Dózsa Népe, 1948 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1948-01-04 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) A magyar parasztság a múlt szenve­dés minden fajtáját saját bőrén érezte, éppen, ezért sokkal több ez az ünnep számára, mint egyszerűen évforduló: a magyar parasztság szabadságharcának századik évfordulója. Ezen az évfordulón vált teljesen valóra a parasztság vá­gya, hogy azé legyen a föld, aki azt megműveli. Századik évfordulónk lesz az a történelmi év, mikor 650.000 föld­­hözjuttatott közül nem lesz senki, aki­­nek a földje nem lesz bevetve és telek­ ■ könyvelve. A magyar demokrácia vívmánya lehe­tővé tette, hogy úgy a parasztság, mint a munkásság számára kinyíltak a fel­sőbb iskolák kapui. Száz év kellett ah­hoz hogy amit akkor a szabadsághar­cosok zászlóikra irtak, megvalósuljon. De egy kiváltságos osztály élvezze a dolgozó milliók munkájával létrejött javakat. Meg kell, hogy mondjuk ősz­in­­tén: ahhoz, hogy K­iltrban a parasztság, munkásság elindított harcát befejezzük, kellett a szovjet hadsereg­ nagy áldozata **, hogy Hitler, Mussolini és a többi fasiszták aljas politikáját megsemmi­sítse és a demokrácia utat nyithasson magának országunkban. A munkásosz­tály és a dolgozó parasztság őrködve a demokrácia vívmánya felett és a múlt tapasztalatait ismerve, egymásra kel­tett, hogy találjon és a belső veszélyt, ami egyszer-másszor mutatkozott, el­kellett hárítani. El kellett hárítani az összeesküvés veszélyét. Homorié Nagy Felencek komoly zűrzavart csinálhattak volna ebben az országban. A szabadságharc századik évforduló­­ján ki tudjuk értékelni hároméves de­mokráciánk komoly vívmányát, a hos­­­szú évszázados elnyomásban, lealázásban részesült parasztság birtokosa lett az államhatalomnak, a legfelsőbb törvény­­hozásnak. Nincs olyan kérdés, amit futta nélkül intéznének el. A magyar parasztság száz év eltelté­­vel is hű marad forradalmi múltjához és éberen őrködve a magyar dolgozók­kal azon, hogy ebben az országban soha szóhoz se jussanak a magyar nemzet eltiprói és árulói. Az országépítés nyu­godt időt kíván, a parasztság alkotni akar és ki fogja vonni részét a három­­éves terv munkájából. Századik évfor­dulónk alkalmából vállal kötelezettséget a dolgozó parasztság, hogy az ipari munkássággal és haladó értelmiséggel virágzóvá és boldoggá fogja tenni or­szágunkat. Ennek reményében lépjük át az új esz­­tenidő küszöbét és kívánunk az egész dolgozó parasztságnak boldogabb új eszt­tendőt 1348. január Sió 1-étől új tagsági bélyege­k­ kerülnek forgalomba A központi vezetőség, valamint tagságunk kívánságára január hó l­ ével új tagsági bélyegek lesznek kibocsátva. Evvel kapcsolatban kö­zöljük valamennyi szaktársunkkal, hogy 1348 január hó l­ ével a januá­­ri, valamint az azt követő hónapok tagsági díjait csak az újonnan ki­bocsátott bélyegekre­­ lehet befizetni. Az új bélyegekre 1948 as nyomás, valamint szakosztályonként a szak­osztály neve lesz rajta. A Gazda­sági Hivatal karácsony napjaiban kimutatásaink alapján a működő­­ helyi csoportok részére egy két hó­napra elegendő bélyegeket küld le. Felhívjuk azonban helyi csoport­­jaink vezetőségének figyelmét, hogy a következő hónapokban tagsági bé­lyeget csak azoknak a helyi csopor­­toknak küldünk, akik erre az igény­lésüket idejében a központ gazda­­sági hivatalába beküldik. A régi tagsági bélyegek 1948-ban már nem érvényesek és befizetéseket ezekkel a bélyegekkel nyugtázni nem lehet. A feleslegessé vált régi tagsági bé­lyegek végleges elszámolása után, de legkésőbb január 10-ig a központ­ba okvetlen visszaküldendő. Egyes szakosztályok szakosztálybélyegei­ket helyi csoportok