Diósgyőri Munkás, 1977. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-05 / 27. szám
2 Üléseztek a végrehajtó bizottságok Napirenden a K-egység és az öntöde Szerdán tartotta ülését a Diósgyőri Gépgyár Végrehajtó Bizottsága, ahol többek között a K-gyáregység gazdaságszervező politikai munkájáról jelentést, a vállalat első féléves termeléséről és gazdálkodásáról tájékoztatót vitatott meg a testület. Az ülésen Begyik János titkár elnökölt. Részt vett és felszólalt a vb-n Kolláth Sándor elvtárs, a városi pártbizottság titkára is. A végrehajtó bizottság négy évvel ezelőtt értékelte a K-gyáregység pártszervezettének tevékenységét. Az akkor hozott határozat végrehajtására a pártszervezet a gazdaságvezetéssel együtt megtette a kezdeti intézkedéseket. A testület sokoldalúan elemezte ezt a kérdést, s megállapította, hogy a gyáregység politikai és gazdaságvezetése, bár sok mindent megtett az 1973-as határozat megvalósításáért, ez a folyamat azonban még nem befejezett. Köztudott, hogy a gyáregységnél elsősorban az 1976. évi feladatok és az egyre növekvő további tennivalókhoz nem tudott kialakulni a megfelelő szervező munka, a helyes értékítélet, és feszültségek keletkeztek. A vállalatvezetés ezért úgy a párt-, mint a gazdasági irányítás területén, személyi változásokat hajtott végre. A gyáregységi fejlesztések és a személyi változások a politikai hangulatban javulást hoztak. Tennivaló — mint már említettük — akad azonban bőven .Az eredményes gazdaságszervező munka érdekében továbbra is elengedhetetlenül szükséges a pártszervezet jó koordináló tevékenysége. De ugyanennyire fontos, hogy a gyáregység dolgozóival szemben növekedjenek az elvárások, a követelmények, mindenekelőtt azokkal szemben, akiknek munkájától a gyáregység eredményei döntően függnek. Ez pedig — többek között — az a politikai és gazdasági vezetés, amely a soron következő munkákhoz e testületi ülésen is bizalmat kapott. A vállalatvezetésnek feltett szándéka, hogy minden segítséget megadjon a gyáregységnek ahhoz, hogy túljuttassa e kollektívát „a holtponton”. Ennek megvalósításához döntő segítséget nyújt majd az a határozat, amelyet a téma kapcsán a végrehajtó bizottság hozott. A Lenin Kohászati Művek Végrehajtó Bizottsága pénteken tartotta ülését, ahol többek között az öntöde gyáregység gazdasági és politikai munkájáról készített jelentést vitatta meg a testület. Az ülésen Majtényi Lajos, a pártbizottság titkára elnökölt. A végrehajtó bizottság tagjai megvitatták még a számítástechnikai központnak a vállalat munkájára gyakorolt hatásáról készített jelentést is, amelyet Kováts Zoltán, a brigádvizsgálat vezetője terjesztett elő. A párt-végrehajtó bizottság 1971 júliusában és augusztusában brigádvizsgálattal mérte fel az acélöntőde gyáregység gazdasági-politikai munkáját és annak javítására határozatot hozott. A határozatok végrehajtásának eredményeiről 1972 decemberében a gyáregység önjelentésben számolt be. A vasöntöde gyáregység gazdasági és politikai tevékenységével kapcsolatos brigádvizsgálat 1970-től nem volt. A mostani vizsgálat feladata az volt, mondotta Bánvölgyi Károly, a jelentés előterjesztője, hogy az acélöntőde gyáregységre vonatkozó 1971. évi párt-végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtását értékelje az 1973— 75-ös évekre. Továbbá, hogy az acélöntőde és a vasöntöde gyáregységek összevonásának milyenek a tapasztalatai, és az összevonást követő időszakban hogyan valósították meg a gazdasági-politikai feladatokat. A