Dunakanyar, 1983 (19. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
romterület kedvezőbb bemutatására, s a távlatban további feltárások észszerű lehetőségeire. Fontos feladat az új idegenforgalmi központ kialakítása, s a szükséges épületek helyének gondos kijelölése. (Január 16.) * RAJNA—MAJNA—DUNA-CSATORNA. A Népgazdaság közli, hogy az NSZK kormánya a Rajna—Majna—Duna-csatorna építésének folytatása és befejezése mellett döntött. A kormány célul tűzte ki, hogy a csatorna továbbépítésénél minimálisra csökkentik a környezetkárosítást. A Kohl-kormány elutasítja a Rajna—Majna—Duna-csatorna nemzetközivé tételét, mivel felfogása szerint ezt semmilyen nemzetközi jogi kötelezettség nem indokolja, s ezért a csatorna használatakor saját hajózási előírásait kívánja érvényesíteni. (Február 3.) KERÉKPÁRÚT A DUNA-KANYARBAN címmel közli Kálnoki Kis Sándor, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgatójának levelét. Az intézet javaslatot tett egy kerékpárútként is használható parti sétány kialakítására, mely az Omszki parktól indulna, és északon a tahi hídfőnél, az ide tervezett kirándulóközpontnál érne véget. A kerékpárút — az adottságoktól függően — részben a 11-es számú főút mentén, részben a Duna-parton haladna. Jelenleg is tapasztalható a nyári hónapokban a 11-es út említett szakaszán erőteljes kerékpárforgalom, amely rendkívül balesetveszélyes ilyen formában. A kerékpározás világszerte reneszánszát éli — és elsősorban a lehetőségek megteremtésével — hazánkban is minden eszközzel segíteni kell — hangsúlyozza indokolásában a VÁTI igazgatója. A javaslattal megkereste a VÁTI a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes főosztályát, a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottságot, a Pest megyei Tanács illetékes osztályát, a Szentendrei Városi Tanácsot, valamint az Országos Közlekedésbiztonsági Tanácsot. (Január 27.) (A tervtanulmány készítése folyamatban van, és a megvalósítás érdekében egyeztető tárgyalások folynak. Szerk.) LOVASOKNAK VALÓ. A cikk írója a Kiskunlacháza — Felsőszentiván-majorság — közepén álló kastélyról ír. Az épületet pályája kezdetén Ybl Miklós tervezte a Hajós család részére. A kastély — bár sokáig kitűnő krumpliraktár és megfelelő munkásszállás volt — ma ismét kastély. Pontosabban a Kiskunsági Állami Gazdaság tulajdonát képező szálloda. Hajós máris nevezetes, mégpedig a pár kilométernyire fekvő Apajpuszta révén. Az ottani ménes törzsállományából ugyanis 200 ló ebben a majorban van. Hajós a legközelebbi hely a fővárostól, ahol rendszeresen lovagolni lehet. Ezt a tényt újabban még a vasúti menetrend is tiszteli, a közeli sorompónál emiatt áll meg a vonat. A 12 hektáros majorsághoz nemcsak istállók, műhelyek tartoznak, hanem újdonságképpen egy nagy, műanyag tetővel fedett lovarda is. Az 1600 négyzetméteres lovarda műanyag-szövet ajtaja, mint utópisztikus filmekben — gombnyomásra eltűnik. (Február 20.) ISMERI BANKOT? — a címe annak a cikknek, amely a Népsportban jelent meg. A cikk írója megállapítja, hogy a Cserhát-hegység nyugati oldalán fekvő, belső forrásoktól táplált, nyolc holdas területű, langyos vizű tavat csak most kezdik igazán felfedezni a kirándulók. Pedig a 2-es főúton gépkocsival könnyen megközelíthető, s környéke nyugodt, csendes pihenést ígér. Itt igazán megvalósítható a „Szállj ki és gyalogolj!” természetbarát felhívás. A sportolni vágyók csónakázással, horgászattal, túrázással elégíthetik ki mozgásigényüket, s néhány teniszpálya is rendelkezésre áll. Télen pedig a tó környékén remek szánkóterepet kínál , ha az időjárás is úgy „akarja”. (Január 28.) .* SEGÍTIK A VÍZITÚRÁZÁST címmel arról ad tájékoztatást a sportlap, hogy egyre népszerűbb lesz a vízitúrázás. Sokan kapnak kedvet a nemzetközi Duna-túrán való részvételre. .* GOLFPÁLYA KISOROSZIN. A lap január 3-i számában olvastuk, hogy Kisorosziban golfpálya létesült. Népsport 44 Ziman Lajos műtermében Két eredeti tehetség, évek óta egy körben dolgoznak, együtt állítanak ki, közösen haladnak előre. Ziman Lajos Szobon él, Szobon született, Szobon alkotó hétköznapi tevékenysége: kazánfűtő, ünnepe a szobrászat. Tömérdek energia rejtőzik benne, képességeit Kirchmayer Károly pallérozta a vasutas képzőművészeti körben, Budapesten. Nagylelkű ember. Kavicsmozaikot készített 1970-ben a Szobi Általános Iskola udvarába. 1980-ban fejezte be a szobi emlékművet, a 700 éves község évfordulójára. Önzetlenül, anyagi ellenszogáltatást nem igényelve. Nem pénzkeresete, élete a szobrászat. Negyvenéves. Bognár volt, pályamunkás lett a vasútnál, most kazánfűtő. Először hóból gyúrt szobrokat, de a fából faragott, márványból, mészkőből mintázott már nem olvadt el, megmaradt anyaga és szépsége jóvoltából. Micsei Ferenc, később Boros Zsigmond figyelt fel tehetségére. Faragott, amit látott, faragta, ami keze ügyébe került; követ, fát — emberrel birkózó medvévé, csellóssá. Eszközei se voltak. Csak ujjai, bicskája; kezdetben ez is elégnek bizonyult. 1964-ben már szerepelt téglából készült „Húshordó”-ja Párizsban, a Nemzetközi Vasutas Kiállításon. 1965-ben II. díjat kapott „Anya gyerekkel” c. reliefjéért, különdíjjal jutalmazták „Gelétás” és a „Szobi határállomás” c. szobraiért, az elmúlt években nyert díjakat az országos vasutas tárlatokon. 1977-ben betonból mintázott „Fej”-ére első díjat kapott. Ziman Lajos joggal érzi, hogy tenger munka vár rá. Megfaragta az utolsó szobi baktert, Törnek Istvánt, de az emlékezés mélységéből, a környezet felszólításaiból váltókezelők, forgalmisták, kalauzok vonásai is izgatják. * Balla Erzsébet szintén a Duna partján, vasúti töltés mellett él. 1948-ban született Budapesten. Tehetségét rajztanára, Rédei Endre fedezte fel. Salgótarjánban lett rádió-