ megyei bizottságának szervezésében délután há­romkor kezdődik az ünnep­ség a Sportcsarnok előtt, utána pedig mindannyian megtekintik a 25. Színház produkcióját, a Vörös zsol­tárt. Felszabadulásunk 30. év­fordulóján, április 4-én két gyárunkból 80-an utaznak a fővárosba. Fiataljaink Bu­dapesten vesznek részt az ünnepi felvonuláson. Emlékezés közben Megbecsült embernek érzem magam Küldöncgyerekként kezd­te gyári pályafutását Bencs Károly, a törőmű műszak­vezetője. A vállalati vas­­útforgalomnál vállalt mun­kát először, gyerekként, 1938-ban. Lelkiismeretesen dolgozott, ezért mindig na­gyobb feladatot bíztak rá,­­ rövidesen kocsirendező, majd szolgálattevő lett. Ki tudja, meddig viszi a vas­­útforgalomnál, ha be nem hívják katonának. Tényle­ges katonai szolgálatát kezdte el, közben kitört a háború. A fronton megse­besült, kórházba került. Az esztergomi kórházat bom­bázták, így hazaküldték Parasznyára. Itt érte a fel­­szabadulás. — A mi községünk 1944. december 11-én lett sza­bad. Két nap múlva je­lentkeztem szolgálattételre a perecesi bányát és a gyárat összekötő vasútfor­galomhoz. Azokban a na­pokban nem tudtuk, fize­tésért dolgozunk-e, de an­­­nyi biztos volt, hogy a lét­­fenntartásunkhoz dolgozni kell. A pénz semmit sem ért, cserélgetéssel szereztük meg a legszükségesebbe­ket. A helyzet napról nap­ra tisztább lett, s amikor bejött az új forint, mi is nagyobb biztonságban érez­tük magunkat. — Negyvenkilencben— ötvenben a MÁV átvette a gyári vasútforgalom irá­nyítását. Én maradtam a gyárnál. Akkor a törőmű a martinacélmű gyárrész­leghez tartozott, majd a nagyolvasztóhoz és végül önálló lett. Az akkori ósdi munkafolyamatokhoz ké­pest, ahogy az ország fej­lődött, mi is fejlődtünk, s igazán örömmel dolgozom itt, egyfolytában 1951 óta. • Az 1956-os ellenforrada­lom megrázkódtatás volt Bencs Károly számára is. • Sokszor előfordult, hogy az emberek dolgoz­tak, de az ellenforradal­márok nem hagyták őket. Olyan is volt, hogy meg­dobáltak bennünket. Én mást nem tehettem, mint műszakvezető, biztattam őket a munkára. Az én műszakom végig rendsze­resen dolgozott, a másik kettő nem mindig. Emlékeiben­­ visszatér még egy kicsit az indulás időszakára. — Az emberek egy ré­sze bizonytalan volt. Kel­lett valaki, aki megma­gyarázza nekik, mit miért teszünk. Én gyerekként kezdtem a munkát, láttam milyen a kizsákmányoló rendszer. Igyekeztem meg­győzni munkatársaimat a mi igazunkról. Bencs Károly 1945 óta tagja a pártnak. Nemcsak mozgalmi munkájáért, a termelésben felmutatott eredményeiért is többször elismerték: a kiváló dol­gozó jelvényt hétszer vet­­­­te át, egyszer pedig mi­­­­niszteri kitüntetést kapott. E azóta viseli a kiváló ko­­l­bász címet. — Nagyon rövidnek tű­­­­nik ez a harminc év. Azt­­ a tapasztalatot szűrtem le­­ magamnak, hogy az embe­­­­rekkel foglalkozni kell. Én­­ a munkatársaimban még «■ sohasem csalatkoztam. E Megoldották feladatukat , még akkor is, ha nem et­­­­tek. Engem sohasem hagy­­­­tak cserben. = Két lánya férjnél van, E az egyik itt, az LKM-ben E laboráns. A három fiú uno­­­­ka sok örömet jelent Bencs E Károlynak. Boldog, hogy = ilyen gyerekei, unokái van­­­­­nak, s hogy sikerült felé­­­­pítenie háromszobás szép E házát Parasznyán. E­z Korábban még elkép­­­­zelni se mertem volna. E hogy ennyi jót hoz szá­­­­momra, számunkra ez a 30 E év. Szívesen dolgozom, és E megbecsült embernek ér­­­­zem magam. E E. I. E Tiiiiiiiimiiimmiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Zsűrizik a pályaműveket E napokban zsűrizték azo­kat a műveket a gépgyár­ban, amelyek az Alkotó ifjú­ság pályázatra beérkeztek. Az ünnepélyes eredmény­­hirdetésre, a díjak átadásá­ra a Magyar Ifjúsági Szö­vetség megalakulásának 18. évfordulóján, március 21-én 14 órai kezdettel kerül sor a műszaki házban. A legjob­baknak járó dicséretet és a díjakat Balázs Ferenc gaz­dasági igazgató adta át. A Fáklya március 30-án megjelenő 6. szá­ma teljes terjedelmét a magyar történelem legkiemelkedőbb ese­ményének, a felszabadulás 30. év­fordulójának szenteli. Pjotr Fe­­doszejev akadémikus, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság elnöke méltatja a két nép közötti meg­bonthatatlan barátság jelentősé­gét. Magyar részről Jakab Sán­­d­or elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osz­­tályvezető­je tekint vissza ünnepi vezércikkében a harminc év óta meglelt útra. A hadtörténet lapjai sorozatban Fomin ezredes „Magyaro­rszág szabad” című, archív fotókkal illusztrált írását olvashatják. A lap riportere ellátogatott Va­­szilij Golovcovhoz, akiről a gel­lérthegyi Emlékmű szovjet kato­náját mintázta a szobrász. Víg István, a Magyar Nemzet főmunkatársa írt áttekintő elem­zést a szovjet—magyar gazdasági együttműködés 30 évéről. A Magyarországért harcoló szovjet katonák között hét piló­tanők is voltak — közülük né­hányat beszélgetett emlékeikről Galina Beljajeva. Egyidős a szabadsággal címen a lap riportot közül Csordás Jó­zseffel, a hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnöké­vel, aki 1945. április 4-én szüle­tett. Méltán világhírű a Magyar Ál­lami Operaház balett-társulata. Szovjet vendégszereplésükről ír a lap leningrádi tudósítója. Az ünnepi számot a barátság krónikája összeállítás és a követ­kező, ugyancsak ünnepi szám ké­pekkel illusztrált előzetese egé­szíti ki.

Next