pénztárosainál szerezhetik be, tehát külön 3 szak­osztályokhoz bélyeget nem küldünk Azok a helyi csoportok, melyek eset­­leg tévedésből kifolyólag január hó lig a tagsági bélyegeket nem kap­nák meg, haladéktalanul kérjék a központ Gazdasági Hivatalától. Mit hozott a kishaszonbérlőknek az 1947 es esztendő 18,18-ban a jobbágyság felszaba­dult. Joga volt költözködni munka­vállalás céljából. Utána a következő évtizedekben az Alföldön nagyobb területen földhöz jutott a paraszt­ság, ahová azok tanyát építettek. A parasztság módosabb része a ta­nyán lakott, számolt, vetett, jószá­got n­evelt A városi kisparasztság kijárt a tanyákra dolgozni, így ke­reste m­­eg a kenyerét. A gazdagabb parasztok gyermekei télen a vá­rosba mentek tanulni. A szegény­ség gyermekei pedig a 90-es évek előtt csak igen kevesen jutottak hozzá ahhoz, hogy még iskolába is járjanak, mindössze 1—2 évig te­hették ezt, mert nagy volt a sze­génység, aminek következtében, kü­lönösen a szegényebb és népesebb családok gyermekei, már 10 éves korukban elmentek bojtárnak, ka­násznak a tanya­világba. A gazdagabb földes gazdák gyer­mekeiket később felsőbb iskolába kezdték járatni, ha ott nem is jártak végig minden osztályt de valamit mégis csak elsajátítottak a polgá­rok gyermekeitől, akik azután is sok esetben jó barátok maradtak, mert egyik oldalon ott volt a mű­veltebb polgár, a másik oldalon ott volt a vagyonnal rendelkező pa­raszt. Itt a tudományt­ úgy, gondol­ták, pótolja a vagyon, a gazdagság idán járó tekintély. Az ilyen urakhoz dörzsöl­ődni sze­rető, úrhatnám paraszt sok esetben behúzódott a városba. Jól berende­zett házába az urak odaszoktak, mivel ott bőven akadt mit harapni és inni. Ennek meglett a következ­ménye is. Az elpolgárosulni akaró földbirtokos előbb éves cselédekkel munkáltatta birtokát. Később jelen­tek meg cselédeket védő törvények, amikor már kissé terhesebb lett a cselédtartás. No, meg az úri barát­ság is sokba került, pénz kellett, mert, a városi házat is át kellett alakítani, szobát kipadolni, szebb bútorokat venni, mert a jegyző úr, vagy a polgármester úr mégsem ülhet fapadon, vagy deszkaszéken, venni kellett puha ülést, a villanyt is be kell vezetni, mert már a pet­róleumlámpa büdös. Igaz, hogy az ősök olajmécs mellett fontak oda­­kinn a tanyán. Erre tehát, hogy meglegyen a pénz, eladták a jószá­gokat, és a gazdasági felszerelést. A birtokot pedig, ha egy tagban volt, kiadták egy nagybérlőnek, ha több volt a tanya, akkor kiadták kisbérlők­nek. A kisbérlők eleinte méltányos haszonbérért tudták tő­lük kivenni. Később azonban kialakult a nagy verseny. A munkanélküliség foko­zódott. Aki csak tehette, jószágot szerzett, elment felesnek, vagy bér­lőnek. Annak dacára, hogy a gaz­dagabb parasztok közül mindig töb­ben igyekeztek a városba nyugdíjba menni, nagy lett a versengés a föl­dek körül, ami onnan eredt, hogy a tanyákon lakó földes gazdák is kihasználni akarva igyekeztek mi­nél több bérletet fogni. Tehették ezt annál is inkább, mert, az olcsó mun­kaerő rendelkezésükre állott, mert amennyi volt a bérestanyásnak a bére, ugyanannyit, vagy néha. még többet is adott, mert ami apró jó­szágot felnevelt, annak fele a gaz­­­­ fáé lett. Később sokan megunták ugyan a cselédekkel járó »szerződést«, abba­hagyták a sok bérlettel­. Ennek da­cára sem javult a kisbérlők hely­zete. A városi polgárság is földbe fek­tette pénzét, most már polgárok és gazdák közösen az úri kaszinókban határozták meg a haszonbéreket. Bevezették a mellékszolgáltatást olyan sokféle változatban, hogy a szegény bérlő alig tudta számba venni, mi mindent is kell haszon­bér címén szolgáltatni. Igen hosszú ideig