Diósgyőri Munkás, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-03 / 1. szám
2 mftsgTöBi mttxkäs Ne önmagunk ellen — önmagunkért Lustaságból, nemtörődömségből hányszor, de hányszor vétünk önmagunk ellen. Aztán, amikor baj van, másokat szidunk, másoktól várjuk a megoldást, s ha nem segítenek, kígyót-békát mondunk az illetőkre: tehetetlen, nem való a posztjára, nem tesz semmit másokért. Ne menjünk messzire, maradjunk csak házunk tája apró-cseprő gondjainál. Bosszankodunk, mert rossz az utcai világítás, nincs meleg víz, mert a házfelügyelő mindent csinál, csak a lépcsőházat nem takarítja, satöbbi. Az ilyen és ehhez hasonló gondok azonban soha nem egy család gondjai, hanem egy tömb, egy lakóterület bosszúsága. Közöttük van olyan lakó, aki csak mérgelődik, van aki szaladgálni kezd, intézkedni próbál, csakhogy a bizonyos szerveknél egy ember bejelentését egy bejelentésként, s nem több száz család gondjaként kezelik, s mint ilyet rangsorolják a fontossági sorrendben. KI AZ, AKI HATÉKONYAN INTÉZKEDNI TUD? A helyi lakóbizottság tagjai jogait és kötelességeit tanácsi rendelet szabja meg. Többek között feladatuk a lakók szocialista együttélését szabályozó házirend előírásainak betartatása. Ügyelniük kell a házak állagának az erőszakos rongálásoktól való megóvására. Ellenőrizhetik a lakóházak karbantartási és felújítási munkáinál az anyagtakarékosságot, a munka hiánytalan végrehajtását, minőségét. A lakóbizottságok által tett ésszerű és jogos észrevételeket a házkezelési szervnek figyelembe kell venni. Vitás esetben a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya dönt. A műszaki osztállyal pedig a lakóbizottság körzetéhez tartozó területen folyó út-, járda-, víz- és szennyvízcsatorna-építéssel, valamint a kommunális intézményekkel kapcsolatos észrevételeiket közük. Nagyon sokat segíthet a jól megválasztott lakóbizottsági elnök az olyan kérdésekben, mint a lakóház felújítása, tatarozása, karbantartása, új házfelügyelő alkalmazása, játszótér kialakítása. A lakóbizottságoknak közvetlen kapcsolatuk van a kerületi tanáccsal, a Népfronttal, de elsősorban természetesen a tanácstagokkal, akik segítséget nyújtanak az ügyes-bajos dolgok rendezésében. Emberek százait képviselik, s szavuknak súlya van. SZAVUKNAK SÚLYA VAN No, igen, ha szólnak, s ha jogos kérdésekben foglalnak állást az általuk képviselt lakók érdekében. Ehhez azonban az kell, hogy olyan aktív, mások érdekeiért harcolni tudó emberek legyenek a lakóbizottság tagjai, akik szavának valóban súlya van. Hogyan lehetnek ilyenek? Ha az adott lakókörzet lakossága először is megjelenik a választáskor, s ha úgy jelenik meg, hogy véleménye van, javaslata van a lakóbizottság tagjainak személyére, olyan embereket választanak meg, akik aktívan fogják érdekeiket képviselni, a lakóbizottsági felelőssel együtt. Idézet a Miskolc megyei város Tanácsának 1977 áprilisi közlönyéből: „Szabálysértést követ el, és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki a lakóbizottságot, annak tagját, vagy a lakóbizottsági felelőst a jelen rendeletben meghatározott jogainak gyakorlásában és feladatainak ellátásában akadályozza. MAGUNK ELLEN VÉTÜNK A lakóbizottságok tagjainak tehát tulajdonképpen minden fontosabb kérdésbe beleszólási joga van, javaslatot tehet a megfelelő helyen, ha a probléma megoldása a hatáskörét meghaladja. Vagyis, mi, lakók, magunk ellen vétünk, ha nemtörődöm módon oda se figyelünk arra, hogy vajon a megfelelő emberek kerülnek-e a lakóbizottságok tagjaivá. Nemsokára lejár az 1975- ben megválasztott lakóbizottságok megbízatása. Ezek a lakosság öntevékeny érdekképviseleti szervei azonban nem éltek kellőképpen véleményezési, kezdeményezési és javaslattételi jogaikkal. Aktívabb, a környezetükért többet tenni akaró emberekre van szükség. S ezért nagy felelősség hárul a két diósgyőri nagyüzem dolgozóira , hiszen a lakóbizottsági tagok ötven százaléka eddig közülük került ki , és a kerület lakosai is megfontoltabban válasszanak majd a február 15. és március 31. között megtartandó választások