Diósgyőri Munkás, 1983. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-01 / 5. szám

íTH '> ^ VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! A IFWIW ITOMASZAT! MOVEK IS A DIÓSGYŐR! GÉPGYÁR PAPTBIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA XXX VIK­ ÉVF­OLY­AM, 5. SZ. ARA. 1 tOKINI 1983. FEBRUAR 1. Kiállítás az MTESZ-ben A Városépítési Tudományos és Tervező Vállalat tízéves telephelyforgalmi központja mutatkozott be kamarakiál­lításon Miskolcon, a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Borsod megyei Szervezetének székházában. Ezzel a kiállítással bemutat­ják azokat az eredményeket és koncepciókat, amelyek a mostani gazdasági körülmé­nyek között hozzásegíthetik területünket a műszaki fej­lődéshez úgy, hogy figyelem­be veszi az energiatakarékos­ság növekvő követelményét, a környezetvédelmi célokat, valamint a városfejlesztési szempontokat. A székházban kiállított térképek és diagramok igen szemléletes képet nyújtanak az ipar területi elhelyezke­désének alakulásáról 1970 és 1980 között. Átfogó mérle­gelést és tervezést mutat például az öntödei vállala­tok hosszú távú telepítési koncepciójáról készült tér­kép. A kiállítás február 7-ig te­kinthető meg. Munkaterv és munkaprogram Testületi ülések az LKM-ben A csütörtöki párt-végre­hajtó bizottsági ülésen a tes­tület, elemezte és elfogadta azt a javaslatot, amely a vb első félévi munkatervét rög­zíti. A terv több olyan fon­tos kérdést jelöl megvitatás­ra, amely a vállalat életében meghatározó jelentőségű. A többi között kitér a politikai és gazdasági élet számos te­rületére, mint például a párt­csoportmunkára, az oktatás­ra, az ifjúság között végzett munkára, a pártdemokrácia érvényesülésére és az ezzel kapcsolatos határozat végre­hajtására és több témakörre. Gazdasági vonalon is értéke­lésre, elemzésre kerül több olyan terület amely szoros kapcsolatban van az eredmé­nyesebb tevékenységgel, az ellenőrzés és útmutatás ak­tuális követelményeivel. A pártbizottság is ülést tartott csütörtökön délután. Megvitatták és elfogadták azt a javaslatot, amely az LKM pártbizottságának 1983. évi programját, a pártbizottság irányításával működő mun­kabizottságok 1983. éves munkatervét tartalmazza Nyilas Ferenc, a napirend előadója — a többi között hangsúlyozta, hogy e munka tervezése során figyelembe vették az érvényben lévő párthatározatok által megje­lölt tennivalók mellett a fel­sőbb pártszervek ajánlásait, a testületi tagok, a pártve­zetőségek és pártalapszerve­­zetek témajavaslatait. A munkaprogram hangsú­lyozza, hogy a vállalati gaz­dálkodás külső és belső fel­tételeinek várható alakulása továbbra is azt teszi szüksé­gessé, hogy a politikai mun­ka középpontjában a gazda­ságpolitika időszerű helyi feladatai álljanak. Az 1983. évi gazdálkodás feltételei szi­gorúbbak, a vállalat anyagi terhei számottevően nőnek. Éppen ezért a gyár kollektí­vájának — elsősorban a sa­ját erőre építve — erőtelje­sebben kell fokozni a­ tarta­lékok feltárását, az eddigi­eknél nagyobb mértékű hasz­nosítását. Ez kell, hogy ké­pezze a termelési és szelle­mi teljesítőképesség fejlesz­tésének, javításának legmeg­bízhatóbb bázisát, ehhez ad útmutatást a pártbizottság — sok részkérdésre kiterjedő — munkaprogramja. A pártbizottság úgy érté­kelte, hogy a munkaprogram és munkaterv olyan alapos, tárgyilagos helyzetelemzésre épül, amely a vállalat kollek­tívája érdekében jó célokat jelöl meg, végrehajtása segíti a gazdasági tervek teljesíté­sét. A következő napirendben Kiss László, a végrehajtó bi­zottság tagja számolt be a két pártbizottsági ülés között végzett testületi munkáról. Maradandót alkottak és iub­­láns a köszöntése­k Kettős ünnepség színhelye volt január 25-e délutánján az LKM vezérigazgatói ta­nácsterme: nyugdíjasokat bú­csúztattak és jubilánsokat kö­szöntöttek. A megszokott szkiepélyesség hangulatát csak fokozta az, hogy az 1983-as esztendőben ez volt az első ilyen rendezvény. Húszan voltak azok, akik ötven, illetve negyven­ mun­kában töltött esztendő után „obsitosok” lettek, a jubilán­sok sorában pedig hét olyan dolgozót köszöntöttek, akik 4ü évi munkaviszony után még tovább járják az aktív m­unkásélet útját.