Dózsa Népe, 1945 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1945-09-09 / 1. szám

2 DÓZSA NÉPE Dózsa György forradalma Irta: Gergelyfy Sándor Dózsa György forradalmáról ke­vés adat maradt az utókorra. A ko­rabeli történetírók sok mindent el­hallgatnak, vagy egyenesen gyűlö­lettel írnak a magyar felkeléséről. Pedig Dózsa parasztság mozgal­ma az újkori magyar történelem legfontosabb eseménye, mert hiszen a felkelés megtorlására összehívott 1514 októberi országgyűlésen négy évszázadra eldőlt a magyarság túl­nyomó többségének sorsa. A magyarországi paraszt­felkelés nem egyedülálló a XVI. századbeli európai történetben. A sanyarú sors, az urak zsarnokoskodása fegy­verbe hívja Württemberg, Francia­­ország, majd 10 évvel később a Né­met birodalom parasztjait is. Az egymás után következő parasztláza­dások okául a földmívesréteg hely­zetének gyors megromlását tudhat­juk be. Ebben az időben végkép el­tűnik az a társadalmi berendezke­dés, amely bizonyos kíméletet pa­rancsolt a szolgával szemben s a jobbágyot sok esetben valósággal az úr családtagjává avatta. Ebben a családias középkori társadalmi rendben a nagybirtokos úr szolgái­val csak magának termeltetett, ru­házati, s csekély­ fényűzési szükség­leteit is jobbágy-iparosaitól szerez­te be. Az idő előrehaladtával azon­ban a nagybirtokosok­ kilépnek az eddigi önellátás és az önmaguknak termelés keretéből és megkezdik fejlődő városok piacai számára való a szállítást. Ruhájukat, bútoraikat, fegyvereiket most már nem a job­bágy-ezermester készíti el, hanem a mesterségébe sokszor a művészi ní­vóig beletanult városi iparos. A föl­desúrnak nem mindegy most már, hogy a jobbágy vet-e búzát, a saját szükségletén felül, mert a learatott többletből a piacon való eladás út­ján pénz áramlik a földesúr zsebé­be. Az urak tehát mindenütt rászo­rítják jobbágyaikat, hogy inasza­­kadtáig termeljenek és a termelés minél nagyobb hányadát halmozzák fel a földesúr raktáraiba. Ezerféle adó, ezerféle juttatás terheli a föld megmívelőjét. Az önkény ellen a pa­rasztság eddig a szabad-költözkö­déssel védekezett. Ez a jog volt az egyetlen kapu a magasabb társadal­mi osztályba való emelkedéshez is. Mátyás halála után a szabad-költöz­ködéstől végleg megfosztják jobbágytömegeket, akik most már, a­kármilyen nehéz is a sorsuk, nem költözködhetnek el uruk földjéről s sanyarú sorsukat nem cserélhetik fel jobb s emberibb megélhetéssel. X. Leó pápa a nyomorúsággal teli korban Bakócz Tamás esztergomi prímás útján keresztes hadjáratot hirdet az ország déli határát egyre aggasztóbban fenyegető török ellen. Bakócz a zsarnokoskodó, népszerűt­len főurak helyett egy ismeretlen köznemest, Dózsa Györgyöt ruház­za fel a hadsereg vezetésével. A táborban uralkodó kedvező hangulat rövidesen megváltozik, mert az urak nem hajlandók telje­síteni a jobbágyok kérését, hogy némileg enyhítsék a testileg-lelkileg elsatnyító terheket. Az urak magatartása 1514 május 24-én kirobbantja a forradalmat. Dózsa először Ceglédre vezeti sere­gét, majd Csanádra megy s szétveri a főurak hadait. A Csanádi diadal után Temesvár ostromához fog Dó­zsa. Itt azonban megtorpannak paraszthadak. Közben a nemesi erők a az ország minden részében leverik a parasztlázadást. Egyedül Dózsa serege harcol