Domanovszky Sándor et al. (szerk.): Az új Magyarország - Magyar művelődéstörténet 5. (Budapest, 1942)
Melly József: Az emberi egészség tudománya és védelme
A PESTI ORVOSI KaR 463 már a szegényház beteganyagát is bekapcsolták az oktatásba. II. József 1783 végén megvizsgáltatta a budai egyetemet és elrendelte, hogy az orvosképzést Pestre kell áthelyezni. Az egyetem neve is megváltozott s ekkor a „Regia Scientiarum Universitas Hungarica“ nevet kapta. A Pestre áthozott orvosi fakultás elhelyezése nagy gondot okozott. Az Újvilág- és Hatvani-utca sarkán állott jezsuita házat jelölték ki erre a célra. Az egyetemi oktatás kérdésében általában nem alakult ki egységes és helyes álláspont. II. József ugyanis nem akart tudósokat nevelni és nem akart az egyetemen tudósokat látni. A tudósoktól féltette a birodalom békéjét s csak „derék, erkölcsös polgárok, jó államhivatalnokok és alattvalók“ kinevelésére helyezett súlyt. Ennek megfelelően a fakultás professzorai között alig találunk ebben az időben mást, mint szürke embert, aki könyvekből, vagy legfeljebb a pesti nyomorúságos polgári kórház beteganyagának felhasználásával oktatja a hallgatókat. Az 1876. esztendeig tartott, amikor végre megszabták az orvosok és sebészek képzésének szabályait. II. József kora nem sokat lendített a magyar orvosképzésen, sőt elvesztek azok a jogok is, amelyek az egyetemet Mária Terézia rendelkezéseiből megillették. II. Lipót trónralépésével sok tekintetben megjavult a helyzet, bár még akkor sem szűnt meg a pesti egyetem tanítási rendjének a bécsihez való szoros hozzákapcsolása. Az 1806. esztendőben ismét újra szabályozták az egyetemi oktatást s ebben a szabályozásban jelenik meg először a bekebelezett doktorok kollégiumáról, az úgynevezett kültagokról szóló rendelkezés, mely később a belső és külső fakultásbeli karok között folyt annyi harc után Eötvös József báró ma Korányi Frigyes orvostanár. Klösz György fényképe. ( Történelmi Képcsarnok.)