alkalmával. ÚJRA VÁLASZTÁS LESZ Kerületünkben a választás ideje alatt, csaknem ezer lakóbizottsági tagot kell megszavazni a kerületi tanácsi hivatal és a területi Hazafias Népfront bizottsága irányításával. Ötven-százötven lakás tartozhat egy-egy lakóbizottsághoz, s kerületünkben eddig ennek alapján 197 lakóbizottság működött. Munkájukat a tanács és a HNF eddig is figyelemmel kísérte, de ezt a kapcsolatot a jövőben még szorosabbá kell tenni és hatékonyabbá azáltal is, hogy a tanácstagok beszámolóikat a lakóbizottságok előtt is megtartják. A választások segítését szolgálja az is, hogy a városi operatív bizottság mellett, kerületi bizottságot is létrehoznak. T. I. Rendhagyó titkári értekezlet Előadás és élménybeszámolók A Diósgyőri Gépgyár kultúrtermében dec. 21-én, az év utolsó titkári értekezleténe gyűltek össze a vállalat KISZ-vezetőségi titkárai, az apparátus tagjai. Ez a titkári értekezlet hangulatában és tartalmában is eltért a szokványostól. Ünnepélyes keretek között zajlott le az esemény, melynek nagy részét nem „munkajellegű” program töltötte ki. Először Csollák Gábor, a KISZ-bizottság titkára ismertette a rendhagyó napirendi pontokat, majd Begyik János, a vállalat pártbizottságának titkára tartotta meg előadását. Ennek keretében korunk fontos ifjúságpolitikai kérdéseivel foglalkozott, valamint ismertette a vállalatvezetés 1979. évi elvárásait a gyár KISZ-fiataljaival szemben. Beszéde első részében rövid áttekintésként az ifjúság forradalmi tetteinek, módszereinek változásáról szólt a történelem haladásának, az idők változásának tükrében, kiemelve a minden időben legfontosabb szem előtt tartandó elvet, a szemlélet, s a cselekvés egységét. E gondolatkörön belül érintette a KISZ és a párt kapcsolatát, melynek legfőbb jellemzője mindig a közös cél, a közös cél megvalósításáért sajátos eszközökkel vívott harc volt. Az előadó hangsúlyozta, az ifjúsági szervezet — mely immár hatvanéves — felkészíti mindenkor a fiatalokat a magasabb követelményeknek, igényeknek való megfelelésre. Mi kell, hogy jellemezze tehát korunk, s ezzel együtt e gyár ifjúságát? Az új iránti fogékonyság, • a problémák megoldására irányuló kezdeményezőkészség. A fegyelmezett, következetes munkavégzés ennek alapja, mely egyben kiküszöböli azt is, hogy „a gyárkapun belül munkanélküliek legyenek”. Begyik János beszámolója után, mely a vállalat második féléves tervteljesítésének ismertetésével ért véget, a jelenlevő KISZ-aktívák hozzászólásai következtek, majd Porkoláb László, a Lenin Kohászati Művek KISZ- bizottságának titkára és Polgári István, a gépgyár K- gyáregységének dolgozója tartott vetítettképes előadást az idén megrendezett XI. VIT-en Kubában szerzett élményeikről. Az élménybeszámolók után közös ebéd következett, melyet jó hangulatban költöttek el a résztvevők. Ez természetesen alkalmat adott beszélgetésre, kötetlen társalgásra is. A rendhagyó titkári értekezlet befejezéseként Csollák Gábor felkérte az esemény két meghívott vendégét — akik sokaknak ismerősek voltak, hiszen mindketten a DIGÉP KISZ-bizottságán dolgoztak a közelmúltban —, Aíikó Bélát, a megyei KISZ-bizottság ifjúmunkás-felelősét és Fülöp Istvánt, a megyei KISZ-bizottság honvédelmi és sportfelelősét, hogy beszéljenek az ifjúsági mozgalomban szerzett élményeikről. A kérésnek kettőjük nevében, Mikó Béla tett eleget. A rendezvény, melyen a titkárok elmúlt esztendei munkáját is megköszönték, egy nehéz év befejezése volt, mely után reméljük, egy gondokkal kevésbé terhes esztendő következik, számukra is kevesebb problémával. Munkaverseny-naptár A munkaverseny-mozgalom eseményeinek határidejét és felelőseit tartalmazza a Lenin Kohászati Művekben nemrég elkészült munkaversenynaptár. Január első hetében minden szocialista brigádhoz, gyáregységi, főosztályi négyszög tagjaihoz, a munkaverseny-felelősökhöz eljuttatják ezt a könnyen kezelhető naptárt. Többek között megtudhatjuk, mikorra kell elkészíteniük a szocialista brigádoknak az 1979- es évre szóló vállalásaikat, valamint a szocialista együttműködési szerződések megkötését. 