végrehajtó bizottság az írásos jelentés alapján megvitatta az öntöde gyáregység gazdasági és politikai munkáját. Megállapította, hogy a gyáregységi összevonás eredménnyel zárult és a jövő tekintetében nagyobb gazdasági és politikai eredmények alapját vetette meg. A pártvezetőség munkájában is további minőségi változást hozott. A téma kapcsán, a munka további javítása érdekében fogadott el határozatot a végrehajtó bizottság. Ennek megfelelően szükséges a vezetés hatékonyságának további javítása. Munkastílusában növelni kell a vezetés demokratizmusát, a vezetés egyszemélyi felelősség elvének érvényesítése mellett. El kell érni, hogy negyedévenként a két üzem párt. és gazdasági vezetésével az elért eredmények, problémák megtárgyalásra kerüljenek. Komoly teendői vannak a vezetőnek a munkavédelem, a munkaszervezés javításában, kezdeményezőbbnek kell lennie többek között a technológia fejlesztésében, a gazdaságosság javításában. Nagyobb erőfeszítésekre van szükség a két üzem kollektívájának összekovácsolásában is, de a magas túlóra mutatók csökkentésében is. Szülői fogadalom Bensőséges, meghitt ünnepség színhelye volt pénteken délután az energia-műszer-automatika gyáregység ifjúsági klubja, ahol négyes KISZ-névadó megrendezésére került sor. A négy fiatal édesapa a műszerészüzem dolgozói és az ottani KISZ-alapszervezet tagjai. Feleségük és rokonságuk kíséretében hozták el gyermekeiket erre az ünnepi aktusra. A hivatalos anyakönyvvezetés után az energia- és műszerautomatika gyáregység KISZ-vezetősége nevében Dudás György köszöntötte az ünnepség résztvevőit és adta át a KISZ-vezetőség ajándékát, amelyet a kicsiny ünnepeltek kitörő örömmel fogadtak. A műszerészüzem műhelybizottsága nevében Egri Sándor mondott köszöntő beszédet és átnyújtotta a szakszervezet ajándékát. Az elérzékenyült tekintetek és a csodálkozó gyermekszemek kereszttüzében lezajlott névadó ünnepség méltó propagandája volt, gyáregységünk fiataljainak a KISZ-hez való kötődésük megnyilvánulására. Bízunk abban, hogy ezek a fiatal szülők, gyermekeik első fontos állomásánál a KISZ képviselői előtt letett „szülői fogadalmat” nem felejtik el, s nem térnek le erről az útról, és szocialista társadalmunknak, fejlett öntudattal rendelkező állampolgárokat nevelnek, akik az elkövetkezendő időben, fejlődő társadalmunk hasznos, építő tagjai lesznek. A névadó ünnepség befejező aktusaként, gyáregységünk fiatal dolgozói gratuláltak a szülőknek és utána hangulatos klubdélutánnal zárult az ünnepi rendezvény. D. Gy. Hőrich Antal felvételei DIÓSGYŐRI MUNKÁS Befejeződtek a kiképzések Mint arról már beszámoltunk, az elmúlt hetekben került sor az LKM polgári védelmi egységeinél a terv szerinti kiképzésekre. Ezek során a tűzvédelmi, egészségügyi és egyéb alegységek felkészítésére került sor. A kiképzések során megtörtént a politikai helyettesek összehívása is. Velük ez évben először történt meg a megbeszélés. Itt ismertetésre kerültek a különféle HM-szabályzatok, valamint megbeszélték az 1977. év második felének programját. A polgári védelmi egységek tagjainak, illetve vezetőinek kiképzése a terveknek megfelelően az elmúlt héten befejeződött. Ezzel az egység teljesítette vállalását. MSZBT-brigádoknak A Magyar—Szovjet Baráti Társaság gépgyári tagcsoportjának rendezésében kerül sor már hónapok óta egy előadássorozatra, amelynek legutóbbi eseményét június 16- án tartották. Az F-egység pártalapszervezetei helyiségében dr. Antal Zoltán, az ELTE tanszékvezető tanára tartott előadást a Szovjetunióról. A 15 köztársaság életével és történelmi múltjával ismerkedő MSZBT-brigádok tagjai végül egy rövidfilmet is megtekintettek. 