Diósgyőri Munkás, 1988. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)
1988-07-05 / 27. szám
rw*. mii»« 5. MOSZTOKI MUNKÁS A pártbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) kell biztosítani az önálló kreativitás kibontakoztatására. Erre eredményhozó programot kell kidolgozni és megvalósítani! A referátumokat élénk újszerű pezsgő vita követte, amelynek során tizenketten szólaltak fel. Kiss Sándor az egyes területeken végrehajtott átszervezések eredményeit kérdőjelezte meg, s azt hangoztatta, hogy jobban kell építeni a személyes felelősségre. Szalai József arról beszélt, hogy divatszóvá koptatják a termékszerkezetváltást, ha ezt csak kampánynak tekintik elsikkad a lényege. Bírálta a túlzóan centralista vezetést, amely részkérdésekkel bíbelődik. Dutkó Lajos a munkastílus drasztikus megváltoztatásának fontosságát szögezte le. Csathó Géza elmondta, milyen intézkedések születtek a vállalati gazdálkodás javítására, de a belső erőfeszítések ellenére sem tudtak áttörést elérni. Átgondolt megoldásokkal kell rövid távon is életben maradni és hosszú távon is megteremteni a biztonságos gazdálkodást. A vállalati stratégián nem kellett változtatni, hiszen az összhangban a TGB-határozattal. Nyeste Antal a szerkezetátalakítás végrehajtásában a szakemberképzést minősítette a legfontosabbnak, s azt hangsúlyozta: meg kell értetni az emberekkel, hogy a változtatások őértük vannak. Bartkó Gusztávné ezt a gondolatot bővítette tovább, mikor az információáramlás hiányosságait kifogásolta. A dolgozókban, az egyes emberekben is tudatosítani kell a munkahelyeken, hogy a TGB-határozatot velük, közösen akarjuk megvalósítani. Móri Lajos, azt sürgette, , hogy meg kell kezdeni a TGB-határozat határozott és radikális végrehajtását. Rendet kell teremteni a termelésben, a vállalat belső dolgaiban. Nem szabad megengedni, hogy a TGB-határozat a korábbi ÁTB-döntés sorsára jusson. Bársony Bertalan a központi karbantartás 2000 ember sorsa érdekében emelt szót. Szabó Lászlóné a szerkezetátalakítás személyi feltételeinek megteremtéséről beszélt. A párttagság várja az elmozdulást — mondotta — nem szabad fokozni a nyugtalanságot. Gyors és őszinte tájékoztatást várnak a döntések után. Kalóczkai Istvánná is a szakmunkás-utánpótlást, minősítette generális kérdésnek. Kiállt a vezetői munka színvonalának javítása mellett és sürgette az egészségmegőrző program beindítását. Tímár Vilmos vitatta és cáfolta is a kohászat iránti ellenséges környezet létezését. Határozottan annak a véleményének és meggyőződésének adott kifejezést, hogy a város közvéleménye megértő az LKM, a kohászat iránt. Szükség van azonban arra is, hogy a kohászok is higgyenek és bízzanak önmagukban. Higgyenek és bízzanak a jövő, a szerkezetátalakítás eredményeiben. Dr. Tolnay Lajos végezetül a legfontosabb fejlesztési célokról szólt, s azok megvalósításában a személyes felelősséget hangsúlyozta. A vitában elhangzottak összegezése és a válaszadások után a pártbizottság testülete elfogadta a beterjesztett és megtárgyalt tájékoztató jelentéseket. Majd állásfoglalást fogadtak el, több fontos kérdésben is. A szekezetátalakításról szóló állásfoglalásban többek között a kollektíva egységét erősítő lépések megtételének fontossága kapott hangsúlyt. Műszaki-gazdasági „Igen nehéz és sorsdöntő időszak”-nak minősítette az 1988-as esztendő első hat hónapját beszámolójában Csathó Géza gazdasági igazgató, a műszaki-gazdasági konferencia előadója. A produktív gazdálkodás kedvező lehetőségeként értékelte a vaskohászati szerkezetváltás meggyorsítására hozott TGB- határozatot, amelynek végrehajtásával az LKM 7 éve veszteséges, vagy nullaszaldós gazdálkodásában is felbontakozás indulhat meg. A rendelésellátottságot a bőség zavara jellemezte az I. félévben, belföldön és az export relációkban is erősödött a kereslet a termékek iránt. Növekedtek ugyanakkor az elvárások is: kis tételek, rövid határidő, magas minőségi és kikészítési paraméterek stb. Erős költségcsökkentés, készletleépítés jellemezte a költséggazdálkodást és az anyagellátást. Az állóeszközfenntartásban azonban még a szigorú intézkedések ellenére is 50 millió Ft-os túllépés történt. Részletesen szólt Csathó Géza a