1979. Január S. Gondolatok a politikai vitakörökről A POLITIKAI VITAKÖR pártunk agitációs rendszerének szerves része. Életre hívását majd kiterjesztését a politika iránti megnövekedett érdeklődés, a szóbeli agitáció rendszerének továbbfejlesztése tette szükségessé. Bár összhangban áll a propagandamunkával, jellegénél fogva nem oktatótevékenység, nem tekinthető a pártoktatás „első lépcsőfokának”. A politikai vitakör a szóbeli agitáció újabb, önálló, szervezett formája. Széles körű lehetőséget biztosít arra, hogy kisebb csoportokban a párttagok és a pártonkívüliek vitatkozzanak, kicseréljék és egyeztessék véleményüket egy-egy aktuális — a közvetlen munkahelyet is érintő —, vagy időszerű bel- és külpolitikai kérdésről. A kommunisták életeleme a vita. A viták során lehet és kell is pártunk politikáját képviselni, eszméinket terjeszteni, céljaink megvalósításához az emberek széles tömegeit megnyerni, s adott esetben a helytelen álláspontról is meggyőzni. Sokfelé vitatkozunk szervezett keretek között, különböző beszélgetések alkalmával a munkahelyeken, baráti körben és családi összejöveteleken. Vita és vita között azonban különbség van. Az élet által már biztosított igazságokról, a tisztázott kérdésekről a végtelenségig újra és újra vitatkozni — cselekvés helyett csak vitatkozni — felesleges. Vitatkozni kell azonban ,a már elfogadott célkitűzések megvalósításának „hogyanjáról”, a szüntelenül változó körülményekből eredően, a helyes következtetések levonásáért, a hibák feltárásáért, a helyes szemlélet és cselekvés kialakításáért. Az ilyen vita alkotó jellegű, termékeny, s mint „visszajelzés” is nélkülözhetetlen a párt politikájának alakításában. A politikai vitakör — mint a szóbeli agitáció újabb, önálló szervezeti formája —, alapvetően azt a célt szolgálja, hogy növelje a párttagok, a résztvevők politizáló készségét, segítse a kommunisták felkészítését az agitációra, egyes politikai események, folyamatok helyes megítélésére. Funkciója az is, hogy a résztvevők széles körben is legyenek terjesztői, hirdetői azoknak a tényeknek és érveknek, állásfoglalásoknak, amelyeket megvitatunk, illetve kialakítunk. A politikai vitakörök témáinak változatossága, aktualitása miatt — megyénkben is rövid idő alatt népszerűekké váltak. Bizonyítja ezt az is, hogy megyénkben több, mint ezer működik 17 ezer fős törzslétszámmal. A politikai vitakörökön megyénkben a legnagyobb érdeklődés a gazdaságpolitikai kérdések iránt nyilvánul meg. De alig kisebb érdeklődés tapasztalható a nemzetközi politikával összefüggő kérdések iránt is, melyek természetesen mindig a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak. AZ ELMÚLT NÉGY ÉV tapasztalatai biztosítják a politikai vitakörök létjogosultságát, hasznosságát. Ennek ellenére még korántsem használtuk ki mindenütt a szóbeli agitációnak e formájában rejlő lehetőségeket. Sok lehetőséget kínálnak ezek a fórumok úgy az iparban, mint a szövetkezeteknél dolgozó pártszervezetek számára is. Különösen, ha ez sikerül a vitakörök számának és résztvevőinek körében. Frisovszki Tibor, a megyei pártbizottság munkatársa 7 Vendégek voltunk Vologdában A megyei pártbizottság társasutazást szervezett a Szovjetunióba. Hétnapos látogatás Moszkvába, majd Borsod testvérmegyéjének, Vologda megyének székhelyére, Vologdába. A DIGÉP részéről ketten voltunk tagjai a delegációnak. Másik társammal, Matiz Ferenccel izgalmasan készülődtünk az utazásra. Végül minden előkészület rendben volt. A szervezés dicséretesen pontos és nagyvonalú. A 101 fős csoportról a megyei pártbizottság figyelmesen gondoskodott, többek között azzal is, hogy autóbuszokat biztosított Miskolcról Budapestre. Indulás tehát november 23-án reggel, autóbuszokkal a Ferihegyi repülőtérre, onnan a 10 óra 20 perckor induló Aeroflot (szovjet) járattal Moszkvába. * Felszálláskor már esti fények világították ki a repülőteret. Felszállás után azonnal bele a szinte fekete ködbe, majd vagy 10—15 perc múlva a felhők felett kibukkanó gépet a lemenő nap bíbor sugarai