Dózsa Népe, 1945 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1945-09-09 / 1. szám
2 DÓZSA NÉPE Dózsa György forradalma Irta: Gergelyfy Sándor Dózsa György forradalmáról kevés adat maradt az utókorra. A korabeli történetírók sok mindent elhallgatnak, vagy egyenesen gyűlölettel írnak a magyar felkeléséről. Pedig Dózsa parasztság mozgalma az újkori magyar történelem legfontosabb eseménye, mert hiszen a felkelés megtorlására összehívott 1514 októberi országgyűlésen négy évszázadra eldőlt a magyarság túlnyomó többségének sorsa. A magyarországi parasztfelkelés nem egyedülálló a XVI. századbeli európai történetben. A sanyarú sors, az urak zsarnokoskodása fegyverbe hívja Württemberg, Franciaország, majd 10 évvel később a Német birodalom parasztjait is. Az egymás után következő parasztlázadások okául a földmívesréteg helyzetének gyors megromlását tudhatjuk be. Ebben az időben végkép eltűnik az a társadalmi berendezkedés, amely bizonyos kíméletet parancsolt a szolgával szemben s a jobbágyot sok esetben valósággal az úr családtagjává avatta. Ebben a családias középkori társadalmi rendben a nagybirtokos úr szolgáival csak magának termeltetett, ruházati, s csekély fényűzési szükségleteit is jobbágy-iparosaitól szerezte be. Az idő előrehaladtával azonban a nagybirtokosok kilépnek az eddigi önellátás és az önmaguknak termelés keretéből és megkezdik fejlődő városok piacai számára való a szállítást. Ruhájukat, bútoraikat, fegyvereiket most már nem a jobbágy-ezermester készíti el, hanem a mesterségébe sokszor a művészi nívóig beletanult városi iparos. A földesúrnak nem mindegy most már, hogy a jobbágy vet-e búzát, a saját szükségletén felül, mert a learatott többletből a piacon való eladás útján pénz áramlik a földesúr zsebébe. Az urak tehát mindenütt rászorítják jobbágyaikat, hogy inaszakadtáig termeljenek és a termelés minél nagyobb hányadát halmozzák fel a földesúr raktáraiba. Ezerféle adó, ezerféle juttatás terheli a föld megmívelőjét. Az önkény ellen a parasztság eddig a szabad-költözködéssel védekezett. Ez a jog volt az egyetlen kapu a magasabb társadalmi osztályba való emelkedéshez is. Mátyás halála után a szabad-költözködéstől végleg megfosztják jobbágytömegeket, akik most már, akármilyen nehéz is a sorsuk, nem költözködhetnek el uruk földjéről s sanyarú sorsukat nem cserélhetik fel jobb s emberibb megélhetéssel. X. Leó pápa a nyomorúsággal teli korban Bakócz Tamás esztergomi prímás útján keresztes hadjáratot hirdet az ország déli határát egyre aggasztóbban fenyegető török ellen. Bakócz a zsarnokoskodó, népszerűtlen főurak helyett egy ismeretlen köznemest, Dózsa Györgyöt ruházza fel a hadsereg vezetésével. A táborban uralkodó kedvező hangulat rövidesen megváltozik, mert az urak nem hajlandók teljesíteni a jobbágyok kérését, hogy némileg enyhítsék a testileg-lelkileg elsatnyító terheket. Az urak magatartása 1514 május 24-én kirobbantja a forradalmat. Dózsa először Ceglédre vezeti seregét, majd Csanádra megy s szétveri a főurak hadait. A Csanádi diadal után Temesvár ostromához fog Dózsa. Itt azonban megtorpannak paraszthadak. Közben a nemesi erők a az ország minden részében leverik a parasztlázadást. Egyedül Dózsa serege harcol még Temesvárnál, július közepére azonban ide is megérkezik a főnemesi sereg Zápolyai János erdélyi vajda vezetésével. Zápolyai székely közvitézei egynapi csatában megszalasztják a jobbágysereget, amelynek szétbomlását az első sorokban vitézül küzdő Dózsa sebesülése és fogságba esése indítja meg. Az erdélyi vajda vésztörvényszék elé állítja Dózsát és július 20-án, a magyar történelemben is párját ritkító kegyetlenkedések közt kivégezteti. Dózsát, a forradalmárt kisszámú nemesi réteg is támogatta, s a jobbágyseregben papokat és diákokat is találunk. A nemesség és polgárság nagy része azonban ellenségesen állott szemben a parasztsereggel, másrészt a főurak szolgálatában álló osztályöntudat nélküli tömegek mérik a legnagyobb csapást Dózsa seregére. A Dózsa-forradalomnak Rákóczi felkeléséhez és a szabadságharchoz hasonlóan jellegzetes sajátsága, hogy a nép itt is megtiport, elrablóit jogaiért indul harcba. A parasztság nem reformokért feni ki elsősorban a kaszást, mint ahogy 1848-ban Kossuth szavaira sem elsősorban egy új világrend megvalósításáért