­­ Az LKM politikai és gaz­dasági vezetése nevében Koszty Lajos, a személyzeti és szociális igazgatóság ve­zetője mondott beszédet.­­ Akik most a tanácsko­zói asztalt körül ülik, hos­­­szú évtizedeket töltöttek munkában, öregbítve a gyár, a gyári kollektíva jó hírne­vét. Részük volt nehézségek­ben, a sikerek adta örömök­ben, szemtanúi és cselekvő részesei voltak azoknak az időknek, amely ma már tör­ténelem. Jelentős változások részesei voltak. Valamennyi­en büszkék lehetnek arra, hogy maradandót alkottak. Kezük munkája közvetlenül vagy közvetetten benne fog­laltatik az emberi teremtés erejét hirdető művekben Emlékezhetnek az itt ülők például a „Juliska” névre, amely a diósgyőri kohók egyikét jelenti. Akkoriban, mikor elkészült Közép-Euró­­pa legmodernebb olvasztójá­nak számított. S jóllehet, vannak tőle immár jóval korszerűbbek,­ bizony ma sem kell, szégyenkeznünk mi­atta. Múzeumunkban erek­lyeként őriznek egy ember­kéz elkoptatta hengerdei fo­gót. A látogatók megcsodál­ják mert el sem tudják kép­zelni mennyi év kellett, s mennyi emberkéz szorítása, ereje, hogy ennyire elkoptat­­va, múzeumi darabként tisz­telhetjük immár. Akik hos­­­szú évtizedeket töltöttek munkában,­­ azok nem cso­dálkoznak, mert a nehéz fi­zikai munka személyes emlé­kük. Akik most búcsúznak, azoknak már nem fáj a gyár, felmentést kaptak immár a mindennapos munkavégzés alól, megérdemelt pihenésü­ket tölthetik csendben, nyu­galomban. Kívánjuk, hogy hosszú-hosszú éveken át él­(Folytatás a 3. oldalon) Propagandisták felkészítése A Lenin Kohászati Művek pártbizottsága propagandis­ta-felkészítőt rendezett janu­ár 28-án, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban. En­nek keretében a pártoktatás­ban közreműködő propagan­disták és a politikai vitakö­rök vezetői tájékoztatást kaptak a közbiztonság hely­zetéről. Ennek — az első na­pirendi pontnak — az elő­adója Schultz János, a Bor­sod megyei Rendőr-főkapi­tányság munkatársa volt. A második napirend során dr. Bartha Imre, a megyei Be­ruházási Bank osztályvezető­je A pénzügyi politika, a hi­telpolitika és a beruházási politika irányelvei 1983-ban címmel tartott előadást. Hatékonyság, termelékeny­ség, jövedelmezőség, tehát gazdaságosság. A nem dol­lárelszámolású export foko­zása. Több, jobb, igényesebb, felelősségteljesebb munka. Takarékosság anyaggal, ener­giával. A készletek csökken­tése. Világgazdasági reces­­­szió. Jobb munkaszervezés. Rugalmas alkalmazkodás a piaci helyzethez. A gazdasá­gi szabályozórendszer válto­zásai. Átgondoltabb bérgaz­dálkodás. Szerényebb anyagi elismerés. Szintentartás. Ugye, milyen ismerősen csengenek ezek a szavak? Nincs olyan tanácskozás, tes­tületi ülés, műszaki konfe­rencia ezekben a tervegyez­tető papokban, ahol ne hang­­zanának el a fenti tőmonda­tok, így egymás után leírva nem is látszanak túlságosan kecsegtetőeknek. Az igazság azonban az, hogy a tények­kel való reális szembenézés, a gondok korrekt, tisztessé­ges feltárása hozhatja meg a kívánt eredményt. A tervek csak akkor lehetnek reálisak, csak akkor lehet a gondok ellenére egy lépéssel az idén is előbbre­ jutni, ha figyelem­­be vesszük a valós helyzetet,­­ és annak pontos ismeretében BWMKPMBflWBKWEiMF«»«*»HI*In I»MTM*iss»1 Ifjúmunkásokról A gépgyári KI­SZ-aktivistákkal találkozott január 25-én Lehoczki István, a KISZ KB gazdaságpolitikai és érdekvédelmi osztálynak vezetője. A találkozón mintegy kétszáz fiatal gépgyári dolgozó és a városból meghí­vott vendégek vettek részt. A megjelenteket Kugler István, a vállalat KISZ-bizottságának titkára köszön­tötte, majd Lehozki István tartott nagy érdeklődéssel fogadott előadást a KISZ KB 1982 decemberében, az ifjúmunkások helyzetének javítására hozott határoza­táról. Elmondta, hogy a felmérések szerint az ifjúmun­­kások körében 8 százalékkal nőtt a szakmunkások szá­ma, a segédmunkások aránya 67-ről 75 százalékra emelkedett. A pályakezdés időszakában a­ fiatalok ke­resete alacsony, a lemaradás a szakmától függően dif­ferenciált. A betanított munkásoknál a fiatalok és idő­sebbek körében az eltérés jóval nagyobb. A lemaradás­ban közrejátszik a pályakezdők tapasztalatlansága is. A fiatalok béremelkedése az elmúlt 10 év alatt az át­lagosnál lassúbb volt. A KISZ KB körültekintő odafigyeléssel, segíteni aka­rással munkálkodik a fiatalok gondjainak megoldásán. Az egyik legégetőbb kérdés a lakáshelyzet javítása. Bár a kérdés megoldását nem tudja magára vállalni, de eszközeivel ösztönzi a gondok enyhítését. A főváros­ban és a vidéki nagyvárosokban az építési lehetőség jóval nehezebb mint falun. Abban kívánnak segíteni, hogy átmeneti garzon­lakásokhoz juttatják a fiatalokat, illetve magánerős akciókra ösztönzik őket, melynek fel­tételeit az OTP biztosítja. Sok szó esett az üzemi de­mokráciáról, a termelő munka feladatairól és a KISZ- akcióprogramokról. (Szabó Lajos felvételei) Cselekvésre készen formáljuk az idei tennivaló­kat. Nagyon örvendetes, hogy nemcsak vállalataink felső vezetése vesz részt a felada­tok reális megfogalmazásá­ban, hanem az üzemek mun­káskollektívái is őszinte, nyílt, alkotó légkörben, munkahelyi tanácskozásokon nyilváníta­nak véleményt, tesznek ja­vaslatokat a jövő formálásá­ért. A közelmúltban több olyan tanácskozá­son is részt vehettem, melynek légköre, hangulata távol állt a ko­rábbi esztendőkben megszo­kott panasznapoktól, sirá­mok puffogtatásától. Az esz­tergályos, a marós, a szere­lő­ lakatos úgy érvel, hogy szavaiból kiérződik a felelős­ség a nagyobb közösség, a teljes gyári kollektíva jövő­jéért. Felelősséggel ígérnek magasabb tervszámokat, jobb, becsületesebb munkát. A ve­zetők pedig tudják, hogy az ígéretek nem légből kapott felajánlások. Példa erre a gépgyári szocialista brigádok elmúlt évben tett sok felaján­lása. Az év végi számonkéréskor bebizonyosodott, számítani lehet, és kell is az ígéretek­re. A kohászok is szebb re­ményekkel nézhetnek az idei esztendő elé, hiszen a világ acéliparában megállt a vis­­­szaesés, s a hazai vállalatok szerény, 1,7 százalékos ter­melésnövekedést irányoztak elő 1983-ra. A gépgyáriak nem kívánnak az elmúlt há­rom esztendőhöz hasonló lé­pésben haladni, a termelés növekedése lelassul, viszont éppen elég munkát jelent a szerényebb tervek maradék­talan megvalósítása is. Az ipari miniszter mondta egy tanácsk­ozáson a közel­múltban, hogy most azok a vállalatok cselekszenek oko­san, akik feltárják belső tar­talékaikat, a lehetőségekhez képest fokozott figyelmet for­dítanak a műszaki fejlesztés­re, új konstrukciók megalko­tására, készülnek a jobb na­pokra, rugalmasan alkamaz­­kodnak a piacokhoz. Ez va­lóban így van, mert örökké nem­ tarthat a recesszió. A jobb napokban pedig az a vállalat lesz előnyben, mely jól használta ki az időt, s készen áll a cselekvésre. Tréba Gyula Újító nők ankét­ja A gépgyár szakszervezeti bizottsága mellett működő nőbizottság az iparjogvédel­mi osztály dolgozóival közö­sen rendez a Nők fóruma keretén belül egy­­ újszerű ankétet. A nőfelelőseiken kí­vül ezúttal azokkal a dolgo­zó nőkkel akarnak beszélge­tést folytatni, aki résztvevői a gyári újítómozgalomnak. Egyébként, mint jó hírt, elő­re is elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben emelkedett a női újítók száma. A közös vitára, az eszme­cserére, fejlesztéssel foglalko­zó szakembereket is meghív­tak. Ezt a hírt már egy ré­gebbi lapszámunkban is kö­zöltük, de a rendezvény egyéb programok miatt az akkor közölt időpontban el­maradt. Az­ újító nők ankét­­ja február 7-én, 14 óra 30 perckor kezdődik a vállala­ti nagy előadóteremben.

Next