még Temesvárnál, jú­lius közepére azonban ide is megér­kezik a főnemesi sereg Zápolyai Já­nos erdélyi vajda vezetésével. Zá­polyai székely közvitézei egynapi csatában megszalasztják a jobbágy­sereget, amelynek szétbomlását az első sorokban vitézül küzdő Dózsa sebesülése és fogságba esése indítja meg. Az erdélyi vajda vésztörvény­szék elé állítja Dózsát és július 20-án, a magyar történelemben is párját ritkító kegyetlenkedések közt kivégezteti. Dózsát, a forradalmárt kisszámú nemesi réteg is támogatta, s a jobbágyseregben papokat és diáko­kat is találunk. A nemesség és pol­gárság nagy része azonban ellensé­gesen állott szemben a parasztsereg­gel, másrészt a főurak szolgálatá­ban álló osztályöntudat nélküli töme­gek mérik a legnagyobb csapást Dózsa seregére. A Dózsa-forradalomnak Rákóczi felkeléséhez és a szabadságharchoz hasonlóan jellegzetes sajátsága, hogy a nép itt is megtiport, elrab­lóit jogaiért indul harcba. A pa­rasztság nem reformokért feni ki elsősorban a kaszást, mint ahogy­­ 1848-ban Kossuth szavaira sem első­­­­sorban egy új világrend megvaló­sításáért indult harcba, vagy ahogy Rákóczi is a magyar nép meggyalá­zott jogainak újbóli érvényre jutta­­tását tűzi ki legfőbb feladatának. Hogy azután a harcok során új esz­mék, új ideák kerülnek a zászlókra s a 48-as márciusi reformoktól debreceni trónfosztásig, vagy a Bu­n­da alatt gyülekező keresztessereg kéréseitől a Dózsa ceglédi forradal­mi kiáltványaihoz vezet az út, en­nek oka az, hogy a nép kérése a magyar sanyargatott lyamán urai és vezetője történet­­o­előtt na­gyon kevésszer talált megértésre. A francia forradalom új világot akar építeni a régi helyébe, az elnyomott magyar jobbágy csak jogainak ér­vényesítéséért kopogtat az ajtón. Vérmérsékletünkben és jellemünk­ben gyökeredzik, hogy nem voltunk soha követelődzőek s az öklök csak akkor szorultak össze­ütésre, mikor az önkény és a jogtalanság már a velőkig hatolt s porig alázott. Ha­gyománytiszteletünk, joghoz, sza­badsághoz való ragaszkodásunk mind természetünkben gyökeredzik. Most is, mikor ezeréves öröksé­günkért, e földért szállunk síkra, ma is ezeréves jussunkra hivatko­zunk. Ho­lchllf szerződés, mely egyre a Budapesti Építőmeste­rek Ipar­­ izülete, Kőművesmesterek Ipartestüle­­te, Budapesti Kövezők Ipar­­testülete és Mélyépítő Ipartársulat — mint a munkáltatók érdekképviselete —, másfelől a Földmunkások és Kisbirto­kosok Országos Szövetsége — mint a benne tömörült kubikos munkavállalók érdekképviselete között köttetett. A szerződés kimondja, hogy amennyiben a szerződő felek között olyan ellentétek merülnek fel, melye­ket tárgyalásokkal elintézni nem le­hetne, úgy az ilyen vitás kérdésekben az Országos Munkabérmegállapító Bi­zottság dönt. A bizottság döntését mi­ndkét fél magára nézve kötelezőnek elismeri. MUNKAIDŐ a szerződést aláíró ér­dekképviselethez tartozó vállalatoknál heti 48 óra, az újjáépítésre felajánlott 2 és */1 órával együtt heti 50 és */* óra. Amennyiben közérdekből túlmunkára lenne szükség, akkor az első két túr­a­óra 25%-os, a következő két óra 50*/«-os, negyedik túlórától kezdve pedig tor/. -os pótlék fizetendő. KUBIKOSMUNKA FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA. Útépítésnél: min­den földmunka. Makadám utaknál az alapkő lehen­­gerlése után a zúzott kő terítése és egyengetése, zúzalék terítése stb. Beton, út építésével kapcsolatban beton keve­rése kézzel vagy géppel, a kevert beton behordása az úttestre és bedolgozása, valamint földdel való betakarása, a be­­ton kötése után a föld eltávolítása. A vasútépítéssel kapcsolatos minden földmunka, szerves anyagok eltávolítá­sa, alapozása, esetleg anyagcsere, bevá­gásoknál szabványárok készítése, rézsűk füvesítése, esetleg gyeptéglázása stb. a Földalatti csatornaépítésnél a leásás, földelhordás, visszatöltés, döngölés. Betonkeverés, behordás, eldolgozás, csőfektetés, alapcsövezés. Nyílt csatornaépítésnél, folyamszabá­lyozásnál, víztároló medencék, halas­tavak, duzzasztók építésénél minden földkiásás, elhordás, gátépítés, vala­mint a betonozás is kubikmunka. Sportpályák, parkok, repülőterek építé­se is az. Magasépítkezésnél pince helyén föld­­kiemelés, elhordás, alapkiemelés, beton­­keverés, hordás, romok elhordása, ros­tálás. Mezőgazdasági talajmunkáknál föld­forgatás (rigolirozás) szőlő, vagy gyü­mölcsös telepítése előtt, ültetési göd­rök kiásása, terraszírozása.. Levonásokat a munkaadó nem eszkö­zölhet. Az OTI-járulékokat és az alkal­mazotti kereseti adót a munkaadó tar­tozik fizetni. Utazási költség címén a munkaadó négy hetenként 10 óra munkaidőt fizet meg. Szabadságidő a törvényes rendelkezé­sek szerint fizetendő (havonta egynapi munkaidő)... Egy hétnél hosszabb ideig egyfolytá­ban éjjel dolgozó kubikosok a második héttől kezdve teljes keresetükre 1O’­­-os pótlékot kapnak ... A szerződés hatálya kiterjed az egész országra. Mindaddig, míg kormányintézkedés máskép nem rendelkezik, törvényesen elismert ünnepnapnak a következőket tekintjük: január 1. március 15., Hús­véthétfő, május 1„ Pünkösdhétfő, Úr­napja, augusztus 20., november 1., Kará­csony két napja. Szerződés időtartama. Érvénybe mind­két részről való aláíráskor lép és 1945. év végéig bír érvénnyel. Lejárta előtt három hónappal felmondható, különben egy további naptári évig még fennma­rad. A bérekre vonatkozó része, amen­­­nyiben a gazdasági életben jelentős változás állna be, illetve, ha az élelmi­szerek, lakás, közszükségleti cikkek áraiban olyan eltolódások következnek be, melyek ezt indokolttá teszik, úgy a szerződő felek — bármelyik kérésére meginduló bértárgyalások alapján — a szerződésben megállapított béreket vál­toztathatják. Ezen célból a munkaadók és munkavállalók bérmegállapító bi­zottságai kéthetenként közös értekezlet­re ülnek össze. A munkaadók csak a Szövetség mun­kaközvetítő irodájától (IX., Köztelek­­utca 8. szám, II. em.) igényelhetnek szervezett kubikosokat. Vidékről is csak úgy hozathat kubikost, ha a Szövetség­nek bejelenti. Minden kérdésben a fent nevezett Szö­vetség ad felvilágosítást. *”■ 1JH — 1 " Felhívás! A Földmunkásiparosok Vállalkozó Szövetkezete 1944-ben nem műkö­dött, egyrészt a tagok másrészt az akkori nehéz távolléte­ helyzet tette lehetetlenné. 