indult harcba, vagy ahogy Rákóczi is a magyar nép meggyalázott jogainak újbóli érvényre juttatását tűzi ki legfőbb feladatának. Hogy azután a harcok során új eszmék, új ideák kerülnek a zászlókra s a 48-as márciusi reformoktól debreceni trónfosztásig, vagy a Bunda alatt gyülekező keresztessereg kéréseitől a Dózsa ceglédi forradalmi kiáltványaihoz vezet az út, ennek oka az, hogy a nép kérése a magyar sanyargatott lyamán urai és vezetője történetoelőtt nagyon kevésszer talált megértésre. A francia forradalom új világot akar építeni a régi helyébe, az elnyomott magyar jobbágy csak jogainak érvényesítéséért kopogtat az ajtón. Vérmérsékletünkben és jellemünkben gyökeredzik, hogy nem voltunk soha követelődzőek s az öklök csak akkor szorultak összeütésre, mikor az önkény és a jogtalanság már a velőkig hatolt s porig alázott. Hagyománytiszteletünk, joghoz, szabadsághoz való ragaszkodásunk mind természetünkben gyökeredzik. Most is, mikor ezeréves örökségünkért, e földért szállunk síkra, ma is ezeréves jussunkra hivatkozunk. Holchllf szerződés, mely egyre a Budapesti Építőmesterek Ipar izülete, Kőművesmesterek Ipartestülete, Budapesti Kövezők Ipartestülete és Mélyépítő Ipartársulat — mint a munkáltatók érdekképviselete —, másfelől a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége — mint a benne tömörült kubikos munkavállalók érdekképviselete között köttetett. A szerződés kimondja, hogy amennyiben a szerződő felek között olyan ellentétek merülnek fel, melyeket tárgyalásokkal elintézni nem lehetne, úgy az ilyen vitás kérdésekben az Országos Munkabérmegállapító Bizottság dönt. A bizottság döntését mindkét fél magára nézve kötelezőnek elismeri. MUNKAIDŐ a szerződést aláíró érdekképviselethez tartozó vállalatoknál heti 48 óra, az újjáépítésre felajánlott 2 és */1 órával együtt heti 50 és */* óra. Amennyiben közérdekből túlmunkára lenne szükség, akkor az első két túraóra 25%-os, a következő két óra 50*/«-os, negyedik túlórától kezdve pedig tor/. -os pótlék fizetendő. KUBIKOSMUNKA FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA. Útépítésnél: minden földmunka. Makadám utaknál az alapkő lehengerlése után a zúzott kő terítése és egyengetése, zúzalék terítése stb. Beton, út építésével kapcsolatban beton keverése kézzel vagy géppel, a kevert beton behordása az úttestre és bedolgozása, valamint földdel való betakarása, a beton kötése után a föld eltávolítása. A vasútépítéssel kapcsolatos minden földmunka, szerves anyagok eltávolítása, alapozása, esetleg anyagcsere, bevágásoknál szabványárok készítése, rézsűk füvesítése, esetleg gyeptéglázása stb. a Földalatti csatornaépítésnél a leásás, földelhordás, visszatöltés, döngölés. Betonkeverés, behordás, eldolgozás, csőfektetés, alapcsövezés. Nyílt csatornaépítésnél, folyamszabályozásnál, víztároló medencék, halastavak, duzzasztók építésénél minden földkiásás, elhordás, gátépítés, valamint a betonozás is kubikmunka. Sportpályák, parkok, repülőterek építése is az. Magasépítkezésnél pince helyén földkiemelés, elhordás, alapkiemelés, betonkeverés, hordás, romok elhordása, rostálás. Mezőgazdasági talajmunkáknál földforgatás (rigolirozás) szőlő, vagy gyümölcsös telepítése előtt, ültetési gödrök kiásása, terraszírozása.. Levonásokat a munkaadó nem eszközölhet. Az OTI-járulékokat és az alkalmazotti kereseti adót a munkaadó tartozik fizetni. Utazási költség címén a munkaadó négy hetenként 10 óra munkaidőt fizet meg. Szabadságidő a törvényes rendelkezések szerint fizetendő (havonta egynapi munkaidő)... Egy hétnél hosszabb ideig egyfolytában éjjel dolgozó kubikosok a második héttől kezdve teljes keresetükre 1O’-os pótlékot kapnak ... A szerződés hatálya kiterjed az egész országra. Mindaddig, míg kormányintézkedés máskép nem rendelkezik, törvényesen elismert ünnepnapnak a következőket tekintjük: január 1. március 15., Húsvéthétfő, május 1„ Pünkösdhétfő, Úrnapja, augusztus 20., november 1., Karácsony két napja. Szerződés időtartama. Érvénybe mindkét részről való aláíráskor lép és 1945. év végéig bír érvénnyel. Lejárta előtt három hónappal felmondható, különben egy további naptári évig még fennmarad. A bérekre vonatkozó része, amennyiben a gazdasági életben jelentős változás állna be, illetve, ha az élelmiszerek, lakás, közszükségleti