A nemzetiségi kérdésről - Az Unio páholy kiadványa 4. (Kolozsvár, 1911)
idegennyelvű tankönyveink is terjesztik az új föderalisztikus terminológiát. Ha valamely államban, melynek testébe hódítás révén történelmi múlttal bíró népek is kapcsoltattak be, (pl. Németország), nemzetiségi kérdés alakul ki, azon nem is csodálkozhatunk ; de hogy nálunk hódítások nélkül is kialakult a nemzetiségi kérdés, annak oka csakis a nemzeti öntudat időleges gyöngülésében és illetéktelen tényezők érvényesülésében kereshető. Különben bármiféle tényezők okozták is a magyar nemzet nemzetiségi kérdéseit, megnyugtathat az a tudat, hogy nincs Európának egyetlen állama sem, melynek nem volt, vagy nem volna most is nemzetiségi kérdése. Találunk államokat, melyekben a nemzetiségi kérdés már elcsendesedett, vannak olyanok, melyekben a kérdés megoldása folyamatban van, sőt a megoldásnak egyik módja éppen szemeink előtt érvényesül — a török állam felosztásával. A nemzetiségi kérdésekkel való bajlódás tehát nem magyar különlegesség, mint talán sokan tartják. Azért a megoldási módoknak is egész sorozata áll rendelkezésünkre, melyek között válogathatunk tetszés szerint, körülményeink figyelembevételével. Utánozhatjuk a magunk módja szerint, az angolok eljárását az ir-kérdéssel szemben, követhetjük a német módszert, melyet azok az elszászi, a lengyel és dán kérdés megoldásához fogadtak el; ott van továbbá az osztrák nemzetiségi politika, melynek hatásait igen közelről szemlélhetjük, de nem megvetendő tanulságot nyújt a szomszédos Romániának csaknem megoldottnak tekinthető moldvai magyar nemzetiségi kérdése is, nem is szólva a törökországi nemzetiségi kérdések megoldási módjáról, mely olyan tragikus sorsba juttatta Törökországot. A hazai nemzetiségi kérdések kezelési módja magában álló az egész világon, mely az egységes magyar nemzeti állam kialakulására nézve semmi kecsegtető reményt nem nyújt. Mert abban körülbelül már megegyezhetünk, hogy az eddigi különleges magyar nemzetiségi politika, a magyar nemzet szempontjából már a csőd fele halad, s ha hamarjában nem akad olyan politikusunk, aki bátor elszántsággal kezébe vegye a Deák Ferenc-féle rosszul begombolt mellény kigombolásának és újra, de jól begombolásának kérdését, a magyar nemzeti állam kialakulása, igazán csak álom fog maradni. Azokkal az elméleti szociológusokkal és nemzetiségi politikusokkal könnyen leszámolhatunk, akik az emberi továbbfejlődésről szóló . Bizonyára a németek is megköszönnek nekünk, ha — tekintettel Németországnak nem teljesen egységes német voltára — igy kezdenénk magyarul írni : „Németország lakosságát a deutsch, polszki és francois nemzetek alkotják.“ Pedig így járnak el azok a németek, akik Ungarn-ban Hhiggard-eket, deutsch-okat stb. különböztetnek meg.