vették körül. Csodálatos látvány ez akár elsőnek, akár ismétlődőnek. Újabb 10 perc múlva szinte makettként jelentek meg a felhőtengerből kiemelkedő Magas-Tátra csúcsai. Pontosan felismerhetők az egyes csúcsok Krivántól a Lomnici csúcsig. Mint egy délibáb, percekig tart a ritka látvány, majd jön az igazi sötétség, amit csak egy-két nagyváros, Brjanszk, Kijev fényei oldanak fel. A Seremetyevói repülőtér havas esővel fogad, az Inturist pedig három jó meleg autóbusszal, amelyek Moszkva, de egyben Európa legnagyobb szállodájába, a Rosszijába visznek, az esti fényben pompázó moszkvai sugárutakon át. Elhelyezkedés a kétágyas, fürdőszobás szobákban, vacsora a szálló színpompás éttermében, barátkozás a változatos orosz elő-, fő- és utóételekkel. Másnap látogatás a Vörös térre és a Kremlbe, ismerkedés a gyönyörű műemlékjellegű palotákkal, székesegyházakkal, kívülről és belülről. Majd városnézés autóbusszal, rövid kiszállás a legszebb helyeken, mint a Lomonoszov Egyetemnél is, ahol a Leninhegyről csodás panoráma nyílik a városra. A több kilométerre levő osztankinói tv-torony kézzelfogható közeinek tűnik, a ragyogó tiszta és szennyezetlen városképen keresztül. De jó volna, ha a mi Budapestünk megközelítőleg ilyen tiszta levegőjű volna. Mellettünk egymást érik a feldíszített taxik, vidám párok szállnak ki belőle és csattognak a fényképezőgépek, hogy életük nagy pillanatát és Moszkva csodás látképét egy emlékképben rögzítsék. Megható ezt nézni éppen úgy, mint a Vörös téri öröklángnál az ismeretlen katona sírjánál virágot elhelyező új párok, hősökre emlékező kegyeletnyilvánítását. * A következő napon utazás tovább Vologdába. A távolság 500 km, az utazás ideje 8 óra. Érdekes számunkra, hogy a vasúti kocsik, hálókocsiként közlekednek, egy fülkében négyen utaznak, és az ágyneműt minden utas részére előre biztosítják, akár használni kívánja ezeket, akár nem. Mindez a nagy távolságok miatt van, és itt természetes. Nekünk annyira nem, hogy a mi csoportunk többsége csak ülőhelyként hasznosította a férőhelyeket. Pontosan déli 12 órakor indultunk az orosz stílusú jaroszlávi pályaudvarról. Moszkvát elhagyva igazi tél fogadott a többségében fenyvesekkel, nyírfaerdőkkel, legelőkkel tarkított orosz tájakon. A nyolcórás úton négyet nagyobb helyen állt meg a vonat. A reggel kilencig tartó éjszaka és délután három óra után már újra kezdődő este észak földrajzi közelségét jelzik. Jaroszláv óriási kiterjedésű város a múltat is megőrző, de gyors tempóban fejlődő modernségével hatalmas hidakkal a Volga felett, aztán lassan készülődés a megérkezésre Vologdába. Testvérmegyénk fővárosa igazi testvérhez illően és a hagyományos orosz szívélyességgel fogadta a több mint 100 főnyi vendégét. A percnyi pontosan beérkező vonat utasait fúvószene, a házigazdák és népviseletbe öltözött vendégfogadók forró baráti és nagyon ünnepi fogadtatása köszöntötte. És következett az élményekben gazdag három nap. Másnap délelőtt a városnézés előtt, 100 tagú delegációnk együtt koszorúzta meg a város legszebb terén elhelyezett hősi emlékművet. Vologda 200 ezer lakosú város, Moszkvával egyidős. Jellegzetesen északi város, építészeti stílusában az évszázados faházak, a múlt századi orosz stílus és a legmodernebb mai egyaránt fellelhető. ★ Az 1910-es években Lenin nővére és anyja évekig lakott a városban. Lakhelyük egy korabeli emeletes faházban emlékmúzeumként van berendezve. Alkalmunk volt meglátogatni a helyet, ahol minden úgy van, ahogyan akkori lakói idején. Nagyon sok történelmi-politikai okmány, röpirat és Lenin családjához írt eredeti levelei is láthatók e múzeumban. A forradalom kivívásánál fontos szerepet és elismerést vívott ki a város. A II. világháború folyamán idegen katona nem tette lábát a városba, de a város és megye így is 150 ezer hősi halált halt katonával áldozott a győzelemért. A városnézés során megismerkedtünk aros nevezetességeivel. Az új drámai színház modernsége mellett is csodálatosan szép amellett rendkívül célszerű az egész építmény. Gajdos Lászóó Folytatása követke