munkaerő-gazdálkodás, a munkaidőpótló eszközök igénybevétele, az anyagi érdekeltség és ösztönzés kérdéseiről. Kitért arra, hogy a feladatok között fontos szerepet kapott a felsőfokú képzettségű szakembergárda felkészítése a megnövekedett feladatokra: 4 csoportban indítottak mérnöktovábbképző tanfolyamot a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A munkavédelmi és a baleseti helyzetről szólva a munkavédelmi morál erősödését említette örvendetes tényként. A második félév feladatai között elsőként a fejlesztési célkitűzésekről beszélt: a folyamatos acélöntőmű átalakítását be kell fejezni még a III. negyedévben. Gyorsított ütemben történik a Vaskohászati Minőségellenőrzési Központ kialakítása. A megvalósítandó feladatok között kiemelten kell kezelni a vállalati szerkezetátalakításra való fokozott felkészülés, a szerződéskötéseket, a dolgozók továbbtanulásának ösztönzését, s a vállalati továbbképzések által a szakmai struktúra átalakítását, a szakmai kutúra színvonalának növelését. A beszámolót követő vitában nyolcan szólaltak fel. Tűzkő Attila főmérnök, a központi karbantartó gyáregység tevékenységének kiszélesítéséről adott számot. Mint elmondotta: növekedtek a munkavégzések, jelenleg 35 céggel van szerződésük, 20 céggel pedig tárgyalásokat folytatnak. Z. Kovács Jánosné a szellemi alkotóerő, a tudás nagyobb megbecsülésére figyelmeztetett, sürgetve egyúttal a jelenlegi szakmai helyzet megváltoztatását. Markus Albert a nagyolvasztó gyárrészleg teljesítményét elemezte, s megindultan vett búcsút vezető- és munkatársaitól, hogy korengedéllyel nyugdíjba távozott. Dobozy Zsolt a nemrég véget ért pártbizottsági ülés munkájáról tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Legfontosabb teendőnk most — mondotta —, hogy fordulatot kell elérni, áttörést kell elérni a vállalati gazdálkodásban. Daray Tivadar főmérnök az energiagyárrészleg eredményes tevékenységének tapasztalatait summázta. Pető Imre főmérnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemesacélmű középsorán a szakemberek elvándorlása, spontán leépülése kezdődött el. Lakatos Iván termelési felügyelő ugyancsak a hengermű gyáregység gondjait vette nagyító alá. Sitkei Dezső, az anyagellátási főosztály vezetője a szigorított gazdálkodás hatásairól szólt, s az anyagbeszerzés nehézségeiről tájékoztatta a műszaki-gazdasági konferencia résztvevőit. A vitában elhangzottak összegezése és a válaszadások után Drótos László vezérigazgató üdvözölte a konferencián is megnyilvánuló újfajta gondolkodást, s elköszönt mindazoktól, akik korengedéllyel távoznak nyugdíjba. Átadta Markus Albertnak a nyugdíjazásáról szóló okiratot, majd átadta Szalma Istvánnak is új megbízatása — műszaki főmérnöki tiszte mellett kinevezték a nagyolvasztó gyárrészleg vezetőjévé — dokumentumát. (pataky) I Csathó Géza (Mészáros László felvételei Dobozy Zsolt Másutt is alkalmazkodnak Gépgyártó szüvetetei A múlt évben 750 ezer rubel volt a nyeresége annak a harmincegynéhány embert foglalkoztató kijevi gépipari szövetkezetnek, amely automatizált gépsorokat gyárt. Bonyolult, zárt technológiai ciklusú gépsoraikat maguk dolgozzák ki és gyártják, maguk szerelik fel, és helyezik üzembe a megrendelő vállalatnál. — Csak azt gyártjuk, amit a szovjet ipar nem termel és amire nagy a kereslet — mondja Leonyid Lancman, a szövetkezet elnöke, egy 57 éves gépészmérnök. — Jelenleg 20 millió rubel értékű rendelésünk van, de kaphatnánk ennél háromszor többet is, ha lenne megfelelő kapacitásunk. Az első két évben kedvező feltételek mellett dolgozhatunk — csak 3 százalék adót fizetünk. Igyekeznünk kell, hogy mielőbb összegyűjtsük a termelés bővítésére valót. Most a szövetkezet olyan génen dolgozik, amely átlátszó fóliával borított színes linceumot, vaamint mosható tapétát állít majd elő. Hasonló berendezés egyelőre csak külföldön szerezhető be kemény valutáért. Emellett a szövetkezet pékáru-, cukor- stb. csomagológépeket is gyárt. Hamarosan szabadalmi hivatalt is nyit Moszkvában, hogy újításainak jogvédelmét biztosítsa, de exportálni is kész. Első ügyfelei között nemrég egy francia cég jelentkezett. (APN) s • Az Országgyűlés elmúlt heti nyári ülésszaka iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg Diósgyőrben is. Az ülésszakon több, valamennyiünket érintő fontos személyi kérdésben döntöttek. A művelődési miniszter posztjára Czibere Tibort, a Nehézipari Műszaki Egyetem volt rektorát nevezték ki. Archív fotónkon (Drótos László mellett jobbra) az egyetem és a kohászat közötti első együttműködési megállapodás aláírásakor. Könyvalakban is megjelenik Az MSZMP országos értekezletének jegyzőkönyve a közeli napokban kerül a könyvesboltok polcaira. A Kossuth Könyvkiadó egyelőre csak az első kötetet jelenteti meg, de augusztusban már nyilvánosság előtt lesz a folytatás, a második kötet is. Vizsgálatok korszerű hengereshez Koncepciós vizsgálatokat folytattak az LKM-ben a szabályozott véghőmérsékletű hengerlés hazai gyártási lehetőségeiről, a várható eredmények és ráfordítások alakulásáról. „A finomsori gyorshűtő szakasz beépítése, a fermomechanikus hengerlés feltételeinek megteremtése” című fejlesztési téma megvalósításáét az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatja. Honfitársaink a gépgyárban Egyenlő elbírálás - egyenlő esély Sok minden foglalkoztatja mostanában az embereket , így a létszámleépítések kapcsán az is felmerül bennük, hogyha egyesek nem kellenek a vállalatnak, miért dolgoztatnak katonákat, lengyel munkásokat, tsz-dolgozókat és nem olyan régtől romániai magyarokat is ,a gépgyárban. Balogh Bélát, a munkaerő-gazdálkodási osztály vezetőjét kértük még, szóljon a romániai honfitársaink gépgyárba kerüléséről. — A vállalatnak az első félév folyamán kialakult egy létszámhelyzete, mely azt tartalmazta, hogy különféle szakmákban tetemes létszámhiány mutatkozott. Ez az egyik inspirációja annak, hogy a Romániából áttelepülő, nálunk jelentkező magyarok ügyében eljárjunk. Ezt intézményessé tettük a vállalatnál úgy, hogy a Debrecenbe érkezők körében kihelyezett munkaerő-gazdálkodási ügyfélfogadást szerveztünk meg, természetesen a Hajdú megyei munkaügyi szolgáltató iroda engedélyével. Ennek megfelelően — a vállalatnál hiányszakmánként jelentkezőket — a vállalathoz irányítottuk, és a vállalatnál különféle teljesítménybéres munkára osztottuk be. — Számszerűen ez hány főt jelent? — A vállalatnál mintegy hatvankét Romániából áttelepülő magyar munkavállalóval foglalkoztunk. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a munkába lépés körülményeit rendezik, hanem az elszállásolásukat is. Igyekeztünk olyan körülményeket teremteni, hogy egyrészről valamilyen hazára találjanak, másrészről természetesen a megélhetési lehetőséget biztosítsuk számukra. Amikor arról beszélek, hogy az erdélyi magyarok megélhetési lehetőségét biztosítottuk, ez azt jelenti, hogy ugyanolyan körülményeket teremtettünk vállalatnál számukra, mint a honos magyaroknak. Semmilyen pozitív, de semmilyen negatív megkülönböztetést nem alkalmaztunk. A vállalati bértételeknek megfelelően kor, szolgálati idő, szakma és a végzett munka mennyisége és minősége szerint igyekeztünk a bérbesorolási feltételeket megteremteni. — A gyár mely területén dolgoznak? — Zömmel az F-gyáregységbe kerültek felvételre. Ez érthető okból, az indokból is, hogy nem mindenki rendelkezik ugyan kovács szakmával, de hát a kiszolgáltatott helyzetükből következően, értelemszerűen olyan irányba törekedtek, ahol a legtöbbet tudják keresni. Az elvégzett munka minőségét gyakorlatilag ezek az emberek figyelmen kívül hagyták. Célszerű volt ezt a vállalatnak is, hiszen az időbérrel kombinált darabbérrendszert elvállalva, ha kovácsüzembe és a süllyesztékmegmunkáló üzembe, de gyakorlatilag az értelmes embereket, lakatos, villanyszerelő szakmával rendelkezőket irányítottuk ezekre a munkaterületekre. Dolgoznak még a B-gyáregységben, a kábelgyáregységben és az általános gyáregységben. Magasan kvalifikáltak is jelentkeztek, ők a tervgazdasági, szervezési és számítástechnikai és a pénzügyi főosztályra kerültek. Az egyenlő elbírálást és az egyenlő esélyeket mutatja, hazai dolgozóinkkal az is, hogy az így hatvankét főben meghatározott létszámból tíz elment a vállalattól. Ennek döntően az volt az indítéka, hogy lakáshelyzetük végleges rendezéséhez kapott lehetőségeket megragadták és vidékre költöztek, érdemszerűen így a munkahelyüket is ott keresték. II. E.