1945 június 11-én beolvadt a Kubikosok Vállalkozó Szövetkezetébe. Ez a szövetkezet 1939-ben alakult. Cégbejegyzett iparigazolvánnyal rendelkezik és ugyanúgy részjegyek jegyzésével veszi fel tagjait. A volt igazgatótagok, felhívá­sunkra se törődtek a szövetkezet to­vábbi fennállásával. Nem hagyhat­tuk a 12.000 kubikos taggal rendel­kező szövetkezetet teljesen tönkre ■ menni, így a tagok kívánságára és fáradságos törekvésünkre, megtör­tént az egyesülés. A nevezett szövetkezet a Föld­munkások és Kisbirtokosok Orszá­gos Szövetsége keretén belül m­űű­ködik. Tudomásunk szerint t­ag­­jaink nagy része is a földmunkások szövetségének tagjai is. Budapest ostroma következtében irataink és irodaberendezéseink •lágyrészben elpusztultak. A meg­maradt berendezést a Kubikosok Vállalkozó Szövetkezete intéző bi­­zottsági tagjaival, előzetes megálla­podás alapján, a Köztelek­ n. Á. II. emeleti helyiségében helyeztük el. Nevezett helyiséget a Földmunkás Szövetség bocsátotta rendelkezé­sünkre. Értesítjük a Földmunkásiparosok Vállakozó Szövetkezetének tagjait, hogy munkára és minden egyéb szövetkezeti ügyben a Köztelek­ n, 8 alatt keressék fel a helyiségünket. A szövetkezet nevéb­en: Kiss József­né A nő a mezőgazdaságban és a szakszervezetben Az évszázados elnyomás és ki­használás után a háborús megpró­báltatások következtek. Nehéz négy év volt az utóbbi, tele szenvedéssel, nélkülözéssel, sok-sok munkával A mezőgazdasági nők mindennek da­cára, fáradhatatlanul dolgoztak és harcoltak azzal a tudattal, hogy el­jön az idő, amikor szabadon nyilvá­níthatják ők is a véleményüket és a szörnyű szenvedésnek vége lesz. Most az épülő demokrácia módot adott nekünk nőknek is arra, hogy a kettős elnyomás alól fölszabadul­junk. Először elnyomott minket is a nagybirtok. Kisebb munkabérrel és meggyalázással, másodszor, a fér­­fiak mellett is másodrendű szere­pünk volt. Most már ez a múlté. A nagybirtok megszűnt. A férfiak vi­szont teljes erejükkel elősegítik a­ nőmozgalom kiépítését. Hiszen tud­ják: minden tevékenységünk az ő munkájukat, életterhüket könnyíti. Ezért nekünk is az épülő demokrá­ciába most m­ár teljes erőnkkel be kell kapcsolódnunk. Tesszük ezt azért, mert a demo­kráciától várjuk a nő másodrendű­­ségének teljes megszüntetését. A földmunkás szakszervezet pedig al­kalmas arra, hogy a nőket szerve­zeti életre nevelje és szakoktatást adjon nekik is. Ezen keresztül ta­nulunk meg mi is több és jobb mi­nőséget termelni és azokat helyeseb­ben elosztani. Tehát _világos:_ mi is magasabb termelési kultúrát akarunk a mező­­gazdaságban. Ez a foglalkozási ág volt a legelhanyagoltabb a múlt rendszerben. A nagybirtokrendszer így kívánta. Más a helyzet most a földarabolt birtoknál. Itt már csak az lehet a célunk, hogy a­kár hold földből minél többet kihoznunk azért, hogy gyermekeinknek kissé nagyobb darab és fehérebb kenyér jusson naponta és több, jobb ru­hácska is. Ezt azonban csakis a szakszerve­zeten keresztül érhetjük el, mégpedig szakoktatással, tanulással, a fér­jeinkkel egyvonalban harcolással. A szakszervezet a mi ügyünket is képviseli. Rendezi­szonyunkat és azáltal munkabérül­­könnyebbül életünk terhe. Több időnk lesz tö­rődni gyermekünkkel. Igen, ha azt megértjük, hogy be kell mennünk a szakszervezetbe, akkor sok minden lehetséges lesz részünkre is, ami a múltban lehetetlen volt, így együtt szervezkedve, működ­ve nők és férfiak, olyan dunk kifejteni, amely eddig erőt­tu­isme­retlen volt Magyarország ■ i ?m­ely biztosítja a múltnál szebb és jobb jövőnket. Szabó Jánosné TISZTELD A DOLGOZÓ ANYÁT! L;

Next