Divat és Marketing, 2019 (25. évfolyam, 1-8. szám)

2019-02-01 / 1-2. szám

ÜZLETI ÉLET | hogy közben ne jelentsen valamit). A megjelenés egy kódrendszer alapján kommunikálja az egyén társadalmi stá­tuszát a külvilág felé. Ez a kódrendszer és annak értelmezése koronként más és más, de alapvetően olyan elemekből épül fel, mint a ruha anyaga, színe, mintája (vagy hiánya), szabásvonala, díszítettsé­ge, de legalább olyan fontos része az azt viselő test sziluettje és a kontextus, azaz a környezet és az alkalom. Ez a kódrendszer és az öltözékek jelenté­sei viszonylag egyértelműek, amikor egy­más mellé állítjuk például Marie Antoi­nette és egy korabeli piaci kofa képét. Tőlünk távol eső korok példáin keresztül megérthetjük a divat differenciáló képes­ségét. Aztán egymás mellé tehetünk két hasonlóan különböző státuszú nő képét a mai világból, és megállapíthatjuk, hogy ma már bizony nem feltétlenül teszi a ruha egyértelművé a társadalmi hova­tartozást. A globalizálódott iparnak és a tömegtermelésnek köszönhetően ugyan­is a divat nagyfokú demokratizálódáson ment keresztül. E gondolat mentén fel­fedhetjük, hogy hogyan alakult a ruha- és textilipar helyzete az ipari forradalom­tól napjainkig, és ez a folyamat hogyan alakította át a divat jelenségét és a divat működését. El is kell tudni adni Itt kapcsolódik be a divattörténet-taní­­tás másik fontos módszere: a gazdaság- és ipartörténeti szemlélet hangsúlyozása. Gyakran találkozom azzal a problémával, hogy a művészeti iskolák óriási hangsúlyt fektetnek hallgatóik művészettörténeti és művészetelméleti képzésére, és köz­ben elfeledkeznek arról a tényről, hogy a művészet termékeit bizony el is kell majd adni a piacon. Mindazzal együtt, hogy a divat magas művészeti értékeket képvi­sel, nem hagyható figyelmen kívül a piac és a gazdaság mozgása, a fogyasztók igé­nyei, vásárlási kedve, pénzügyi helyzete a divatcikk megtervezésekor és legyártása­kor. Éppen ezért a divattörténet oktatásá­nak rendkívül fontos részét képezik a gaz­daságtörténeti aspektusok is. Ha érteni akarjuk a divat- és textilipar üzleti modelljeit (illetve azoknak létrejöt­tét) és működési mechanizmusát, elen­gedhetetlen, hogy ismerjük a történelmi hátterét. Hiszen az, ahol ma az ipar és a szakma tart, nem egy kialakult, kész álla­pot, hanem egy folyamat része. A divat hatalmas, globális iparág, változásai pedig a fogyasztás mozgatórugói. Már 1902-ben úgy vélekedett Werner Sombart német közgazdász, hogy a „divat a kapi­talizmus kedvenc gyermeke”4. Divat és gazdaság kölcsönhatásának megértése szükségszerű. Az első és a második ipari forradalom újításai, a fogyasztói társada­lom kialakulása, a globalizáció hatásai, a kereskedelem átalakulása, a gyárfejlesz­tések mind kapcsolódtak a divatipar ala­kulásához. Ne felejtsük el, hogy az ipari forradalom is a textiliparban kezdődött! A textil- és később a ruhaipar gépesítésé­vel megindulhatott a konfekciógyártás, aminek hatására a divat már nem csak az elit kiváltsága volt, hiszen olcsóbbá, szé­lesebb körben elérhetőbbé váltak a ter­mékei. A 19. század közepén kialakult a nagyáruház mint a divatkereskedelem új helyszíne, ahol a fogyasztói társadalom kialakulása érhető tetten. Ez csak néhány példa a divat gazdaságtörténeti jelentő­sége kapcsán, azonban jól érzékeltetik a dolog lényegét: a divat egy rendkívül komplex jelenség, amelynek megérté­sét és átlátását szolgálja a divattörténet mélyreható oktatása, tanulása. Névjegy Szentesi Réka történészhallgatóként kezdett el a hazai divatszcénában dolgozni, több mint egy évtizede. Az egy­mástól látszólag távol álló két terület gyorsan összefonó­dott az életében, azóta tudja, hogy divattörténettel sze­retne foglalkozni. Elsősorban nem az egyes korok stílusai érdeklik, sokkal inkább az, hogy mi az az erő, amely moz­gatja a divatot, milyen működési mechanizmusai vannak, és mi van az egyes korszakok kialakult divatjainak hátteré­ben. Doktori disszertációját is ebben a szellemben írja az ELTE Társadalom- és Gaz­daságtörténeti Doktori Programban. A történettudomány és a divatszakma továbbra is egy izgalmas, hibrid pályát jelent számára, doktori kutatásai mellett ugyanis a Mod’Art International Hungary divat­főiskola divatmenedzsment szakának a vezetője és egyik oktatója, így szerencsés módon nemcsak a múlt divatjelenségeire, hanem az ipar jelen helyzetére is rálá­tása van. A jövő divatszakembereinek képzésében kiemelt fontosságúnak tartja a divat mint jelenség működésének megértetését, a divatipar helyzetének láttatását, és úgy gondolja, mindehhez hatalmas segítséget nyújt a divat történeti ismerete, sőt egyenesen elengedhetetlen hozzá. Szentesi Réka F. Dózsa Katalin: Megbámulni és megbámultatni. Bevezetés a viselettörténetbe. In: uő: Megbámulni és megbámultatni. Viselettörténeti tanulmányok. L’harmattan Kiadó, Budapest, 2014.11-37. o. Werner Sombart: Der moderne Kapitalismus. Duncker & Humblot, Lipcse, 1902. DIVATMARKETING 2019/1-2­­23

Next