cikkek áraiban olyan eltolódások következnek be, melyek ezt indokolttá teszik, úgy a szerződő felek — bármelyik kérésére meginduló bértárgyalások alapján — a szerződésben megállapított béreket változtathatják. Ezen célból a munkaadók és munkavállalók bérmegállapító bizottságai kéthetenként közös értekezletre ülnek össze. A munkaadók csak a Szövetség munkaközvetítő irodájától (IX., Köztelekutca 8. szám, II. em.) igényelhetnek szervezett kubikosokat. Vidékről is csak úgy hozathat kubikost, ha a Szövetségnek bejelenti. Minden kérdésben a fent nevezett Szövetség ad felvilágosítást. *”■ 1JH — 1 " Felhívás! A Földmunkásiparosok Vállalkozó Szövetkezete 1944-ben nem működött, egyrészt a tagok másrészt az akkori nehéz távolléte helyzet tette lehetetlenné. 1945 június 11-én beolvadt a Kubikosok Vállalkozó Szövetkezetébe. Ez a szövetkezet 1939-ben alakult. Cégbejegyzett iparigazolvánnyal rendelkezik és ugyanúgy részjegyek jegyzésével veszi fel tagjait. A volt igazgatótagok, felhívásunkra se törődtek a szövetkezet további fennállásával. Nem hagyhattuk a 12.000 kubikos taggal rendelkező szövetkezetet teljesen tönkre ■ menni, így a tagok kívánságára és fáradságos törekvésünkre, megtörtént az egyesülés. A nevezett szövetkezet a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége keretén belül műűködik. Tudomásunk szerint tagjaink nagy része is a földmunkások szövetségének tagjai is. Budapest ostroma következtében irataink és irodaberendezéseink •lágyrészben elpusztultak. A megmaradt berendezést a Kubikosok Vállalkozó Szövetkezete intéző bizottsági tagjaival, előzetes megállapodás alapján, a Köztelek n. Á. II. emeleti helyiségében helyeztük el. Nevezett helyiséget a Földmunkás Szövetség bocsátotta rendelkezésünkre. Értesítjük a Földmunkásiparosok Vállakozó Szövetkezetének tagjait, hogy munkára és minden egyéb szövetkezeti ügyben a Köztelek n, 8 alatt keressék fel a helyiségünket. A szövetkezet nevében: Kiss Józsefné A nő a mezőgazdaságban és a szakszervezetben Az évszázados elnyomás és kihasználás után a háborús megpróbáltatások következtek. Nehéz négy év volt az utóbbi, tele szenvedéssel, nélkülözéssel, sok-sok munkával A mezőgazdasági nők mindennek dacára, fáradhatatlanul dolgoztak és harcoltak azzal a tudattal, hogy eljön az idő, amikor szabadon nyilváníthatják ők is a véleményüket és a szörnyű szenvedésnek vége lesz. Most az épülő demokrácia módot adott nekünk nőknek is arra, hogy a kettős elnyomás alól fölszabaduljunk. Először elnyomott minket is a nagybirtok. Kisebb munkabérrel és meggyalázással, másodszor, a férfiak mellett is másodrendű szerepünk volt. Most már ez a múlté. A nagybirtok megszűnt. A férfiak viszont teljes erejükkel elősegítik a nőmozgalom kiépítését. Hiszen tudják: minden tevékenységünk az ő munkájukat, életterhüket könnyíti. Ezért nekünk is az épülő demokráciába most már teljes erőnkkel be kell kapcsolódnunk. Tesszük ezt azért, mert a demokráciától várjuk a nő másodrendűségének teljes megszüntetését. A földmunkás szakszervezet pedig alkalmas arra, hogy a nőket szervezeti életre nevelje és szakoktatást adjon nekik is. Ezen keresztül tanulunk meg mi is több és jobb minőséget termelni és azokat helyesebben elosztani. Tehát _világos:_ mi is magasabb termelési kultúrát akarunk a mezőgazdaságban. Ez a foglalkozási ág volt a legelhanyagoltabb a múlt rendszerben. A nagybirtokrendszer így kívánta. Más a helyzet most a földarabolt birtoknál. Itt már csak az lehet a célunk, hogy akár hold földből minél többet kihoznunk azért, hogy gyermekeinknek kissé nagyobb darab és fehérebb kenyér jusson naponta és több, jobb ruhácska is. Ezt azonban csakis a szakszervezeten keresztül érhetjük el, mégpedig szakoktatással, tanulással, a férjeinkkel egyvonalban harcolással. A szakszervezet a mi ügyünket is képviseli. Rendeziszonyunkat és azáltal munkabérülkönnyebbül életünk terhe. Több időnk lesz törődni gyermekünkkel. Igen, ha azt megértjük, hogy be kell mennünk a szakszervezetbe, akkor sok minden lehetséges lesz részünkre is, ami a múltban lehetetlen volt, így együtt szervezkedve, működve nők és férfiak, olyan dunk kifejteni, amely eddig erőttuismeretlen volt Magyarország ■ i ?mely biztosítja a múltnál szebb és jobb jövőnket. Szabó Jánosné TISZTELD A DOLGOZÓ ANYÁT! L;