Diósgyőri Munkás, 1987. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1987-07-07 / 27. szám
2 UJ0ÁGTÖRI MUNKÁS Meghatározóbb szerepkörben Erőfeszítések és könnyítések AZ IPARBAN dolgozó nők helyzetéről volt szó azon az aktívaértekezleten, melyet szerdán tartottak a gépgyár ifjúsági- és brigádházában. A nagy meleg ellenére közel félszáz párt és szakszervezeti nőfelelős jött el, hogy meghallgassa Kalóczkai Istvánná, a Magyar Nők Országos Szövetsége elnökségi tagjának, a kohászat személyzeti- és szociális igazgatójának tájékoztatóját. Az előadó elsőként is bejelentette, hogy a nőtanács ülésén elhangzottakról — ahol Kapolyi László ipari miniszter is részt vett — valamint az Ipari Minisztériumnak 1986-ban készített, az iparban dolgozó nők helyzetéről kiadott tájékoztatójában foglaltakról kíván beszélni az aktíváknak. — A nők alkotják a világ felnőtt népességének a felét és a hivatalosan számon tartott munkaerő egyharmadát — mondotta, bevezetőül Kalóczkai Istvánná. — Hazánkban a nők részvétele a társadalmilag szervezett munkában csaknem teljes. 1985- ben az aktív keresők 46 százaléka nő. A munkavállaló korú nők 82 százaléka munkaviszonyban áll. Az iparban foglalkoztatott nők részaránya az összlétszámban közel 46 százalék, az ország aktív keresőinek pedig 25 százalékát jelentik. Mindez hangsúlyozottá teszi a nők életének és munkakörülményeinek rendszeres vizsgálatát, elemzését. Az iparban foglalkoztatott nők helyzetének megítélésénél és a további feladatok meghatározásánál az MSZMP XIII. kongresszusának határozata a mérvadó, mely, többek között kimondja, hogy ,,A nők egyenjogúságának következetes érvényesítése, további megfontolt intézkedéseket igényel. Fokoznunk kell az erőfeszítéseket, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel könnyítsünk összetett gondjaikon, az anyasággal, a gyermekneveléssel, a háztartással, a munkavállalással, a családban elfoglalt szerepükkel és a közéletiséggel együttjáró terheiken. A nők egyenjogúságának megvalósulását szakképzettségük, politikai és általános műveltségük növelésével is elő kell segíteni". Az elmúlt években jelentős válozás következett be az ipar szerkezetében, a műszaki színvonalban, a technológiában. Az elkövetkező időszakban ez a tendencia fokozódik, a VII. ötéves tervidőszak végére több tízezer fiatal nő áll munkába. E hatások ismeretére szükség van az ipar fejlődése szempontjából. NEM ELHANYAGOLHATÓK iparpolitikánk meghatározásánál, hogy az ipar dolgozóinak közel fele női munkavállaló, s ezen belül is jelentős a gépiparban foglalkoztatottak száma — mondotta Kalóczkai Istvánná. — Igaz, míg a férfiak körében a gép mellett végzett és bonyolult kézi munka az uralkodó, addig a nők többsége szalagszerű munkát és egyszerű kézi munkát végez a magyar iparban. A tanult szakma és a tényleges foglalkoztatás összevetésénél megállapítható, hogy a nők körében a szakmunkás képzettség kihasználása alacsony, magas a pályát elhagyók száma, mely visszavezethető a kedvezőtlen munkakörülményekre, a műszakrendre, a bérkérdés problémáira és a gyermeknevelés gondjaira. Az iparban 88 ezer női munkavállaló veszi igénybe a gyermekgondozást. Várható az iparban foglalkoztatottaknál a magasabban kvalifikált munkaerő iránti igény emelkedése, a szakmunkások számának növekedése. A szellemi foglalkozásúaknál nem a struktúraváltozás az elsődleges, gyakori a minőségi „alulfoglalkoztatás”. A VII. ötéves terv során a húzóágazatokban 4,9 százalékos létszámcsökkentés szerepel. HALLHATTUNK arról is, hogy az ipar vállalatainál dolgozó fizikai és szellemi foglalkozásúak iskolázottsága tovább emelkedett. Ez segítette hozzá a nőket ahhoz, hogy a társadalmilag szervezett munkába való bevonásuk dinamikusabban fejlődött mint a férfiaké. A nőpolitikai határozatok megjelenése óta jelentős előrelépés következett be a női munka elismerésébe, az indokolatlanul alacsonyan megállapított bértételek megváltoztatásában. Mégis a munkahelyi problémák közül egyik legsúlyosabb a bérezés, az érdekeltségi és ösztönzési rendszer ellentmondása. Mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók körében jellemzően alacsonyabb a nők bére. Ezen belül is minél magasabb a szakképzettség, az elmaradás relatíve annál magasabb. A férfiaknál a felső-, közép- és alapfokú végzettségűek között csaknem egyenlő arányú a vezető-beosztott