Dolgozó Nő, 1955 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1955-07-01 / 7. szám
ÉLETJEL ÚJ MAGYAR FILM Az „Életjel“ eszmei mondanivalója: egy szerencsétlenség folytán a külvilágtól elzárt tizennégy bányász életéért indul harcba az ország, h egységben összefogva. A tizennégy között van: fiatal házas, szülés előtt álló feleségéért aggódó férj, szerelmes lány, öreg csillés és mások. A szerencsétlenség a század elején is történhetett volna, de a cselekmény jellegzetesen mai. A tőkésrendszerben nem az ember volt a legértékesebb tőke. De az mélységesen mai, ahogyan a telefonközpontok riasztják az országot, a bányászokat, mérnököket, honvédeket, gépkezelőket a tizennégy ember megmentésére. Megmutatkozik ebben új életünk embert megbecsülő nagysága: egy egész nép mozdul meg, ha dolgozók élete forog kockán. Megindul a mentési küzdelem. Mozgalmas, drámai jelenetekben érezzük a nagy tragédiát, amelynek már nem tragikus a vége. Az események kibontakozásával az emberek hősi jellemvonásai is kiteljesednek. Szívünkhöz nőnek ezek az emberek, és úgy tudjuk szeretni őket, mint legdrágább barátainkat. Sajátosan mai a film tárgya. Még kísért ugyan a múlt éves emberek tudatában, a bánya elavult felszerelésében, abban, hogy a régi, a pénzékes tulajdonos a vízveszélyes bányarészt nem tüntette fel a térképen. De ott van a párt, nem szavakban, hanem a valóságban. Ott van az egész mentőcsapat, a kommunisták legjobb tulajdonságaival. És ott van az értelmiségi, aki szívével, tetteivel a munkásosztály ügyével érez. Amennyire élők a bányásztörténet pozitív hősei, éppen olyan húsból-vérből valók a negatív figurák is. Jól megformált az individualista, a bajban is csak önmaga hasznát néző ember, a bürokrata merev alakoskodása. Az „Életjel“ technikailag is művészi alkotás. Megrendítő, szép és mély benyomást tesz a halállal szembenéző, elkomoruló vagy derengő, hol visszaemlékező, hol reménykedő tizennégy arc megelevenítése. A néző együtt aggódik a betemetett bányászokkal és együtt örvend kiszabadulásuknak. Mindez a forgatókönyv szerzőjét, Tardos Tibort, a kiváló rendezőt, Fábry Zoltánt, a művészek elmélyült munkáját és — nem utolsó sorban — a felszabadult magyar nép új életét dicsér. Az"..Életjel“ című magyar bányászfilmet megérdemelten tüntették ki munkadíjja a Karlovy Vary-i filmfesztiválon. t. m. Kérdezz-Felele Levél érkezett a Dolgozó Nő szerkesztőségébe, amely arról tudósít, hogy Marosvásárhelyen a 68-as kerületben minden második csütörtökön Kérdezz-Felelek estére gyűlnek össze az asszonyok. Azt is megtudtuk a levélből, hogy a külpolitikai nevelésnek, a külpolitikai tájékoztatásnak egyik igen vonzó és érdekes formája ez. Menjünk ki tehát, határozzuk el s nézzük meg, hogy tanulnak, művelődnek a marosvásárhelyi asszonyok. S ha jó, ahogy és amit tesznek, hadd állítsuk követésre méltó példának mások számára is. Csütörtök este hat óra felé jár az idő. Kacsó Gizellával, a kerület békeharcibizottságának elnöknőjével és a Kérdezz-Felelek egyik szervezőjével beszélgetek. — A békeharci bizottság közlönyének januári számában riportot olvastam. A Cimpina rajoni Aricesti-Rahtivani községben nagy sikerrel szerveztek ilyen tanulóköröket. Rögtön láttam, hogy ez nem lehet rossz, mert itt azokra a kérdésekre kapnak választ az asszonyok, amelyek leginkább érdeklik őket. S az is jó a dologban, hogy kellőképpen elő is lehet készülni rá, így a vonzóbb beszélgetés formájában lehet a kérdéseket megvitatni. Azzal kezdtük, hogy