Dömölki János: A nemzetrontó vallásellenes irányzatok boszorkánykonyhái. A szabadkőműves szövetség, ahogy a politikusaink látták (1883-1943) (Hajdúnánás, 2020)
III. RÉSZ
közreműködött az 1919. augusztus 6-ai Friedrich-féle puccsban. 1919 augusztusától 1921 júniusáig vallás- és közoktatásügyi államtitkár, 1919. augusztus 27-től november 24-ig tárca nélküli miniszter a Friedrich-kormányban. 1925-től a Filmipari Alap felügyelőbizottságának elnöke. Az 1920-as évektől egyik meghatározó egyénisége a Turáni Társaságnak, a Magyar Külügyi Társaságnak, tagja a lengyelmagyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak. Drámáit, elbeszéléseit, regényeit többnyire a Singer és Wolfner Rt. adta ki. Róla mintázta Strobl Alajos az Arany János szobor egyik mellékalakját, Toldi Miklóst. Az adatok forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pekár_Gyula (2019.02.17.). 1141 Szörtsey József 1888-1941) jogász, ügyvéd, a frankhamisítási per egyik védője, kormányfőtanácsos, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége alelnöke majd elnöke. Adatok forrása: több internetes weblapról: 1142 Korvin (1919-ig Klein) Ottó (Nagybocskó, 1894. március 24. - Bp., 1919. december 29.) banktisztviselő, kommunista politikus, Kelen József népbiztos testvéröccse, Hajdú Pál unokatestvére, Kelen Jolán sógora. Jómódú, felvilágosult zsidó családban született. 1906-tól Budapesten élt, ahol a Galilei Kör tagja lett. 1912-től apja osszatelepi fakitermelő telepének a vezetőjének. Az I. világháború kitörése után jelentkezett katonának, de gerincproblémája miatt kiszuperálták. Visszatért Osszatelepre, s folytatta munkáját 1917-ig. 1917 elején érkezett Budapestre. Itt társadalomtudományi tanulmányokat folytatott, s megismerkedett a marxizmussal. A Fővárosi Fabank tisztviselőjeként bekapcsolódott a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete baloldali csoportjának munkájába és Szabó Ervin előadásait is látogatta a Galilei Körben. 1917. május 1-jén részt vett a háború alatti első munkástüntetésen. Az antimilitarista mozgalomban is tevékenykedett. Szervezte a galileistákat, majd miután a galileista vezetőket 1918 januárjában letartóztatták ő lett az illegális antimilitarista mozgalom, az ún. Forradalmi Szocialisták irányítója. Röpirataiban arra buzdította az üzemi dolgozókat, hogy alakítsanak munkástanácsokat. Részese volt az 1918. március 15-én napvilágot látott Mindenkihez c. röpirat elkészítésének és terjesztésének. Az 1918. évi októberi polgári demokratikus forradalom győzelmét követően az ekkor már legálisan működő antimilitarista galileisták ún. Forradalmi Szocialisták csoportjának irányítója. Részt vett a KMP megalapításában, majd a Központi Bizottság tagja lett. Kilépett a Fővárosi Fabankból, s a Kommunista Párt pénztárosaként működött tovább. 1919. február 20-án letartóztatták. A börtönben 1919. március 21-én ő gépelte a két párt (MSZDP és KMP) egyesüléséről szóló szöveget. A „paránylázadás” alatt a Szocialista termelés népbiztosságon a Kereskedelmi Osztály vezetője (rendeletet adott ki az üzletek szocializálásáról, értsd: államosítás, elkobzás), később a Belügyi népbiztosság Politikai Osztályának vezetője. A Budapesti Forradalmi Törvényszék az ő és László Jenő utasítására ítélt halálra számos embert ellenforradalmi magatartás vétsége miatt. A Tanácsok Országos Gyűlésén (június 23-án) beválasztották a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagjai közé. A bukás után nem emigrált, a Politikai Nyomozó Osztályon Sallaival és Stein Ferenccel az osztály iratainak megsemmisítésén munkálkodott. Pere 1919. december 3-án kezdődött a 4039/1919 számú ME rendelettel szabályozott gyorsított bűnvádi eljárás alapján Surgoth Gyula bíró tanácsa előtt. Bár a korabeli büntető törvénykönyv alapján csak a király ellen elkövetett merényletet büntethették halállal, a Friedrich-kormány rendelete ezt felülírta, s ez alapján hozták meg december 19-én a halálos ítéletét, amit december 29-én reggel hajtottak végre. Hollós Korvin Lajos (született Weisz Lajos) az ő tiszteletére vette fel a Korvin nevet. A Belügyminisztérium Központi Kórház korábban az ő nevét viselte. Balázs Béla az ő emlékére írta a Legenda készül című versét. 1965-ben nevét viselő emléktáblát helyeztek el a Budapest II. kerületi Veronika utca 4. számú házon, amit 2013-ban vagy 2014-ben eltávolítottak. Az adatok forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Korvin_Ottó (2019.02.16.). 1143 Bartha Károlyról van szó. 1144 Kállay Miklósról van szó. 1145 Szakasits Árpád, teljes nevén: Szakasits Árpád Ferenc, olykor Szakasics (Bp., 1888. december 6. - Bp., 1965. május 3.), újságíró, politikus, az 1946. február 1-jén kikiáltott Magyar Köztársaság 2. köztársasági elnöke, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának első elnöke, Szakasits Antal bátyja, Boros Izabella sógora, Schifferné Szakasits Klára apja, Schiffer András politikus dédapja. Édesapja, Szakasits Ferenc bőrdíszműves volt, aki munkája mellett az 1880-as évektől kezdve aktívan részt vett a munkásmozgalomban. Apja 1898-ban bekövetkezett halála után csak 6 elemit tudott elvégezni, családja nehéz anyagi helyzete miatt 13 évesen neki is munkába kellett állni. A munka mellett előbb faszobrásznak, majd kőfaragónak tanult. Bokányi Dezső, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyik