Divatcsarnok, 1855 (3. évfolyam, 1-72. szám)
1855-11-30 / 66. szám
*«+•——. —-----------------------------------------------------------------------------------------------------------+1# m J —-fi 1313 «'■ volna, Selmeczre lővén, az ottani lyceum tanítványai közé, mint szónoklat-költészeti tanuló (az iskolai anyakönyv szerint) aug. 31-ikén íratta be magát. Születése helyének itt Kis-Kőrös van bejegyezve , míg ellenben az ottani magyar társaság jegyzőkönyvébe maga saját kezével Szabadszállást írta be születése helyéül ('), s jól emlékezem, miszerint előttünk, tanuló társai előtt is, mindig kis-kúnsági születésűnek mondta magát, úgy, hogy nem is gyanítottam, miszerint kiskőrösi származású volna, mindaddig, míg ezt a selmeczi kerületi lyceum anyakönyvének hiteles kivonatában nem olvastam. Mi oka lehetett Sándornak születése helyét előttünk, kik vele legbizalmasabb viszonyban állottunk , tagadni vagy titkolni ? nem tudhatom. Kora ekkor (1838-iki augusztusban) 17 évre van ugyanazon iskolai anyakönyvben téve, mely szerint tehát 1821-ben született volna (2), noha én őt 1 — 2 évvel fiatalabbnak tartottam. Már eddig is több ízben említem a „magyar társaság“ot, s előadásom folytán kénytelen leszek azt még többször említeni, mint a melynek Petőfi Sándor is tagja volt, miután az ő szabad lelke itt találta föl magát leginkább saját elemében, s itt indult azon fejlődésnek, melyre kortársai még akkor alig valónak képesek számítani. Szükséges tehát ezt, mint valószínűleg a t. olvasó közönség előtt ismeretlent, egy-két vonással megismertetni. Azon nemzetiségi önérzet, mely e hazában annak jobbjai közt a folyó század kezdetén , már 1825 előtt, de különösen ez után fölébredt, nem maradhatott nyom nélkül a növendék ifjúságra nézve sem. És mivel akkor még iskoláinkban a tudományok, kivétel nélkül, a holt latin nyelven taníttattak , a nemzetiség geniusa a melegebb érzelmű ifjakat arra ösztönzi, hogy a magyar nyelv és irályban való gyakorlat, magyar irodalmi termékek olvasása, és munkálataik kölcsönös bírálgatása végett társulatokat alapítottak, hol részint saját körükből, részint a tanárok sorából, részint végre más ügyszerető értelmes a férfiak közöl választott elnökök felügyelete alatt szerényen munkálkodtak, és a gyakran kényelmükre szolgálandott néhány garason magyar könyveket és folyóiratokat hordattak. Tudtommal a megboldogult Kis János superintendens, még mint tanuló, volt az első, ki 1790-ben alakított ily társaságot Sopron- ban. Ezt követték 1805-ben a pozsonyi, később a selmeczi, eperjesi, honnan a két Vachott és Sárosy kerültek ki, s mások. Ily ifjúsági társaságot kell tehát érteni, hol Petőfi Selmeczen-léte alatt a „magyar társaság“ említtetik, mint az akkor nevezteték. Én Petőfivel Selmeczen-léte első napjaiban azonnal megismerkedem, s történt legyen később köztünk bármi: ismeretségünk nemsokára legőszintébb, legtisztább barátsággá fejlődött. Szegény fiúk voltunk mindketten, a magyar nyelvet és irodalmat szerettük mindketten, a magyar társaságban — melyben (’) Innen kitűnik , hogy Gyulai Pál állítása (Új magyar múzeum , 1854. januári füzet 25. 1.), mintha Petőfi Félegyházán született volna , hibás. (s) Nem tudom , honnan merítette Gyulai Pál (idézett helyen) azon állítását, hogy P. 1823. jan. 1-sején született. Ez állítás már csak azért is gyanús, mert Gyulai előadásában több hamis adat is foglaltatik.