megoszlás, a nőknél ezzel szemben a felsőfokú végzettségűeknek 25 százaléka dolgozik vezetői munkakörben. Ennek ellenére, ha lassan is, de egyre nő, a nők részvétele a vezetésben. A társadalmi-politikai életben is fokozódik szerepük, elsősorban a napi — főleg operatív — feladatokat vállalják. Még mindig terhelő tényező a zajártalom. Sok nő dolgozik környezeti ártalomnak kitéve. A nők jelentős része váltóműszakba jár, s ezzel az ipar egyes területein a több műszakos, folytonos munkarend, a technológiából adódó követelménnyel — továbbra is számolni kell. A rugalmas munkaidőrendek alkalmazása még nem hódított teret magának az iparban. A szellemi foglalkozásúak 14 százaléka, a fizikai drogozók 1 százaléka dolgozik csak így. A nőkre háruló csaaládi feladatok megkönnyítése szempontjából, a szolgáltatások igénybevételi lehetősége, elérhetősége az elmúlt években lényegesen nem javult, sőt bizonyos vonatkozásban inkább romlott. A nők kénytelenek lemondani azon szolgáltatásokról, melyek otthoni munkavégzéssel helyettesíthetők lennének. (Az előadás további részében az iparban dolgozó nők helyzetének javítását szolgáló feladatokról szólt Kalóczkai Istvánné, melyről a következő lapszámunkban írunk.} Mielőtt Schmidt Lászlóval találkoztam volna —, hogy írjak róla — bevallom érdeklődtem felőle. A kohászat polgári védelmi törzs parancsnokának szavai megnyugtattak. Schmidt László érdemes ember arra, hogy minél többen megismerjék, mert a vélemény így szólt: Egyik legerősebb századparancsnok. A kapcsolatot rendszeresen tartja szakaszparancsnokaival, a kiképzései előkészítésében, a gyakorlati foglalkozások ellenőrzésében mindig részt vesz. Az alapfegyelem mellett jó hangulatot tud teremteni a beosztott állomány körében. Mindezeknek tudható be, hogy a kiképzéseken a megjelenés 90—95 százalékos, igazolatlan távollét évek óta nincs a században. S ami szintén nem elhanyagolható nyugodt, rendezett a családi háttér. Most itt ül velem szemben Schmidt László, akit „múltjáról” és jelenéről kérdezem: — A középiskola befejezése után 1955. július 7-én kerültem az LKM- be, ahol azóta sokféle beosztásban dolgoztam. Végigjártam a „létrát” én is. 1956-ban az acélműből elküldték egy hat hónapos tanfolyamra kokilla hegesztést tanulni. Ez új dolog volt, egy nagy értékű újítás révén született. Nemsokára behívtak a határőrséghez katonának, s mikor leszereltem, az acélmű után a tüzeléstechnikán dolgoztam egy ideig, majd a durvahengermű hengersorán segédművezető, műszakos művezető, később kemenceüzemeltető művezető voltam, 1977-ig. Sok szép, új dologban volt részem, például amikor a pakuratüzelésről földgáztüzelésre álltunk át, vagy amikor a durvahengermű mély kemencepark teljes átépítésében részt vettem. Most is szeretettel gondolok vissza az ott töltött időkre. Utána a vállalat termelési osztályán, a gyártóeszköz-csoportban dolgoztam, három éve pedig a vasöntödei gyártásprogram készítését végzem. — Milyen elismerésben volt már része? — Eddigi munkámért kaptam kiváló dolgozó kitüntetést, s többször elismerték tevékenységemet pénzjutalommal is. — Mozgalmi munkájáról hallhatnánk? — Voltam KISZ-tag, KISZ-tag, KISZ-vezetőségi tag. Egyévi tagjelöltség után 1961-től az MSZMP tagja lehetek. Huszonötéves párttagságomért megkaptam azt az emléklapot, melyet Kádár János írt alá. Most szakszervezeti és szocialista brigád tagja vagyok, s 1977-től a polgári védelem egészségügyi századparancsnoka. — Beszéljen e munkájáról. — Nagyon szeretek emberekkel foglalkozni, s emellett nagyon szerencsés is vagyok. Aktív, fegyelmezett a rám bízott század, komolyan veszik a pr-munkát. Szakaszparancsnokaim jól felkészült előadásokat szoktak tartani. A vállalat a foglalkozások tematikájához segédeszközökkel segít bennünket, de biztosítva vannak a tárgyi feltételek is. Elsősegélynyújtó csapatunk igen eredményes. Kiemelkedő volt a centenáriumi verseny alkalmával is, amikor az LKM-ben első lett, de győztesként került ki a városi és megyei középdöntőből is. Az országos versenyen 6. helyezést értek el. Ekkor az Országos Béketanács — a szakasz tevékenységéért — elismerő oklevélben részesítette az alegységet. Nemrég jelent meg a pr-újságban egy országos versenyfelhívás a polgári védelem 40. évfordulója tiszteletére. Beneveztünk. Bízunk felkészültségünkben, tudásunkban — bízom az elsősegélynyújtó csapatunkban. Remélem