Dunakanyar, 1986 (22. évfolyam, 2-3. szám)
1986 / 2. szám
zelebbi faluba lehet. Vasárnap délelőtt be is ment Sisa Pista a faluban a kocsmába. Személyesen őt senki se ismerte, csak a nevét és a hírét hallották a falusiak. Régen a falu legényei mind a kocsmába jártak szórakozni. Kérdezi Sisa Pista az egyik legényt: mi újság a faluban? — Ejj! Van itt most nagy újság! Bátor Zsuzsi kiment az akasztófához és ellopta, a betyárok aranyait. — Szeretném én azt a bátor lányt megismerni! Gondolta Pista, ilyen lány kellene neki feleségnek. A legények el is kísérték őt Zsuzsihoz. Lisa Pista, amikor meglátta Zsuzsit, rögtön megszerette és meg is kérte a kezét, mert Zsuzsi nagyon szép, derék lány vót. Zsuzsi igent mondott az idegen legénynek. Ki is tűzték a lakodalmat. De Zsuzsi gondolt egyet: ha az akasztófáig elment, akkor elmegy beljebb is az erdőbe megnézni, hol laknak a betyárok. Ahogy az erdőbe jól beért, akkor látt egy barlangszerűséget. Belép, hát az első helyiségben a szögre akasztva egy ollyan kabát vót, mint az ő kérőjén vasárnap. Nagyon elgondolkodott és vót ott egy ágy, ami be vót takarva pokróccal. Benéz Zsuzsi a másik helyiségbe is, ott meg a falon sok puska, pisztoly, meg kardok voltak. Zsuzsi lódobogást hall. Siet ki, de késő, mire az ajtóhoz ért, látja, hogy jönnek a betyárok, egy nagyságot hoztak. Zsuzsi nem tudott mitévő lenni, bebújt az ágy alá, ott izgult és gondolkozott, mert megismerte a kérőjét és most jött rá, hogy ez Sisa Pista és ő ezzel jegyezte el magát. A betyárok bevitték a nagyságát az első helyiségbe és kezdik lehúzni a gyűrűt az ujjáról, de az nem akar lejönni. Azt mondja az egyik, vágd le baltával az úját. Úgy is csinálták, lecsapták, de a gyűrű újai együtt beszállt az ágy alá Zsuzsihoz. Ő zsebre vágta. A betyárok szétnéztek a szoba közepén, de nem látták a gyűrűt. No, majd ha nem keressük, meglesz, mondták. Azzal bevitték a nagyságát a másik szobába. Addig Zsuzsi kibújt az ágy alól és szaladásnak haza. Gondolkodóba esett, hogy neki Sisa Pista lesz a férje. Zsuzsi nemcsak bátor volt, hanem okos is. Kitervelt valamit. Eljött a lagzi napja, várta Zsuzsi a vőlegényt. Meg is jött időben. Leültek a pitarban. Zsuzsi elkezdett beszélgetni : — Jaj, tudja-e mit álmodtam? Hogy kimentem a betyárok barlangjához. Dehát ez csak álom, az álomnak nem lehet hinni. A betyárok hoztak egy nagyságot. Nem tudták a gyűrűt levenni az ujjáról, és levágták baltával. Az meg beszállt az ágy alá hozzám. Itt van, e! Kitette Zsuzsi az asztalra a gyűrűt. Erre beléptek a pandúrok, akiket Zsuzsi odarendelt, hogy elfogják Sisa Pistát. De az felugrott a búbos, kemence padkájára és a szabad kéményen elmenekült. Nem tudták elfogni a pandúrok, mert Sisa Pista nagyon ügyes volt. Itt a vége a mesének. Elnézést kérek — végzi be a kockás papíron igen gondosan írt levelet Teréz asszony — de dolgozni járok, az unokám meg iskolába, csak vasárnap van időnk enynyit leírni. Szilárd nagyon szereti a könyveket és örömmel fogadja az ön által megírt könyvet emlékül megismerkedésünkre. Még tudok Sisa Pistáról rövidebb meséket is, amit emlegettek a régi öregek, de már Szilárd most unja az írást.” Ezt el is hiszem. Melyik tizenegy éves gyerek ül neki szép tavaszi vasárnapon a nagymama-diktálta négyoldalas mese írásának. Ámbár Szilárd éppúgy ismeri, s mondja a meséket, mint a nagymama, s ha netán a nagymama változtatna a mese vonalán, Szilárd közbe is szól: — Az nem úgy volt! Mondja úgy, ahogy igaziban volt. „Igaziban”, mármint a mese. Amely úgy alakul, fodorodik, pöndörödik ezeken