Divatcsarnok, 1860 (8. évfolyam, 2-52. szám)

1860-02-21 / 8. szám

hazai czélra vonatkozó nemes irányát, a benne feltüntetett jellemek következetességébeni erős lélektani indokolást, végre irányának emelkedettségét, többi pályatársát jóval felülmúlja , ennélfogva a jutalom általunk egyhangúlag ennek ítéltetik. E beszély írója Sxtilly Ilie Chard. Debreczen 1859. február 10. Orbán Pető. Oláh Károly: Kulini Nagy Benő: Színházi szemle. Az elmúlt hét kevés újdonságot nyújtott. Az újdonság némi érdekével birt : „Benvenuto Cellini“ dalmű, szerzeménye egy ismeretes ismeretlen zeneszerzőnek. E dalmű, ha jól emlékezünk, három év előtt került először a színpadra, kevés sikerrel. Most újra előrántották (másodszor adatott új szereposztással e héten,) talán azon reményben, hogy Stéger nemcsak érdekessé, de classicaivá teendi. Mi azt hiszszük, e remény nem valósult. E dalmű zenéjét talán többször kellene hallanunk, hogy több dicséretet mondhassunk felőle. Egyszeri hallás után igen olaszosnak találtuk, azaz, ismeretes olasz operákból kölcsönzöttnek. Ezzel azonban nem akarunk tőle minden szépséget és eredetiséget megtagadni. Az első felvonás fináléja, valamint a második felvonás kettőse, és az ez erre következő hármas a börtön előtt szép zenei érzékről tesznek tanúságot. E mellett a hangszerelés igen sok tapintatot, különösen a részletek összeállítása nagy szorgalmat tanúsítanak. Az előadást illetőleg, ez kerekdednek és kielégítőnek mondható. Hollósy L-né és Stéger a fenérintett kettősben és Kőszeghivel a hármasban gyönyörűen énekeltek. Füredi is hatással énekelt. A másik újdonság, mennyiben új szereposztással adatott, „Donna Dianna“, vígjáték 5 felv. Irta Moreto. Fordította Fánesy. A szépszámú közönség a szokásos üdvözlettel fogadta Komlóssy-Kövér Ida asszonyt, kinek javára e darab adatott. A darab tetszett, az előadás sikerültnek mondható. Komlóssy-Kövér Ida művészileg játszott s a tetszés nyilatkozatait megérdemelte. 63 Főváros és vidék. Lapunk szűk köre nem engedi, hogy az Akadémia palotájára történt adakozásokat részletesen elősoroljuk, de vannak olyanok, melyeket belső értéküknél fogva megemlíteni, kötelességünknek tartjuk, így az egri kovács- és kerékgyártó-czéh igen hazafias érzelmű levél kíséretében 34 est. é. ftot, a pesti növendékpapság pedig 170 ftot adott az Akadémiának. Azt is érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a „Delejta“ szerkesztőségénél eddig 4372 ft. gyűlt be e czélra. Nagyérdekű irodalmi újdonságról értesítjük az olvasókat. Épen most jelent meg pompás kiadásban : „Garay János összes költeményei egy kötetben a költő arczképével.“ Becsesebb irodalmi hírrel alig lephetnők meg a közönséget, és nem kételkedünk, hogy akinek tehetsége van, sietni fog asztalát vagy könyvtárát e nagybecsű költemények gyűjteményével díszesíteni. A kiállítás dicséretére válik Emich könyvnyomdájának. Ara 6ujforint s kapható Pfeifer könyvkereskedésében. Megjegyezzük még, hogy e gyűjtemény a költő családjának tulajdona, ami egy okkal több, hogy minél kelendőbb legyen. Szinyey Valéria úrhölgy a múzeumi díszterem ügyében a „Hölgyfutárban“ a következő indítványt teszi : a múzeum dísztermében, hol a czimeres karzatok leendnek, az asztal nagy, pompás kiállítású asztal-szőnyeggel diszítessék, melyre a megyék czimerei legyenek himezve, minden czimer egy-egy négyszöget képezvén, a szőnyeg közepére a magyar czimer lenne himzendő. Azt hiszszük, a tencbizottmány ez indítványt elfogadja. Nem tartjuk érdektelennek a t. hölgyekkel tudatni, hogy Alter Antal, az itteni legnagyobb divatkereskedés tulajdonosa, jelenleg Párisban időz, bevásárlásait a közelgő tavaszi idényre teendő s mint halljuk, főfigyelmét a magyar ízléssel öszhangzó szövetekre fordítja. Előre is biztosíthatjuk tehát a t. hölgyeket, hogy e gazdag raktárban a nemzeti öltözékekhez kiválólag alkalmas kelméket nagy választékban fognak találni, hol jelenleg is szebbnél-szebb mentéket és nőattilákat láthatni. A „P. L.-ban“ olvassuk, hogy Debreczenben egy lottó-játékost hallatlan szerencse ért. E négy számmal : 3, 18, 40 és 42 tizenkét tornát és tiz quaternát talált, mi 83,000 ftból álló nyeremény birtokába juttatta. Ez azután ritka szerencse ! — Szénfy Gusztáv ily czimű zeneirodalmi művet dolgozott ki : „Elméleti s gyakorlati magyar zenekönyv.