itt is jól fogunk szerepelni, dicsőséget szerezve a kohászatnak is. Drenkó Éva Egészségügyi századparancsnok 1987. júlus 7. Az innovációs negyedév programjából A szaiai * mm Val Marion Munkaértekezlettel folytatódik 13-án, hétfőn az innovációs negyedév programsorozata. Az LKM vezérigazgatói tanácstermében arról vitatkoznak majd Kelet- és Észak-Magyarország üzemeinek, termelőszövetkezeteinek küldöttei, hogy hogyan valósíthatnák meg gyorsabban és hatékonyabban a hulladékanyagok felhasználásának és értékesítésének programját. A szakmai vita egyik előadója Valkó Márton, a kohászat egykori nyugalmazott vezérigazgatója lesz. Az elvárásoknak megfelelő aktivitás és munka . A 7. éves terv első féléves fladatainak teljesítéséről és a fél év fő célkitűzéseire tájékoztatta a szakszervezti bizottságot a július 2- iilésen Csathó Géza gazdasgi igazgató és Móri Lajos a vszb-titkár. E lt követően a kollektív szerződés mellékleteként kiadt, 1987. évi munkaköri pénztárra tett javaslatot ismétette a gazdasági igazgat, majd Lukács Gyula, a szervezési bizottság vezetője és Dudás György, az oktatási albizottság vezetője szólt az 1986—87. évi tömegoktatás és tisztségviselőképzés tapasztalatiról, javaslatot tettek a következő év oktatási és képzési feladataira. Elmondták, hogy az oktatási év során a fő figyelmet a párt politikájának és a szakszervezeti mozgalom feladatainak megismertetésére, a cselekvő részvétel kibontakoztatására, a dolgozók munkáért, munkahelyükért érzett felelősségének fokozására irányították. Az elmúlt oktatási évben a politikai tömegoktatás, a nevelési célok és a tagság érdeklődésének figyelembevételével három formában — szakszervezeti iskola, időszerű kérdések tanfolyama, szakszervezeti vitakör — indult be. A szakszervezeti iskola csak az öntöde gyárrészleg területén indult be, de a tagság lemorzsolódása és a propagandista megbetegedése miatt itt sem fejeződött be a tanfolyam. A legnépszerűbb oktatási forma a vállalatnál továbbra is az időszerű kérdések tanfolyama. Erre 205 csoportban csaknem 4500 tag szerveződött. Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy ez az oktatási forma megfelel az elvárásoknak. Jó lehetőséget biztosít a hallgatóknak az országos és helyi politikai, gazdasági kérdések megvitatásához, megértéséhez. Négy csoportban kilencvenöten vettek részt a szakszervezeti vitakör foglalkozásain. Az idei beiskolázott hallgatók társadalompolitikai kérdések megtárgyalásával bővítették ismereteiket. A hiányosságok között említették meg az előadók a kis létszámot, a vitakörök módszertani negatívumait, külső, a témában jártas előadók hiányát. A pozitívumokhoz sorolható, hogy akik véleményt mondtak, vitatkoztak, felkészülten, elkötelezetten tették. A szakszervezeti oktatásra vonatkozó általános tapasztalat, hogy az utóbbi évek nagyfokú gazdasági leterheltsége, az életszínvonal megtartására irányuló túlmunkavállalás miatt nehezebbé vált a dolgozók beiskolázása. Ennek ellenére tanévkezdéskor az előző évihez képest emelkedett a résztvevők száma, a vállalati létszám csökkenése miatt azonban sajnos az év zárására ez visszaesett. A korábbiakhoz képest nőtt a párttagok, a 30 éven aluliak száma, arányában emelkedett a fizikai dolgozók és a szocialista brigádtagok részvétele. A szakszervezeti propagandisták az elvárásoknak megfelelően eleget tettek megbízatásuknak. Eredményes munkájuk elismeréseként a propagandisták napiján ketten SZOT Oklevél kitüntetésben részesültek, egy tag Propagandista Munkáltáért emléklapot kapott, tizennyolcan pénzjutalomban részesültek. Az oktatási év végén az OSZB javaslatai alapján 46 propagandistának köszönték meg a munkát. Marczin Eszter A Drótművek és a Digép közös rendelése Városi szintű FMKI-vetélkedő A December 4. Drótművek és a Diósgyőri Gépgyár KISZ- és FMKT-vezetői nemrég találkoztak a gépgyár ifjúsági házában, hogy megbeszéljék a közösen megtartandó, erőfelmérő verseny lebonyolítását, programját. A városi szintű FMKT vetélkedő, a December 4. Drótművek fennállásának 70. évfordulója tiszteletére kerül majd megrendezésre szeptember 4-én, a Drótművekben A fiatalok, e nemes vetélkedésre olyan megyén kívüli vállalatokat is terveznek meghívni, amellyel a két vállalatnak kapcsolata van. Az FMKT-vetélkedő kérdései túlnyomórészt szakmai, kevesebb része politikai és egyéb jellegűek lesznek.