összehívtuk a kerületi békeharci bizottság és nőbizottság vezető kollektíváját s megbeszéltük együtt a dolgot. Jónak találtuk. Aztán végigjártunk minden házat s megmagyaráztuk az asszonyoknak, hogy kezdeményezésünknek mi a lényege Rögtön elhelyeztünk egy kis postaládát az iskola épületére, ráírtuk: Kérdezz-Felesek s vártuk, hogy milyen kérdéseket tartalmazó cédulákat dobnak majd be az asszonyok Egy hét volt a határidő, s még egy hét kellett ahhoz, hogy felkészülhessünk a feleletre. A neheze még csak most kezdődött. Egyszerű háziasszonyok vagyunk, igaz néhány év óta sokat tanultunk, fejlődtünk mi is. Mégis nem volt könnyű az ilyen és hasonló kérdésekre válaszolni: „A varsói értekezletet miért hívták egybe?“ A szovjet kormány javaslata a fegyverzet csökkentésével kapcsolatosan“, „Az osztrák állammszerződés jelentősége“, „A bandungi értekezlet“ stb. örültünk az asszonyok sokrétű érdeklődésének és mindjárt munkához láttunk. Rendszerint három, négy asszony készül a tereletre. Hogy készülünk fel? Elolvassuk a Scínteia, Előre, Vörös Zászló, Tartós béke idevonatkozó cikkeit és jegyzeteket készítünk. A rádiót naponta meghallgatjuk. Olvasunk persze más folyóiratokat is, hogy érdekes ismeretekkel gazdagítsuk, színesítsük feleletünket. Mindenből tanulhat, okosodhatik az ember. A Dolgozó Nőtől is sok mindenben kaptam segítséget. Közben már hat óra lett. Elmentünk a gyűlésre. Az iskola egyik termében tartották. Tíz perc alatt mindenki eljött, aki csak részt akart venni. Megtudtam, hogy a kezdés mindig pontos, ezt az asszonyok megszokták, nem késnek. Azt is megtudtam, hogy bár pontosan mindig csütörtök este vannak ezek a tanulókörök, mégis előtte való nap minden egyes házba újra beszólnak. El ne felejtikezz a Kérdezz-Felelekről. Ez is egyik titka annak, hogy hatvanam sőt hetvenen is összegyűlnek. A mai estén: Kacsó Gizella és Ferenci Mária válaszolnak. Az élő beszéd közvetlenségével mondanak el mindent a kérdésekkel kapcsolatosan. Meglepő világosan, pontos adatokkal s egyszerű szavakkal. Nagyon jó, hogy a felelet két-három percnél nem tart tovább, de utána mindig kiegészítik rövid kis felolvasással, ami összefüggésben van a megvitatott kérdéssel. Így például Maria Banuş szép költői beszámolóját a magyarországi békeharci bizottságok munkájáról. Majd egy levelet ismertetnek, amit a marosvásárhelyi Petőfi Sándor bőrgyár egyik munkása írt az Előrében a Szovjetunió javaslataival kapcsolatosan. Máskor kis karcolatot olvasnak fel. A hozzászólók is kiegészítik a vita anyagát. Ma például Szabó Lujza a Hiroshima gyermekei című filmről beszél. .Nagyon jó, hogy ezeken a Kérdezz Felelek-tiséken nem ragaszkodnak mereven a külpolitikai kérdésekhez. Minden fontosabb, asszonyokra tartozó problémát is megvitatnak. A napirend sokszor kibővül másfajta előadással, amit tanítók, orvosok tartanak. A gerinc azért a külpolitikai beszámoló marad. Érdemes volt lemenni Marosvásárhelyre. Szívesen adunk hírt más városok és falvak nőbizottságának. Szervezzenek máshol is Kérdezz-Felelek-tsiti s tegyék azt éppenolyan körültekintéssel, szeretettel, mint ahogyan a marosvásárhelyi nők teszik. A nők politikai nevelése érdekében vegyék igénybe jól felkészült értelmiségiek, aktivisták támogatását. A marosvásárhelyi aszszonyok sikere legyen buzdító példa. A feleség az első életjeladást hallja a bányamélybe rekedt férjétől Még néhány óra és nincs levegő a bányavájatban. De az emlékek, a tervek s a bizakodás erőt adnak ezekben a nehéz percekben is