Dunakanyar, 1978 (15. évfolyam, 1-2. szám)

1978 / 1. szám

A vízlépcső beruházással kapcsolatban megoldódik a Nagymaros és Zebe - gény közti dunaparti 12-es számú ut rekonstrukciója, mivel annak elárasztá­sára kerülő szakaszai miatt az egész útszakasz a jövőbeni vizszint fölé emel­ve át kell építeni. Az elkészült területrendezési terv javasolja, hogy a vízlépcső építés Buda­pestről történő szállításainak lebonyolítására a KPM által kitűzött idő-távlat előtt, vagyis a VI. ötéves terben épüljön meg az M-2 számú autópálya fél szélességben Újpesttől Vácig és ott csatlakozzon be a cementgyár mellett a Nagymaros felé vezető 12 számú útba. Ez feltétlenöl szükséges, mivel a te­herforgalom hétkönapokon, a kirándulóforgalom hétvégeken már jelenleg is jelentős dugulásokat okoz a 12-es számú útnak ezen a szakaszán. A vizlép- csőépités időszaka alatt a helyzet tarthatatlanná válna. További, ma még meg nem oldott problémát jelent a nagymarosi vízlépcső­be épített erőmű áramának fele-fele arányban külön távvezetéken a magyar oldalon Dorogra, a csehszlovák oldalon pedig Sturovóba való vezetése. Az ERŐTERV régebben elkészült terve a bal parton a Hegyestetőn, a jobb parton pedig Domös fölött, a Rámszakadék környékén tervezett légvezetéke, amely­hez 40 m szélességű vágás létesítése is szükséges olyan dunapart feletti er­dőkben, amelyeket a terv készítése óta részben természetvédelmi, részben tájvédelmi területté nyilvánítottak. Ez a Dunakanyar legszebb tájának képét oly mértékben rontaná, hogy azt a DIB nem engedheti meg. Ezért az OVIBER máris megrendelte olyan távvezeték terváltozatok kidolgozását, amelyek a természet- és tájvédelmi területeket nem érintik. Az uj változatok egyezte­tése és előzetes tárgyalása a DIB feladata. A távvezetékek kérdésének kivételével a Nagymarosi Vízlépcső a sok ol­dalról elhangzott aggályok ellenére nem fogja negatívan befolyásolni a Duna­kanyar legszebb táját, a tulajdonképpeni Duna-kanyart. Sok példa van arra európai hegyvidékeken, hogy egy duzzasztó gát jelentős táji értéket képvisel és újabb érdekes látnivalót nyújt a mögötte felduzzasztott tározóval együtt. A vízlépcső rendszer területrendezési terve tárta föl, hogy a Pilismaróti síkság térsége a budapesti építkezéseket ellátó kavics kibányászásra alkal­mas. Ez módosította a terveket. Kiderült, hogy jelentős mennyiségű, jómi- nőségü és összetételű kavicsréteg terül el a pilismaróti síkság alatt. Ennek kibányászása már két éven belül elkezdődhet és ezzel alakul ki az uj pilisma­róti tározó tó. Az újonnan készült tery félsziget helyett szigetet létesít a vi­zi sport központ számára, a tározó pedig lényegében egy uj Duna-ág lesz. En­nek Pilismarót felőli oldalán levő kavics rétegben a Budapestet ellátó uj ivóvíz kutakat lehet mélyíteni és ezáltal a pilismaróti tározó-tó létesítése hármas komplex feladatot fog ellátni. Az építkezés 10 éve alatt nagyrészt Pilismarói­ról oldható meg a budapesti építkezések kavicsellátása. A Dunakanyar területét érinti az a tény is, hogy a vízlépcső építéséhez szükséges kőmennyiség nagyobb részét a dunabogdányi kőbánya fogja termel­ni és szállítani. A szállítás a Dunán, vizi utón fog történni. Az erre szolgáló berendezések rendelkezésre állnak. A másik építőanyag, amely a Dunaka­nyarból kerül a vízlépcső építkezéséhez, a váci cementgyár cementje. Ez a jelenlegi feltételek mellett csak közúton, cementtartályos teherkocsikon vol­na lehetséges. Ez a szállítási mód ésszerűtlen, mivel háromszorosan keve­sebbe kerülne a viziuton történő szállítás, azonban az ehhez szükséges kikötő és rakodó még nem létesült. Mivel a váci üzemi cementrakodóra a vízlépcső megépítése után is szükség lesz a budapesti és a megépítendő győri és almás­- 29 -

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék