Diósgyőri Munkás, 1982. június-december (37. évfolyam, 22-52. szám)

1982-11-23 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK ÉS A DIÓSGYÖRI GÉPGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGAINAK MITN­APIA XXXVII. ÉVFOLYAM, 47. SZ. AHA­ I KOKIM 1981. NOVEMBER 33, „A gép forog" „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog ...” juthatnak eszünkbe Madách Imre sza­vai, melynek a folytatása már nem illik ide, hiszen „Az ember tragédiájában” az áll, hogy. .. az alkotó pihen.” Diósgyőrben nem pihennek az alkotók! A munka lendülete nem törhet és nem is törik meg, hiszen szinte munkára éhesen várták a kohászok, hogy olyan berendezés, olyan új, korszerű technika kerüljön a kezükbe, amivel minden korábbinál eredményesebben, pontosabban, gyorsabban és jobban dolgozhatnak. És ez megszületett­ 1977 végén, amikor még hatalmas gödrök tátongtak a leendő acélmű helyén, sok ember figyelte az első moz­dulatokat, az alapkő letételének emlékezetes pillanatait. És mindenki érezte, tudta, hogy ezzel a mozdulattal, ez­zel az eseménnyel egy olyan munka kezdődik, indul meg, amire alig-alig volt példa a magyar vaskohászat történetében. Diósgyőr korszakos éveket élt az elmúlt négy esztendő során. Olyan jelentőségű volt ez a négy év, amihez ha­sonlót, hozzá méltót csak a 200 évvel ezelőtti gyáralapí­­tás, a 100 évvel ezelőtti acélgyártás megindítása és az 1945-ben kezdődő újjáépítés jelentett. Az 1970-es, 80-as évek fordulója gyártörténeti jelen­tőségűek az LKM életében. Olyan erőket, olyan műszaki készültséget, olyan mun­kalendületet sikerült itt megvalósítani, ami határainkon túl is becsületet vívott ki a magyar kohászoknak, sőt ezen túlmenően az egész magyar népnek. Mint minden nagy alkotás, ez sem született meg si­mán, viták, zökkenők, megtorpanások nélkül. Számos helyzetben kellett a legnagyobb gondossággal, vasfegye­lemmel figyelni azokra az időnként ellentétes érdekek­re, szempontokra, amelyek kialakultak az építkezés, a beruházás során. A koordinálás nagy feladatát vállalta magára a párt és becsületes, szakmai maximumot nyújtó munkát végeztek a szakemberek. Emberek százai, sőt, bátran mondhatjuk, hogy ezrei érezték azt a fantaszti­kus felelősséget, amit ez a munka jelentett. Sorsok alakultak, életek váltak teljessé, az alkotás le­hetőségétől, örömtelibbé. És épült, növekedett, gyarapodott a mű. A gödrök he­lyére fantasztikus mennyiségű beton, vas, acél került. Álltak az alapok, kibújtak a földből a tartóoszlopok, körvonalazódott az épület, majd elkezdték mindezt fel­tölteni műszaki tartalommal, egymás után kerültek a he­lyükre a technológiai berendezések, a termelőegységek, egyre teljesebb és egészebb lett az acélmű. Örömteli volt nézni, hogy olyasmi születik, amire hosszú-hosszú év­tizedekig büszkék lehetnek majd Diósgyőrben. És néha megálltunk egy pillanatra kifújni a munka fáradalmait, egy kicsit ünnepelni, de ezek az ünneplések sem munka nélkül teltek el, hiszen amikor megjelent az első adag acél a konverterben, amikor kifogták az első szálakat a folyamatos acélöntőgépből, amikor felizzott az acél az új elektrokemencében, mindig dolgoztak, iz­gultak, bizonyítottak a tervezők, beruházók, szerelők, termelők. Ez a munka most már a végéhez ért, és itt áll előt­tünk mindaz, amit gondos és okos fejek elterveztek, szorgalmas és lelkes építők felépítettek és a nagy fel­adatot átérző szerelők üzembe helyeztek. 4 ,. ,,,, fnrfUf ' ’- de nem pihen, nem-pihenhet - e az alkotó, hiszen most követ­kezik az a korszak, amikor napról napra újabb és újabb adagokat kell gyártani. E rendhagyó lapszámunkkal az építőket, üzemeltető­ket köszöntjük. fl­élkrónika Nagy jelentőségű esem­é­nyekben bővelkedett a Lenin Kohászati Művekben az 1977- es év utolsó előtti napja. Dél­előtt 11 órakor helyezték el ünnepélyes keretek között a 10 milliárdos beruházással épülő acélmű alapkövét. (1978. január 3.) A kombinált acélmű főcsar­nokának hatalmas súlyú, kü­lönleges oszlopait építik az ÉÁÉV emberei. A tartópillérek mélyen lenyúlnak a föld alá, amelyek tartják majd a 60 mé­teres magasságba nyúló acél­­szerkezeti monstrumot. A nagy mű fokozatosan, a tervek nyo­mán életre kel . . . (1978. február 14.) A munkaterv szerint halad az építkezés. Most a felvonu­lási épületeken kívül az acél­csarnok mintegy 20 alapját ké­szítjük. (1978. március 21.) Július 20-tól hozzákezdenek a főcsarnok acélszerkezeti szere­léséhez. Ugyancsak elkezdődik az oxigéngyár építése is, amely