kellett uzsora haszonbéreket fizetni, szok bérlő minden befizetett tőkéjét elvesztette a haszonbérelt földön, még a kis házát, vagy a földjét is, amit vagy örökölt, vagy hosszú évek keserves munk­ájával szerzett. Próbálkoztak védekezni ez ellen a kizsákmányolás ellen, ez az akció azonban nem sikerült, mert a vá­rosi polgárság is időközben földtu­lajdonossá vált nagyobb százaléká­ban, így hét táborral álltak szem­ben a bérlők. Az első igen szervezett volt, mert a felfelé való összekötte­tései révén minden terve sikerült, de a bérlők szervezetlenül álltak, így eredményt elérni nem tudtak. isíe-ben és k­ftG-ban a bérlők moz­galma is hozott eredményeket. Ezek azonban csak arra voltak jók, hogy az ügyvédeknek nyújtson lehetősé­get a pereskedéseken keresztül bu­sás keresetre. Ahol a fizető alany legtöbb esetben a bérlő volt. És jött 1917. Ez az esztendő már eredményesebb volt. Ma már, ha vannak is hibák és bajok, megköze­lítőseg sem olyanok, amiket nem lehet kiküszöbölni. 1917ben, szeptember u­án meg­alakult a kis haszonbérlők szakosz­tálya a KéKOSz keretén belül. Ez az időpont sorsfordulót jelentett a kish­aszonbérlők életében. Utána egymásután jelentek meg a bérlő­ket védő rendeletek. Először is megjelent a haszonbér­letekből eredő perek megszüntetése tárgyában. Másodszor november 1-én megje­lent a kishaszonbérleti rendelet, amelyik szabályozza a kis­haszon­­bérletek­­ nagyságát, haszonbérét, a bérleti időt stb. A harmadik december 12-én jelent meg, amely kötelezi a kishaszon­­bérlőket arra, hogy szerződéseiket a FéKOSz kishaszonbérlők szakosz­tályának is, vagy ahol ez nincs, ott a FéKOSz egyéb szerveinél mutas­sák be. A negyedik rendelet mondhatjuk, hogy, újévi ajándék címén jelent meg. Ez a rendelet régi, fájó sebe­ket fog meggyógyítani. Az 1916 ok­tóber 1. előttit haszonbérekből eredő perek felfüggesztését mondja ki. Az ötödik rendelet kiadása is meg fog történni a közeljövőben. Ez pedig a haszonbérlők és felesbérlők kereseti és jövedelmi adójuk hiva­tali­ törlését történő­­ mérséklését, vagy fogja szabályozni. Erre azért van szükség, ne kelljen külön kérelmezni a bérlőnek az ilyen ter­mészetű mérséklést, vagy elengedést akkor, amikor a földtulajdonos földadóját hivatalból törlik, vagy mérséklik elemi kár esetén Íme, ezeket kapták a kisbérlők 1917-ben._ Most már rajtuk a sor, hogy éljenek is jogaikkal. Ha van­nak még hibák, amelyeket orvosolni kell, azt csak úgy tudjuk, ha a bér­lők, felismerve az itt felsorolt ren­dietek jelentőségét, kivétel nélkül tömörülnek, a FéKOSz kishaszon­bérlők szakosztályába. Akkor hi­szem, hogy a következő félévre még nagyobb eredményekkel fogunk elő­állni. Ebben a biztos tudatban, hogy megértik bérlőtársam az összefogás szükségességét, segítségünkre lesz­nek a további eredmények kivívá­sában, kívánok boldog újévet bérlő­társaimnak Pap János s. k. a szakosztály országos elnöke. &z Eszek­-Pestme^i­i helyicsoportotc NgBClm&c A megyei tanfolyam 1948 január 8-átó 51­­7'éiít és 19-étől Sí éig tart, amelyre a jelentkező szakársak, vagy a helyi cso­port által kijelölt szaktársak Köztelek, utca 8. szám alatt jelenjenek meg. A tanfolyamra jövő szaktárs takarót, reg­gelit és vacsorát hozzon magával. Ebéd­ről és szállásról a megyei titkárság gondoskodik, valamint a hazautazás költségeit megfizeti. Északpestr­egy­ei titkár. Köszönetnyilvánítás Szövetségünkben számtalan kará­csonyi és újévi üdvözlőlevél érke­zett a helyi csoportjainktól és szak­társainktól. Mivel mindezekre egyenként válaszolni nem tudunk, így a Dózsa Népén keresztül kö­szönjük meg a csoportjainknak és szaktémáinknak leveleike, ugyanúgy fogadják szeretettel és mi