a megaranyozott nógrádi meseajkakon, annyira át lehet költeni őket a maguk világának szavaira, hogy hiába fogták már el magyar királyi csendőrök Benkó Istvánt a honti határban, mégis pandúrok-üldözte Sisa Pesta lett belőle. Abban a mesevilágban. Hej, ki ne fogyjon a mézes szó a Bartus Józsefnek mesekaptárjaiból és a mesefák leveleit csak őrizzék tovább az unokák, a Szilárdok. Szilárdan! UTAZÁS ’86 Az idegenforgalom hazánkban sokat fejlődött az elmúlt öt évben. Devizabevételeink 1981—85 között, öszszességében mintegy 80 százalékkal emelkedtek, ezen belül a rubel bevételek csaknem 60, míg a nem rubel bevételek 100 százalékkal nőttek, és 1985-ben elérték a 286,5 millió dollárt, illetve a 383 millió rubelt. Ezek a számok jól bizonyítják, hogy a magyar idegenforgalom gazdasági jelentősége is egyre növekvő, fontos szerepet tölt be a külgazdasági egyensúly javításában és egyben lehetővé teszi a magyar állampolgárok külföldi utazásait is. Politikánk fontos része a szabad idő értelmes, tartalmas eltöltése. Amikor belföldi turizmusról beszélünk,sokféle véleményt lehet hallani. Vannak, akik szerint idegenforgalmunkban a hazai turista igényeinek kielégítése másodlagos kérdés. A szakemberek azonban jól tudják, hogy nemzetközi idegenforgalom csak ott létezhet, ahol van belföldi is. A VI. ötéves tervidőszakban 25 milliárd forintot fordítottunk a Dunakanyar, a Mátra-vidék, a Velenceitó és nem utolsósorban a Balaton környezeti kulturáltságának javítására, közművesítésére, szállodák építésére, a kereskedelmi és kulturális ellátás javítására. S mindez belföldi, külföldi vendéget egyaránt szolgál. Világturizmus — tavaly A világ legtöbb térségében folytatódott az idegenforgalom élénkülése. A nemzetközi érkezések száma négy százalékkal, 325 millióra emelkedett és hasonló ütemben nőttek az idegenforgalmi bevételek is, amelyek elérték a 105 milliárd dollárt. A turizmus az elmúlt évek során közüggyé vált. Jelenlegi helyzete és perspektívája nemcsak a szakembereket, hanem a közvéleményt is foglalkoztatja. (Európában általában megélénkült a belföldi turizmus.) Itthon otthon van Évek óta ezzel a szlogennel csalogatjuk az UTAZÁS kiállításra a vendégeket. Mondjuk és hirdetjük, de teszünk is annak érdekében, hogy aki ellátogat erre a tavaszi idegenforgalmi seregszemlére, betekintést nyerjen idegenforgalmi kínálatunkba. A kiállítást az idén kilencedik alkalommal rendeztük meg és az elmúlt évek során a terület nagysága, a résztvevők száma, kínálatának sokszínűsége, a kedvezmények köre jelentősen bővült. Az UTAZÁS ’86-on az érdeklődés minden korábbit felülmúlt, 20 ország 139 kiállítója vett részt, köztük Kanada és Vietnam első ízben. Valamennyi szocialista ország képviseltette magát, s itt voltak legfontosabb nyugati partnereink is. A nemzetközi érdeklődés fokozódása, az ország politikai, gazdasági elismertségét, a turizmusban növekvő szerepünket tükrözi. Nemcsak ezért tartják fontosnak a kiállításon való részvételt, mert Magyarország másfélszer annyi külföldit fogadott tavaly, mint amennyi lakosa van, hanem azért is, mert több, mint ötmillió magyar állampolgár utazik külföldre évente, tehát nemcsak eladók, hanem vevők is vagyunk. A kiállítás a szállodai, vendéglátó vállalatokat, utazási irodákat, idegenforgalmi hivatalokat versenyre ösztönzi. A TOURINFORM számítógép segítségével tájékoztatta a közönséget a hazai és a külföldi utazási lehetőségekről, az összesítésekből megállapítható, hogy több, mint háromezer féle kirándulást, üdülést, túrát aján- Sokszínű a kínálói palettája 46