hosszú időn át váratott magá­ra. (1978. július 11.) Felállították az első oszlopot. (1978. augusztus 8.) A kombinált acélmű beruhá­zásának terve rendkívül feszes — mutatott rá Szabó János ál­lamtitkár — és emiatt ezt a programot már nem lehet gyor­sítani, hanem arra kell ügyel­ni, hogy a tervet mindig idő­arányosan teljesítsék. (1978. október 17.) A Lenin Kohászati Művek és a kombinált acélmű nagybe­ruházás megvalósításában részt vevő vállalatok december 5-én, kedden délután, szocialista együttműködési szerződést írtak alá. (1978. december 12.) (Folytatás a 8. oldalon) Gyártörténeti pillanat: mintavétel a konverterből Áll az első oszlop Szervezés és ellenőrzés A beruházást segítő politikai munkáról A kombinált acélmű építé­sét már az alapkő letétele előtt gyárunk, városunk, or­szágunk egész társadalma nemcsak gazdasági, műszaki feladatnak, hanem politikai munkának is tekintette. Mint minden, ami társadalmunk fejlődését, az emberek élet- és munkakörülményeinek javí­tását, formálását szolgálja, ez a rendkívül nagy feladat is pártunk becsületbeli ügyévé lett. A pártélet egyik alapele­mévé vált a kombinált acél­mű beruházás pontos és rend­szeres nyomon követése, a felmerülő problémákban való aktív részvétel, a munka so­rán jelentkező nehézségek mi­nél hatékonyabb, minél gyor­sabb és legoptimálisabb meg­oldása. Ez a munka lehetőséget te­remtett arra, hogy felelősség­vállalásról, szakértelemből és kommunista helytállásból vizsgázzanak mindazok, akik részt vettek benne. Tízmilliárd forint okos „el­költése” rendkívül szerteága­zó, nagyon bonyolult feladat. Egy ilyen beruházás műszaki, gazdasági, technikai megszer­vezése egyben politikai tett is. Igazi tetteket viszont ma már — amilyen ez a beruházás is volt —, a kollektívák össze­fogó, egymást kisegítő ereje nélkül nem lehet végrehajta­ni. Ezt a kollektívizmust jel­zi az a számos értekezlet, ta­nácskozás, szemle, amely vé­gigkísérte a kombinált acél­mű építését. Néhány adat: Az LKM párt-végreh­a­j­tó bi­zotts­á­ga 1977. július 28-a és 1982. má­jus 20-a között nyolc alkalom­mal, a pártbizottság 1977. augusztus 16-a és 1981. jú­nius 25-e között öt alkalom­mal ülésezett ebben a témá­ban. 1977. november 22-e és 1980. szeptember 25-e között hét alkalommal tartottak Di­ósgyőrben, a beruházásban részt vevő vállalatok, vala­mint az irányító felsőbb szer­vek részére párt­koordinációs értekezletet az MSZMP Mis­kolc városi Bizottsága szerve­zésében. 1977. június 24-e és 1982. június 4-e között 11 al­kalommal tartottak államtit­kári és miniszterhelyettesi szemlét és értekezletet, me­lyeken a soron levő gazd­asági, műszaki feladatok mellett megtárgyalták a beruházást segítő politikai tevékenységet is. Miskolc város Pártbizott­ságának Végrehajtó Bizottsá­ga 1982. június 22-én tárgyal­ta meg a diósgyőri új acélmű beruházás tapasztalatait, eredményeit. A beruházást segítő politi­kai munka alapját a városi pártbizottság végrehajtó bi­zottságának 1977. szeptember 20-án elfogadott intézkedési terve jelentette. Ez leszögez­te, hogy a politikai munka alapvető célja: a politikai munka sajátos eszközeivel elősegíteni, szervezni és el­lenőrizni, hogy a beruházás a jóváhagyott tevékenységnek megfelelő tartalommal, határ­időre és az előirányzott költ­ségeken belül valósuljon meg. Ugyancsak intézkedési ter­vet dolgozott ki az LKM párt­­bizottsága, amelyben megfo­galmazódott, hogy a felada­tok végrehajtása során ér­vényt kell szerezni a kommu­nisták személyes példamuta­tásának, és ebben a vezetők járjanak élen. A tömegpoliti­ka és tömegpropaganda esz­közeivel biztosítani kell, hogy a területen dolgozó kommu­nisták és pártonkívüliek a a megoldandó gazdasági fel­adatot és ennek jelentőségét kellően megismerjék és en­nek nyomán széles körű akti­vitás bontakozzon ki. Ez a széles körű aktivitás valóban kibontakozott. Min­den gyáregység, minden alap­szervezet kommunistái meg­értették, hogy ez a beruházás nemcsak az acélmű, hanem az egész kohászat ügye. En­nek következtében az LKM- ben folyó gazdasági munkák legelejére a kombinált acél­mű beruházás került. A beruházásban részt vevő vállalatok első koordinációs értekezletén az LKM vb-re­(Folytatás a 2. oldalon) Rengeteget munkálkodtak a politikai munkások is, amíg az első csapolást megelőzte a hagyományos kongatás A kombinált acélmű látképe a Varga-hegy felől. A beruházás roppant méreteire jellemző, hogy a főcsarnok 30 ezer négyzetméteres és 888 ezer légköbméteres. \

Next