kívánságainkat, mint mi fogad­­­tuk azokat. Kívánunk jó munkát és boldog újevet a szaktársaknak és helyi csoportjainknak. Szervezési osztály. Mi nem „lemegyünk” hanem vissza,­megyünk a falura Látogatás a kórus- és táncművé­szeti kollégiumban Búza­virág­ utca 16. A Rózsadomb elhagyott mellékutcájában találom av é a­ Népi Kollégiumok legújabb válfaját: a kórus- és táncművé­szeti kollégiumot. Fant a hegyen, az esti fényben úszó város felett, egy modern villában vetette meg lábát a­utóg csak 20 tagból álló új kollégium és hozzáfogott nagy szer­vező és alapító munkájához- Csenki Imrével ütök szemben az­­ »igazgatói szobában«, amely azon­ban egyben próbaterem is. Csenki Imréből sugárzik a nagy elhatáro­zottság és alkotó­­ erő biztossága, szaktudása az elsők közé emeli a maga szakkörében. Nemcsak kül­földi, hanem amerikai világkörút­­­ iain is a hlmsi magyar kórus hang­versenyein keresztül volt m­­ár évek óta a magyar zeneművészet tol­mácsa. — 4 • kollégiumnak az a célja, — kezdi el a beszélgetést — hogy, ^főleg­­ paraszt és munkás származású ■ ifjakat fedezünk fel.­­ Országos kutatást folytatunk kul­­turversenyeken keresztül, hogy ki­emeljük azokat a tehetségeket, akik az ének- és táncművészetben tanúsított adottságuk kiművelése által opera-hangversenyénekesekké válnak, vagy középiskolai, tanító­képzői és zenetanárokká lesznek. Pályázat útján történik a felvétel, melyet vizsga előz meg. A kollégium­ban felvett hallgatók a népi kol­légiumok szokásos oktatási anya­­gán kívül társas zeneei kiképzésben részesülnek szaktanárok vezetésé­vel.De lássuk a­ növendékeket! Komárom megyei szoprán. Fiatal lányt hívnak, aki csengő szoprán hangon énekel el egy ked­ves népdalt. — Megszokta már, hogy időnként­­be kell mutatni a hangját? — kér­dezi tőle az igazgató. — Meg — válaszol nekibátorodó mosollyal és elmondja, hogy Kocs községből való, Komárom megyéből. Azelőtt templomi kórusban énekelt. ■ —­ Mikor először szólt a tanító erről a kollégiumról, bizony meg­ijedtem — vallja be mosolyogva !— meg a szüleim sem­ nagyon akar­ták. — Minek az neked? — mond­ták. De mégis eljöttem. Nem is álmodtam soha, hogy még énekesnő is lehetek­. Na de hát nem is lehetnék, — jegyzi meg őszintén, — ha a régi rendszer maradt volna meg. Tovább megyünk. Megnézzük a »lakosztályokat«, amelyek kissé »hűvösek« ás csak a fel felcsendülő forró dallamok melegítik át a la­kóikat. Az egyik szobában lázas beteg fiú fekszik. Elmondják he­lyette a többiek, hogy csanádme­­gyei kisparaszt fia és 39 fokos láz­zal szökött meg otthonról, hogy tanulhasson a Zeneakadémián. •Azóta, persze már a szülők is belenyugodtak. Azután kérés nélkül egy gyors koncertet rendeznek együtt, majd külön-külön. A 16 éves győrme­gyei lánynak zengően szép a hangja és friss erőtől sugárzik, határozottan, lámpaláz nélkül vállalja a szerep­lést. A hangok szebbnél szebb vál­tozata mutatkozik be a szólóknál. — Elvesszük a falutól a kincseit, a hamisítatlan népi kultúrát, kicsi­szoljuk, kiműveljük annak tehetsé­ges művészeit, utána pedig vissza­adjuk nekik ismét. A kollégium tagjai kötelezően részt vesznek a kollégium énekkarában, amely theik és külföldi önálló hangversenyek adásán kívül részt vesz az ország kóru­s művészetének kifejlesztésé­ben. így jutnak el tehát a nép fiai a tehetségek szabad érvényesülésén keresztül a kal­ura, a tudományok intézményeinek falai közé, hogy — mint ez a kiscsoport nagy elhatá­rozással és vasakarattal fészket ve­tett a budai hegyek között az or­szág szívében — ugyanígy alapjai­ban vesse meg lábát a magyar demokrácia minden területén, hogy az új keret új és jobb tartalommal teljen meg. Kiss Klementin

Next