Dunaferr, 2008 (57. évfolyam, 1-52. szám)
2008-01-11 / 1-2. szám
FELHÍVÁS azok részére, akik a Steelhold Limited felé eladási ajánlatot tettek Figyelem! A felhívás azon személyeknek szól, akik a tulajdonukban lévő Dunaferr Zrt.-s részvényeket a Dunaferr hetilapban megjelent „Nyilvános vételi ajánlat és közlemény' alapján eladásra ajánlották fel határidőben a Steelhold Limitednek, és 2007. decemberében írásban értesítést kaptak az ajánlatuk elfogadásáról. A RÉSZVÉNYEK ÁTADÁSÁRA ÉS EGYIDEJŰLEG AZ ADÓVAL CSÖKKENTETT VÉTELÁR KIFIZETÉSÉRE AZ ISD DUNAFERR ZRT. HUMÁN INTÉZETÉNEK 106-OS TERMÉBEN FOG SOR KERÜLNI AZ ALÁBBI IDŐPONTOKBAN: 2008. január 29. 7.00-10.00 óráig 2008. január 30. 7.00-10.00 óráig 2008. január 31. 7.00-10.00 óráig Az érintettek a megjelölt időpontokban jelenjenek meg, hozzák magukkal személyi azonosító okmányaikat, és az eladásra kerülő eredeti részvényeket, s amennyiben még megvan, úgy a részvények vásárlásakor kötött szerződést és a vásárlással összefüggésben aláírt nyilatkozatot. Valamennyi részvényes, aki ajánlatot tett és ajánlata elfogadásra került, az ki lesz fizetve, tehát nem kell mindenkinek megjelenni 29-én reggel 7 órakor. Azért van három időintervallum megadva, hogy azokon belül az átadásátvétel mindenkivel lebonyolítható legyen. 608 személy jelentkezett, velük csak egymás után, sorban lehet az átadás-átvételt lebonyolítani. Az átadás-átvételben az ISD Dunaferr Zrt. részéről természetesen szintén több személy fog közreműködni. Ha bárkinek kérdése van, azt felteheti az ISD Dunaferr Zrt. Ügyvédi Irodáján, az alábbi elérhetőségeken, munkanapokon 7.30-tól 16.00-ig: Dr. Nagy Ügyvédi Iroda Dr. Nagy Péter ügyvéd 25/581-012 25/581-706 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1-3. KÉRJÜK, HOGY AKINEK IDŐKÖZBEN LAKCÍME, VAGY VALAMELY ADATA MEGVÁLTOZOTT, AZ HALADÉKTALANUL KERESSE FEL AZ ÜGYVÉDI IRODÁT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ ÁTADÁS-ÁTVÉTELKOR A MEGFELELŐ ADATOK ÁLLJANAK RENDELKEZÉSRE. Dunaújváros, 2008. január 3. ISD Dunaferr Zrt. képviseletében Dr. Nagy Péter ügyvéd _______________________________-J 2 DUNAFERR 2008. január 11. — 1-2. szám REGIONÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK Miért vonzó Magyarország? Az utóbbi években egyre több szolgáltató központ települ Magyarországra, amelyek az esetek többségében multinacionális cégek számára végeznek háttérszolgáltatásokat. Hazánk jelenleg a régió legvonzóbb célpontjának számít a szolgáltatásokat kihelyező vállalatok számára. Ezzel a témával korábban már foglalkoztunk lapunkban, dr. Makó Csaba, a MTA szociológiai intézetének tudományos tanácsadója és dr. Papp József, a Donbass Pályzatmenedzselő és Térségfejlesztési Zrt. vezérigazgatója fejtette ki, milyen lehetőségeket látnak a tevékenységkihelyezésben. Magyarország fő vonzereje egyelőre az olcsó munkaereje és EU-s tagsága, de a szolgáltató központok létrehozásának előnyeit ki lehetne használni hazánkban, akár Dunaújvárosban is. A regionális szolgáltató központok létesítésének folyamatáról Pellényi Gábor, az ICEG European Center szakértője készített tanulmányt. Kifejtette, a gazdaság globalizációjának egyik alapvető eleme, hogy a vállalatok ellátási láncai nemzetközivé válnak, nő a külföldi beszállítók jelentősége. A fizikai termelés külföldre települése már viszonylag régi jelenség. Az ezredforduló óta azonban az üzleti szolgáltatások kihelyezése is felgyorsult. (Ilyen szolgáltatás például a pénzügyszámvitel, informatika vagy telefonos ügyfélszolgálatok fenntartása.) A külföldre település történhet akár külső vállalkozó megbízásával, akár „házon belüli" funkciók külföldre költöztetésével. A szolgáltatások külföldre települését technikai oldalról az informatika terjedése tette lehetővé. A fő gazdasági motiváció a bérköltség csökkentése, illetve (főleg kutatás-fejlesztés esetén) a helyi szellemi tőke kiaknázása. Világszerte a legfontosabb célország India, de az utóbbi években a külföldre települt szolgáltatások ötöde Kelet-Közép-Európába költözött. Az ICEG European Center 2007. novemberi, Factor flows in the world economy (Tényezőáramlások a világgazdaságban) című éves konferenciájának záró szekciója a szolgáltatások külföldre településével foglalkozott. Bemutatták a „fogadó" és a „küldő" országok helyzetét, a szolgáltatások áttelepülésének rájuk gyakorolt hatásait, valamint az ebből fakadó kihívásokat. A kelet-közép-európai új EU-tagok tipikusan fogadó országok. Bár az Európai Unión belüli részesedésük az üzleti szolgáltatásokból tipikusan csekély (még kisebb, mint az unió GDP-jéből való részesedésük), erről az alacsony bázisról igen dinamikus növekedést mutatnak az ezredforduló óta. Magyarország az éllovasok közé sorolható e tekintetben (már szolgáltató központot hozott létre itt az IBM, az Exxon, a Morgan Stanley vagy a Diageo), de Bulgária, Románia és a balti államok is népszerű célországok. A tanulmány készítője felhívja a figyelmet arra, hogy szolgáltatások növekvő jelentősége a fizetési mérlegstatisztikákban is nyomon követhető. A Magyarországra érkezett közvetlen külföldi befektetések állományán belül az üzleti szolgáltatásokhoz kapcsolódó tőke részaránya 1998-2005 között kevesebb mint 3%-ról 12% fölé (Folytatás a 4. oldalon.)