Dunakanyar, 1992 (28. évfolyam, 1-3. szám)
1992 / 3. szám
A másfél évszázados hódoltság végén, a török kiverésének eseményeit felfokozott figyelemmel követte az európai közvélemény. Kihasználták ezt az élelmes kiadók, és látványos tudósításokkal, képes röplapokkal, térképekkel árasztották el a piacot, úgy, hogy a nagyközönség már-már megcsömörlött tőle. Egy olasz karikatúra szerint a jámbor polgárok „nem akarok több újságot hallani” felkiáltással menekültek a magyarországi háborúról szóló képeket, térképeket kínáló alkalmi árusok elől. A mi elsőnek bemutatott térképünk természetesen nem ilyen olcsó vásári áru volt. Ellenkezőleg, kevés példányban kiadott reprezentatív falitérkép, kartográfiai remekmű. Bal felső sarkában XI. Ince pápa címere látható, a neki szóló ajánlás szövege felett. A vagyonos comoi kereskedő- és bankárcsaládból származó Benedetto Odescalchi bíboros személyében egy rendkívül puritán életű, reumától és gyomorbajtól gyötört ember ült a pápai trónra. Takarékosságában a végsőkig ment, elődei reverendáit hordta el, viszont amikor a török elleni háborúról volt szó, ugyancsak mélyen nyúlt a zsebébe és óriási összegekkel támogatta a hadviselőket. Létrehozta a Habsburgok, lengyelek és Velence, majd a bajorok szövetségét, a Szent Ligát. Magyarország felszabadítását keresztes hadjáratnak nyilvánította. Buda felszabadulásának napját (1686. szeptember 2.) egyházi ünnepé emelte, és újjáépítésére százezer forintot küldött. Méltóságteljes szobra — talapzatán a Szent Liga éímén Sobieski János lengyel király domborművével — 1936 óta áll a budavári XI. Ince pápa (1954-ben Hess Andrásra keresztelt) téren, ahol Abdurrahman, az utolsó buda pasa halt hősi halált 1686-ban. A török kiűzetése megszervezőjének tiszteletére kiadott Magyarország-térkép egy kézzel színezett szép példányát 1977-ben Nordrhein- Westfalen német szövetségi tartomány miniszterelnöke Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának ajándékozta NSZK-beli útja során. Gyanítom, hogy nem a hazánkba szakadt félrokonnak szóló gesztusról volt szó, inkább az ideiglenesen hazánkban állomásozó megszálló csapatok iránti figyelmesség vezérelhette a vendéglátókat. Kádár járt akkor a pápánál is, de térképét átadta az OSZK-nak, és az hamarosan a Térképtár falára került, a belépő látogatók szeme elé. A rézmetszetű térkép a régi Lázár-térképből másolt és másfél évszázadon át toldozott-foldozott ábrázolások egyike. Idegenben, idegenek készítették. Címe: L’Ungaria nuovamente descritta, et accresciuta di Varie Notizie da Giacomo Cantelli da Vignola suddito e Geografo..., vagyis Magyarország legújabb térképe, amelyet II. Ferenc modenai herceg geográfusa, Giacomo Cantelli da Vignola rajzolta és különféle adatokból kiegészítette. Metszője Vincenzo Mariotti, a kiadó Giovanni Giacomo de Rossi. A Rómában 1686-ban készült rézmetszet címerrajza jobb alsó sarokban van elhelyezve, menekülő törökök és mindenféle hadijelképek ábrázolásával. Jobbra fenn a mértékskálák olasz, magyar, német, francia és lengyel mértékekkel sorakoznak. A jelmagyarázat szerint az érsekséget (Esztergom, Kalocsa) kettőskereszt, a püspökséget (Vác, Eger, Veszprém, Pécs stb.) kereszt, a keresztény helyőrségeket (ilyet a Dunakanyarban nem találunk, távolabb Ság, Buják, Tata stb.) lándzsa, a törököt (ilyen már nincs a Dunakanyarban) félhold, a meghódított helységeket pedig lefordult félholdas lándzsa ábrája jelöli. Ez utóbbiak bőven vannak területünkön: Esztergom, Visegrád, Vác, Nógrád, Pest, Buda. A több nyelven írott helyneveknél a H betű magyart, az L latint, az A németet jelent. A Duna meglehetősen kiegyengetett futású, csak kisebb rezdülései mutatkoznak. Esztergom és Párkány, illetve Pest és Buda közt hidat látunk, a váci vár a folyóban ül. Nógrád nem a hegyen áll, Drégely pedig nagyobb helynek látszik mint Palánk. Nagybörzsöny tévesen két karikával található Barsen és Bechzenke-Pilsen névvel, pedig egyazon helység. Vizzegrad-Plindenburg és DUNAKANYAR • 45 HRENKÓ PÁL Öreg térképek faggatása WMB XI. (Odescalchi) Vince pápának szóló, címerével díszített ajánlószöveg Magyarország 1686. évi térképén. [Fakszimile.]