197“. július ST. Történelmi visszapillantás 5 Clara Zetkin százhúsz éve, 1857. július 5-én született Clara Zetkin Szászország egyik kis falujában. Szegény, sokgyermekes tanító lánya volt s korán megismerte a nélkülözést, a szegény ember életét. Amikor osztályelsőként végzett a tanítóképzőben, Lipcse egyik külterületi, munkáslakta környékén épült szegényes iskolában vállalt állást. Szerencsés döntés volt: messze a belvárostól, a gyárak közvetlen közelében, éppen annak az utcának a szomszédságáéban volt ez az iskola, ahol a Szociáldemokrata Párt egyik munkásotthona állt. A fiatal tanítónő, Clara Eissner összetalálkozott az orosz marxistával, Oszip Zetkinnel. A találkozás után Clara állandó látogatója lett a munkásotthonnak. Három évvel a párt betiltása után egy besúgó segítségével, a rendőrség rajtaütött egy illegális megbeszélésen. Oszip Zetkint is letartóztatták a vezetők egy csoportjával, és mint külföldit, azonnal kiutasították az országból. Clara Eissner idején hírét vette a letartóztatásnak, azonnal menekült. Először Ausztriába ment. Nevelőként dolgozott egy ideig, s közben a Szocialista Párt megbízásából is tevékenykedett. Rövid időt töltött Olaszországban, majd Párizsba utazott. Ott már várta Oszip Zetkin, hamarosan összeházasodtak. Zetkin oldalán Clara a francia főváros forradalmár köreinek ismert alakja lett. Bismarck és a szocialistaellenes ,,kivételes törvény” bukása után, 1890-ben a hazatérő szocialista emigránsok között ott volt a Zetkin-házaspár is. 1891-től negyed évszázadon keresztül a szocialista nőújság, az Egyenlőség, Clara Zetkin szerkesztésében jelent meg. 1907-ben ő lett a II. Internacionáléhoz kapcsolódó Szocialista és Munkásszervezetek Nemzetközi Nőtanácsának titkára. Az 1905-ös oroszországi forradalom idején úgy foglalt állást, hogy politikai tömegsztrájkkal kell támogatni az orosz munkásokat, mert „Oroszország az osztályharc viharközpontja”. Clara Zetkin tett javaslatot a II. Internacionálé 1810-es koppenhágai kongresszusán arra, hogy minden esztendő március 8-án legyen a nemzetközi nőnap. A háború kitörésekor elsők között emelte fel szavát a munkásszolidaritás jegyében a háborús uszítók ellen. Amikor orosz földről híre jött, hogy győzött a proletárforradalom, örömmel üdvözölte. rwiíz évvel a nácik uralomra jutása előtt felismerte a veszélyt, sürgette az általános munkásösszefogást. A Reichstag 1932. augusztus 30-i megnyitó ülésén súlyos betegen is megjelent és a barnainges náci képviselők üvöltése közepette is minden dolgozó egységfrontját követelte. Munkavédelmi és szociálpolitikai kiállítás Június 28-án nyitották meg Budapesten a Kohó- és Gépipar Technika Házában (Rákóczi út 57.) a vasasszakszervezet centenáriumi rendezvényei keretében azt a kiállítást, amely az ágazathoz tartozó gyárak, vállalatok munkavédelmi és szociálpolitikai eredményeit, jelenlegi helyzetét és jövőjét mutatja be. A nagy gonddal elrendezett kiállításon látható az a fejlődés, amit a vasasok élet- és munkakörülményeiben elértek a felszabadulás óta. Bemutatnak különböző tablókat, melyek a szociálpolitikai intézkedések nyomán létrejött munkásszállókat, üdülőket, éttermeket ábrázolják, grafikonok foglalják össze a dolgozók szociális ellátottsága színvonalának fejlődését. A kiállítás másik részében pedig azokat a munkavédelmi eszközöket, berendezéseket, védőruhákat, egyéb