Dunakanyar, 1993 (29. évfolyam, 1-2. szám)
1993 / 1. szám
Nagy-Hont) és a Kiskunság terültére kiterjedő püspökséget. A nagy méretű (60x90 cm) lapnak csak a dunakanyari részletét mutathatjuk be, az egész térkép lekisebbítve nem sokat mutatna. A topográfiai tartalom (hegyvízrajz, erdők, utak, postaállomások, Tisza menti dohánykertek) bőséges. Ebbe illeszkedik az egyházigazgatás ábrázolása. A három főesperességet római szám, a 13 espereskerületet arab szám jelöli, határoló szaggatott vonalaikra színszalagot festettek. Pest kívül esik az egyházmegyén. A Székesegyházi (váci) és a Pesti főesperesség határa Káposztás Megyer és Gödöllő közt húzódik. A dunakanyari espereskerületek: 1. Váci, 2. Nógrádi, 6. Soroksári. Az anyaegyházak területét pontsor határolja. Az egyeben Nagy-Hont vármegyei falu (magyar lakosú filia) Szokola ide, a Nógrád vármegyei Kis-Oroszi filia (református oratóriummal) viszont nem ide, hanem Esztergomhoz tartozott. Az egyházigazgatás rendszerét a településábrák és mellékjeleik fejezik ki, a városoktól a lakatlan pusztákig. Különleges toronyjelek ábrázolják az evangélikus és a református oratóriumokat (imaházakat), a zsinagógát és a görögkeleti egyházat. A településábrák alatti kis jelek a lakosság nyelvét (csillag a németet, U-alak a magyart, vonalka a szlávokat) jelölik. A Dunakanyarban vegyes a kép. A püspökség környezetében nem ritka a református magyar és az evangélikus szlovák helységek jelölése. Zsinagóga csak Aszódon látszik. A tartalom bőségére jellemző, hogy a kis vendégfogadók is helyet kaptak a lapon: Lókos, Kormos, Poroshegy stb. Csupán a Kerepesről Mogyoródra vagy visszafelé folyó patak levezetése maradt hátra a munka lázában. A névírás magyar, ha a latin nyelvet is annak tekintjük: Gedöllő, Dunakesz, Rácz Kevi, Szendehely, Diós Jenő, Rottságh, Sz.Endre, Visegrád, Neográd stb. Igaz Vátz, Migazziburg, Verőtze, Etser, Ozsa stb. mintha németesen hangzana. A gondos térképet Schuhajda Mátyás országos felesküdt és a váci püspöki uradalom rendes földmérője szerkesztette (concinn. Vacii, Mathias Schuhajda per I.R. adprob. & I. Dominii Eppi. Vác. o. Geom.). Schuhajda a pesti egyetem mérnöki intézetében (Institutum Geometricum) 1807-ben vette át mérnöki oklevelét. Élete javarészét a püspökség uradalmaiban töltötte, az 1804 és 1824 közti időből mintegy húsz térképét ismerjük. Térképét Bálla Antal 1793-ban megjelent Pest-Pilis-Solt vármegyei térképe alapján rajzolta. Méretaránya (1:288 000), keretbeosztása, a bécsi kezdőmeridián alkalmazása megegyezik. A széleken hiányzó részeket Lipszky és Korabinszky térképeiből pótolta. Munkájának tudományos alátámasztására a berlini csillagászati évkönyvből asztrogeodéziai adatokat vett át és térképén táblázatba foglalta. A lap alsó szélén Vác nagy méretű madártávlatos rajzát látjuk. Címe: Prospectus Civitatis Episcopalis. Az előtérben a Duna hajókkal, hajómalmokkal, a háttérben szőlős dombok mögött emelkedik a Naszálhegy, középütt 42 cm hosszan a város utcái, házai. A jelentős épületek, templomok, kápolnák megnevezése 33 betű és szám szerint felsorolva azonosítható. Köztük találjuk a Ludovika Akadémia első otthonát, a fegyház épületét (Theresianum pro Academia Ludovicea destinatum), a diadalívet (Porta Triumphalis), a térképen is feltüntetett Hétkápolnát (Sacellum B.M.V. de Fonte Vác), amelynek főoltárát Kámánházy püspök 1815-ben szentelte fel. A városkép szélén a székesegyház homlokrajzát is elhelyezte a rajzoló, akinek szignója ugyanott olvasható: Del. Casimirius Gáspárik Dioec. Vác Presbyter Offici Eppalis Protocollista & in arte Pictoria Naturalista. A városkép és díszítőrajz mestere tehát Gáspárik Kázmér püspökségi titkár. Pócsmegyeren született 1784. szeptember 11 -én, ahol apja Eszterházy Kázmér uradalmának tiszttár 4 • DUNAKANYAR