Dunakanyar, 1978 (15. évfolyam, 1-2. szám)
1978 / 1. szám
Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a létesítendő víziút elsősorban teherhajó szállítás céljait szolgálja. Az a teherforgalom is keresztül megy a Dunakanyar partjai között és várható jelentős növekedése esetén a Nagymarosi Vízlépcső hajózsilipeinek kapacitása szükségessé fogja tenni időnként a zsilipelésre való várakozást is. Valószínű, hogy az 1300-1500 tonnás ún. "Európa-hajók" és a szállítás zömét lebonyolító 4 uszállyal működő tolóhajók egy része a vízlépcsőtől nyugatra, Dömösig, északra pedig Nagymaros központjáig fognak átmenetileg várakozni. Remélhető, hogy ez az akkori műszaki fejlettség és a távközlő berendezések fejlettsége következtében nem okoz túlságos zajártalmat. Befejezésül szólnom kell a Csehszlovákiával közös területrendezési terv készítése folyamán a csehszlovák féllel történt és azóta jóváhagyott megállapodásról, amely szerint a vízlépcső építése után közvetlenül közös beruházásban megépül az Esztergom és Sturovó közötti új közúti híd. A két város központjának szűk közlekedési feltételei miatt nem épülhet a háború előtti híd helyére. A közös és koordinált általános rendezési tervek alapján valószínűleg a Prímás-szigeten keresztül, tervezett nyomvonalon épül és a Körtemplom előtti téren végződnének a hídra vezető rámpák. Ez nem az egyetlen megoldás, mert szó van egy olyan lehetőségről is, hogy a város beépített részének nyugati szélére kerül és közvetlenül csatlakozik a Budapestre vezető és új nyomvonalra kerülő 10-számú autóúthoz, valamint az ugyancsak új nyomvonalra kerülő 16-számú Komárom-Győr úthoz. Ennek a hídnak megépítése fogja biztosítani, hogy a várható jelentős kelet-nyugati teherforgalom nem fog keresztülmenni a vízlépcső hídjáig, amelyet az esztergomi tehermentesítő híd segítségével kizárólag üdülőforgalomra lehet fenntartani. Az esztergomi hídnál új nemzetközi határátkelő és vámkezelőhely is létesül, amely tehermentesíteni fogja a már jelenleg is nyáron túlzsúfolt Komárom és Rajkai határátkelőhelyek forgalmát, ezáltal Esztergomnak mint nemzetközileg is jelentős üdülő- és kiránduló célnak idegenforgalma nyilván jelentősen megnő, egyrészt a nemzetközi üdülő hajóforgalom számára építendő kikötő, másrészt a Sturovó-Esztergomi hídon keresztül haladó jelentős idegenforgalom következtében. A Dunakanyar szempontjából igen nagy jelentősége van annak, hogy a vízlépcsőrendszer megépítésével hogyan változik a Duna víztisztasága, vagy pontosabban szennyezettsége. A Nagyiparosi Vízlépcső nagymértékben lelassítja a vízfolyás sebességét, a jelenleginek kb. 40 százalékára. Ez természetesen a víz szabályozott átengedésével változik. Mégis biztos, hogy a víz szennyezettsége Nagymaros fölött növekedne, mivel a leülepedés folyamata lassúbbá válik, a meglevő szennyezettség hosszabb ideig megmarad. Ennek nemcsak a Dunában való fürdés szempontjából vannak negatív hatásai, hanem a budapesti ivóvízkutak szempontjából is. A szentendrei szigeti ivóvízkutak lassan és fokozatosan szennyezettebbekké válnának és esetleg tovább kellene mélyíteni azokat. Ennek az eshetőségnek ellensúlyozására a területrendezési terv a Dunakanyaron kívül keresett megoldást, a csehszlovák féllel közös megegyezés alapján. A Duna mindkét partján olyan ipari körzetnek jelölték ki a balparton Komárnétól a magyar határig, a jobbparton Almásfüzitőtől Esztergomig tartó dunai partszakaszokat, amelyeken egyetlen olyan új üzem sem létesíthető, amely a Dunát a legkisebb mértékben szennyezheti a jelenlegi tisztítási technológiák mellett. A már meglevő üzemek szennyezését pedig fokozatosan csökkenteni kell, szükség esetén vegyi szennyvíztisztítással.