védőfelszereléseket láthatja az érdeklődő, amelyeket jelenleg is alkalmaznak, de elég nagy azoknak a kiállított tárgyaknak a száma, amelyek még most állnak kikísérletezés alatt, tehát csak a jövőben találkozhatunk velük az üzemekben. A kiállítás július 2-án zárta kapuit, és a rövid idő alatt is elég sok érdeklődő kereste fel. Fél élet a mérlegen NÉZEM AZ EMBERT. Azt az embert, akinek vékony szálú, őszülő hajszálait mind nagyobb számban űzik el fejéről az évek. Alacsony, megfontolt szvú és cselekedetű ember. Néhány nap telt el hatvanadik születésnapjától, s csak néhány hónap a nyugdíjba vonulástól. Harminc esztendő távlata választja el az első propagandamunkától, s alig kevesebb attól, hogy hadifogságból hazatérve belépett a kommunista pártba. Krasznai József mindig komoly gazdasági munkát végzett a gyárban, az LKM-ben. Ma sem tudta napjait e nélkül elképzelni. Tizennégy éve helyettes vezetője a pénzügyi és számviteli főosztálynak, s a termeléskönyvelés vezetője. Számok, tervek, tények, eredmények garmadában eltöltött évtizedek jelzik útját. S mellette, hogy a felszabadulás, illetve 1947 óta a vállalat pártbizottságának egyik legjobb propagandistája. Hogyan is kezdődött csak? — A hadifogságban megtanultam a szovjeteknél egyet s mást. Megismertem, hogy mit akarnak, mit szeretnének. Hazatértem, gondolkodtam, s benne voltam minden szervezésben. A tulajdonképpeni propagandamunka azonban csak akkor kezdődött, amikor a két párt egyesült... Negyvennyolcban engem is beiskoláztak. Propagandista előkészítő tanfolyamra jártam sok társammal együtt. Olyan elvtársakkal, akikre sajnos ma már csak emlékeznem lehet... — Volt aztán időszak, mikor kevesen, nagyon kevesen voltunk a gyár nagyságához, a dolgozók létszámához képest. Ebben az időszakban a nagyolvasztótól az újgyári hőkezelőig jártam propagandamunkát végezni, hetente három alkalommal, három helyre. S mindez eltartott az ellenforradalom utáni időkig. .. így aztán alig van a gyárban olyan vezető ember, akinek nem voltam „propagandistája”. Szinte mindenki végigjárta a párton belül az utat... Én is... A pártegyesülés után a hivatalház pártcsoportját vezettem. Aztán később kineveztek szakszervezeti titkárnak is... — Mindez még abban az időszakban történt, amikor sokat, mondhatnám rengeteget jártam vidékre. Szerveztük a termelőszövetkezeteket. Műszakváltáskor, délután kezdődött, jó néhányszor az éjszakába, kora hajnalba húzódott. Főként Mezőkövesdre és környékére jártam társaimmal. Úgy tűnik, nem eredménytelenül. . . Úgy érzem, sikerült jó propagandamunkát végezni... Persze az volt a propagandisták hőskora. Megtörtént, hogy meg kellett várnunk, míg a templomból kijöttek az emberek. . . Csak aztán kezdhettünk munkához. — Ebben az évben elmegyek nyugdíjba. Segítek előkészíteni az év végi zárlatot. S aztán átiratkozom az újgyőri területi pártszervezetbe. Ott folytatom a munkát, mert attól nem tudok megválni Az öreg pártmunkások köre nélkül, propagandista munka nélkül lehetetlen elképzelni további éveimet. .. Nézem az embert, szelíd, megfontolt szavú, céltudatos ember. Mondják róla, hogy keménykezű. Mondják azt is, hogy rengeteget dolgozik. Nem mindennapi munkát végez. S ezen felül, közel harminc éve a párt egyik legjobb propagandistája. FÉL ÉLET. harminc esztendő kerül mérlegre. Józsi bácsi mesél róla. Nem nagy szavakkal, csak emlékekkel, egy-egy felvillanó kén megelevenítésével. Mert erről a munkáról a maga nemében így is lehet beszélni. —vásárhelyi—