Divat, 1958 (8. évfolyam, 7-12. szám)

1958 / 7. szám

Kimondta Arató Feprin*n/p, a Fővárosi Mértékutáni Szabóságok Váci utcai n­r divatszalonjának vezetője Mi lehet az oka, hogy egy időben és egymástól függetlenül Párizsban és Buda­pesten a divat tervezői elkezdtek „rózsa­színben gondolkozni” és ez lett a nyár divatszíne ? Azt hiszem, valamiféle — évek óta kielégítetlen — éhség e szép és derűs szín iránt. Olyasmi, mint a vitaminhiány: szükségünk volt a rózsa­színre. Hozzákívántuk a halvány rúzsok­hoz, a fiatalos vagy szinte kislányos új vonalakhoz. A rózsaszín lett tehát a fő szín : a barack és az eperfagylalt árnya­lata — ezenkívül pedig a banánzöld és a sötét aranysárga. Persze, „komoly” színekre is szükség van, ezek között a drapp az idei kedvenc és testvérei : a homokszín meg a beige. * Amikor vállalatunk női nyári kollekció­ját terveztem, tulajdonképpen ugyanúgy kezdtem gondolkodni, mint akármelyik hétköznapon a szalonban. Mire van szük­ségük vevőinknek? Mit viseljen az idén A.-né, aki nyári vasárnap estéken a Mar­gitszigeten vacsorázik a férjével és B. doktornő, aki betegeit látogatva, villa­moson, autóbuszon utazva is szeret csi­nos, sőt elegáns lenni. És közben meg­kérdeztem a francia szabásznőnket is: „Te, Julika, mit fogunk mi ketten hor­dani a nyáron?” „Zsákot nem” — fe­lelte lakonikusan Julika, bár ő sem ellen­sége az újításoknak, de hát egyikünk sem 175 centi magas és nádszálkarcsú. Erre aztán töprengtünk kicsit a párizsi új vonalakon : a zsákruhán és a trapéz­­formán is. A zsákruhában tagadhatatla­nul van valami elegáns lezserség — hordják bátran és vidáman a karcsú nők. De „fordítsuk le magyarra” — és az öves ingruha már majdnem mindenki­nek megfelel. És a trapéz? Kitűnő ötlet, hiszen újra népszerűvé teszi az évek óta elhanyagolt, enyhén bővülő, négy vagy hat részből szabott szoknyát. Nagyon sok nőnek áll jól ez a forma , és miért ne mondják büszkén: „trapéz­ szoknyát csináltattam az idén”. Persze ehhez az aljhoz derékig érő rövid felsőrész való, ahhoz pedig vékony derék kívántatik. Akinek a dereka nem oly karcsú és haj­lékony, mint a nádszál, csípőben viszont nem túl széles, a blúzos-buggyos felső­részekben válogathat, ez nemcsak ápol és el­takar, hanem szintén nagyon divatos is. Évek óta vágyódtunk az igazi, lenge nyári anyagokra, a batisztra és a grena­­dinra. Idén mind a kettő megjelent a kirakatokban. Hímzett blúzokat képzelek belőlük elsősorban, nagy divat a hímzett díszítés. Azoknak, akik batiszt vagy gre­­nadin ruhát szeretnének, ajánlom, hogy pikészalagokkal borítsák az alapanyagot, ez jó tartást ad a ruhának. Mindkét anyag erősen gyűrődik ugyanis, viszont kön­­­nyen mosható és vasalható. A szaténkarton és a shantung mellett a ballon is nyári kedvencünk marad. De milyen régi vágyunk volt már a szép színű ballon is! Aki tehette, divatszínekre festtette az unalmas, fakó árnyalatú ballon­anyagokat. Hát idén kapható már olaj­­kék, korallpiros, rózsaszín és kukorica­­sárga ballon is — nem drága ; köpenyre, kosztümre, ruhára is alkalmas, így a drágább svájci és nyugatnémet csíkos selyemballonok már luxuscikk-számba mennek inkább, meg lehet lenni nélkülük is, méghozzá csinosan, elegánsan. Ballon­köpenyhez különben sem vagyok feltétlen híve a mintás anyagoknak. A csíkos szép ugyan — annál csúnyább a külföldi la­pokban látható, pongyolának tűnő, emp­­rimémintás esőkabát —, de a sima min­denképp célszerűbb, hiszen kinek van egynél több ballonkabátja ?! Az egy­színű ballonköpeny mindenféle nyári ru­hához szép és divatos. * Végül néhány nyári apróságról még. A homlokot szabadon hagyó, felhajtott karimájú, gömbölyű fejű kalapok a régi Durbin-kalapokra emlékeztetnek vagy a trópusi sisakokra — különösen ha lenge muszlinnal díszítjük, s hátul lehajtjuk a szélét. Kedves újdonság a ruha anyagá­ból készült piké vagy szaténkarton sapka — nyári esti ruhákhoz nylon-transzparent és nylon-tüll kalapcsodákat is látunk. A jóval rövidebb szoknya — térd alatt négy-öt centivel végződik — felhívja a figyelmet a lábra. Sokan szeretnének di­vatos, tűsarkú, hegyesorrú cipőt viselni, de félnek a kényelmetlenségtől. Egyik mannekenü­nk újítását közlöm : a szoká­sosnál egy számmal nagyobb lábbelit kell vásárolni — állítólag így egészen elviselhető. Sötétszürke selyemshantung plasztronos kiskosztüm. A madeira alatt halványkék selyemalátét A Fővárosi Mértékutáni Szabóságok modellje

Next