“ — Az elmélet részei: 1. Keleti zene s zenészet. 2. Magyar zene rendszeres fejleszthetési módja. Függelékek : a) A magyar lantos zenéről, b) A magyarországi egyházi zenéről. 3. Költészeti s zenészed magyar mértéktan. 4. General-Basz elemei. 5. Utasítás éneklés-danolásbani tanításra, elemi két folyam. 6. Zene s zenészet történelmének vázlata. Mindezen részek illustratiójára s magyarázatára ezer s néhány száz példák szolgálnak. — A gyakorlat részei : 1. A magyar zene rendszerének alapjait szolgáló magyar nemzeti dalok gyűjteménye, mintegy 300 darab, énekhangra zongora kísérettel ellátva ; — azonban énekhang nélkül csupán zongorán is játszhatók. E dalok közt foglaltatnak e mű írója által megfejtett Tinódi Sebestyén hátrahagyott műveiből 15 dal , továbbá a 16-ik század közepe tájából szintén író által megfejtett úgynevezett „szózatok“ Torjai, Sztáray, Tinódi s más névtelenektől. E szózatok négyhangu négyes karra alkalmazvák , azonban zongorán is játszhatók egy énekhanggal, vagy a nélkül is. 2. Szabálytalan magyar dalok. 3. Népdalok színvonalán felül álló magyar nemzeti dalok. A nemzeti színház nagyérdemű választmánya Egressy Gábor szerződtetéséről, daczára gr. Ráday Gedeon igazgató sürgetésének, hallani sem akar. Erre vonatkozólag Kakas Márton a „V. U.-ban a következő indítványt teszi : „szerződtessék maguk a drámaírók és színészek Egressyt ; ez ellen, úgy hiszi, a méltóságos komité sem tehetne ellenvetést.“ Egressy fizetése az indítvány szerint a színészi jutalomjátékok és az új darabok három első előadása osztalékaiból állna. Valóban megfoghatatlan ellenszegülés a közkívánat és journalistika ellen, hogy még ilyen indítványra is kényszerül az ember! Figyelmeztetjük a közönséget Madarász Viktor jeles festészünk egy utóbbi nagyszerű képére, mely a műtárlatban már ki van téve közszemlére. E kép főszemélye, Zrinyi Ilona, mellette vannak kiskorú gyermekei: Ferencz és Julia. A képen szemlélhetők még Caprara tábornok, Absolon Cancellár és Radócs munkácsi várnagy. A kép azon történelmi pillanatot ábrázolja, midőn Zrínyi Ilona Caprara sürgetésére nagy küzdelmek között a munkácsi vár átadásáról szóló egyezményt aláírja. Az „Europa“ termében a múlt szerdán tartatott mérnök-bál elég csinos volt. A terem szépen volt díszítve és kényelmesen lehetett benne tánczolni. A vendégek legnagyobb része az iparos polgári osztályhoz tartozott, de éjfél felé az aristocratia is számos tagja által jön képviselve. A hölgyek legnagyobb részint, a férfiak csak kivételesen voltak magyarul öltözve. — Kisfaludy Sándor „Hunyady János“ czímű drámáját egy orosz költőnek magyar születésű neje orosz nyelvre fordította le. · Szokoly Viktor „A pesti furcsaságok“ czímű munkájára az előfizetési határidőt márczius elejéig meghoszszabbította. · Szegszárdon e hó 8-án jótékony czélra rendezett bált tartottak, melyről a következő tudósítást kaptuk : „A terem gyönyörűen volt kivilágítva s egyszerű, de nemes ízléssel diszítve. Játszott két zenekar. A vendégkoszoru a vidék nemességéből állott s átalánosan magyarosan volt öltözve. ízletes, szép öltözékeikben feltűntek Kurz Clementine, báró Rudnyánszkyné és Szeniczei úrnők ; a kisasszonyok között a Szuha nővérek, Szeniczei, Döry, Csapó, Szixti, Kaprinay, Korizmics és Páninger k. akinek déli termetét az ízletes szép magyar öltözék még inkább kiemelte. A bálban a helyben és környéken állomásozó katonai tisztikar is részt vett és kedélyes összehangzás tette a mulatságot érdekessé.“ — Brassóban a román jótékony nőegylet e hó 5-én tánczvigalmat rendezett, melyben a vidék magyar nemességéből több úr és delnő nemzeti ruhában jelent meg. A magyarok, románok és szászokból álló vendégek közt testvéries hangulat uralkodott. Ez Óvásul a hölgyeknek! A báli ruháknak használt világoszöld tarlatain áruitatása és hordozása Lipcsében és Heidelbergben további rendelkezésig hatóságilag betiltatott. E rendszabályra azon tapasztalás adott alkalmat, hogy a varrónők, kik említett kelmével foglalkoztak és a hölgyek, kik az abból készített ruhát hordozták, orrvérfolyást, fejfájást s egyéb majd könnyebb, majd jelentékenyebb betegségeket kaptak, mi a nevezett kelme vegytani elemezését tette szükségessé. E vizsgálatból kiderült, hogy azon kelmék zöld színe annyi méregadagot tartalmaz, mi az egészségnek ártalmas.