Dunántúl, 1911. április (1. évfolyam, 6-30. szám)
1911-04-01 / 6. szám
2. oldal. Mindketten gazdag tapasztalatokkal tértek vissza, az ügy igaz szeretetével láttak az írt intézet tervezéséhez. A készített többféle vázlatterveket a múlt hét folyamán bírálta felül a kultuszminisztérium megbízásából báró Harkóczy Sándor és Kertész Róbert miniszteri tanácsosok, kiknek hozzájárulásával már most a végleges terv is elkészült. Az Irányi Dániel-tér észak-keleti sarkán fekvő telek 2601 népszögöl nagyságú. Ez a telek nagyságánál és fekvésénél, mindenünnen széles utcák határolják, továbbá talajminőségénél fogva a legalkalmasabb az intézet céljaira. A főépület maga a Rákócziénál párhuzamosan nyer elhelyezést 8—10 méter széles előkerttel, mely az utcai zaj tompítására és a por felfogására van szánva. A főépület jobb szárnyához az igazgatói lakás, bal szárnyához pedig a tornacsarnok és mellékhelyiségei csatlakoznak. Ezen három „U“ alakú épületcsoport és a déli határ kerítése által bezárt majdnem szabályos udvar képezi az intézet tanulóinak torna- és játszóterét, továbbá macában foglalja a természetrajzi tárgyakkal kapcsolatos füvészkertet. Ez a terület macában véve a mintegy 1500 öl és az által, hogy a körülzáró épületeken semminemű kiugrás vagy bemélyedés nincs, annak áttekinthetőségét mi sem zavarja. Ami a főépületet illeti, az a mély és magas földszinten kívül két emeletsort foglal magában. Az egyes helyiségek csoportosításában az az elv érvényesült, hogy az összszes helyiségek áttekinthetőségének rovása nélkül az egyes összetartozó helyiségek mégis úgy legyenek egymás mellé sorakoztatva, hogy mindegyik külön és a többire zavaró hatás nélkül működhessen. Külön van csoportosítva tehát a 14 tanterem, külön a fizika, külön a kémia, természetrajz és rajztermek, valamint a tanári helyiségek és igazgatói iroda, végül a díszterem. A mély földszinten a központi gőzfűtés helyiségeitől elkülönítve van három tágas munkaterem ipari vagy hasonló rendeltetésű gyakorlatok végzésére, továbbá az intézetben létesítendő tápintézet helyiségei, hol a szegényebb sorsú tanulók reggelit és esetleg ebédet is kapnak, végül egész elkülönítve három szolba lakása és a kémiai savkamra és destilláló helyiség Ugyancsak itt nyert elhelyezést az intézeti fürdő, mely a keleti szárnyban fekvő tornacsarnokkal szerves összefüggésben az uj intézetet e tőeszméletem már majdnem elhagyott, midőn egyszerre a szorítás megszűnt. Szemeimre kendőt dobak, nem láthattam semmit. De zazvaros lármát hallottam, aztán felemeltek s gyorsan elhurcoltak. — Hogy hová, azt nem tudtam. Éreztem, hogy lefelé megyünk, mint valami földalatti boltozatba. Nehéz ajtó nyikorgását hallottam, mely mögé behurcoltak s néhány száz lépéssel letettek egy emelkedett helyre. Szemeimről levették a köteléket, de kezemet-lábamat összekötözték. Körülöttem titokzatos sziszegést, csúszást hallottam és egyszerre valami hideget éreztem arcomon. Micsoda borzalom! Még ma, sok év múlva is elfog az iszonyat, ha rágondolok. Kígyók voltak, melyeknek áldozat gyanánt vezettek oda. Egyik ilyen hüllő rajtam terpeszkedett és ide-oda mozgatta fejét. Behunytam szememet, hogy ne lássam — egyszerre halk, sípoló hangot hallottam, éreztem, hogy kötelékeimet levágják és egy hang suttogta fülembe: — Álljon fel uram, de csendesen. Szolgám volt. A hűséges fickó követett s ismerve a benszülöttek szokásait, utánnam lopódzott a bálványtemplomba és megszabadított. Óvatosan vezetett keresztül az előcsarnokon, ahol egy utálatos bálvány állott, melynek azonban gyönyörű szemei voltak — ezek a gyémántok. És én nem tudtam ellentállni a kisértésnek. Magamhoz vettem őket. Röviddel ezután megsebesültem és el kellett hagynom a szolgálatot. Londonba mentem , és ott ellopták tőlem a gyémántokat. kivitelben is egyik legtökéletesebb és legmodernebb intézetté avatja. A magas földszinten az utcavonalnak középtengelyében van a főbejárat tágas előcsarnokkal és főlépcsőházzal, amelyből jobbra eső szárnyban van a szülők fogadóterme, az orvos és kapus-szoba, a tanárok nagy tanácsterme és könyvtár helyiségei, az igazgatói iroda és fogadóterem, melyhez az igazgató magánlakása kapcsolódik. A főbejárattól balra vannak a tantermek az alsóbb osztályok tantermei. A tantermek mérete 6.30 széles és 10.50 hosszú átlagban van megállapítva, mely méret a tapasztalat szerint úgy világítás, mint egészségügy és tanítás szempontjából a legelőnyösebb. A keleti szárny fordulatánál van a melléklépcső, mely egyszersmint az új utcáról a mellékbejárást és a gazdasági közlekedést bonyolítja le, továbbá itt nyernek elhelyezést az illemhelyiségek, a főfolyosó végén pedig, mely mindenütt 3,20 m. széles, van az átjáró a tornacsarnokba, mely 10 m. széles és 22 m. hosszú, nagy kiterjedésű öltözőkkel, szertárakkal és tanári szobával. Az első emeleten a folytatólagos tantermek mellett van a kémiai tancsoport: amfiteatrális előadótermek, előkészítő fülkével, szertárral és ifjúsági laboratóriummal, a főlépcső másik oldalán pedig a 10 m. széles és 22 m. hosszú díszterem, ifjúsági és külön kis vetítő karzattal és apszisszerű lezárással. Itt van még az ifjúsági könyvtár helyiség és avval kapcsolatosan az ifjúsági olvasóterem és ismétlő tanerem. A második emelet magában foglal 2 mértani és egy szabadkézi rajztermet, magas északi oldalvilágítással, szertárakkal és tanári szobával, továbbá az első emeleti kémiai helyiségek felett a fizikai tancsoport előkészítő fülkével, két szertárral, végül a természetrajzi szertárral. A folyamatban levő részletes tervezésnél lesznek megfontolás tárgyává téve az egyes részletkérdések, mint pld. az intézetnek kályhafűtéssel is való esetleges berendezése a központi fűtésen kívül, továbbá a telek és intézet csatornázása, a gáz- és villanyvilágítás, burkolatok stb. meghatározása. Új lesz természetesen a berendezése is az intézetnek, melyre mintegy 70.000 kor. áll rendelkezésre. Az egész intézet létesítésére szolgáló költségek mintegy 800.000 koronára vannak előirányozva. Az anyagi eszközök ily megse.Most már megérti felindulásomat, uram, és megbocsájtja. Amit olyan nagy veszedelmek között szereztem meg, — amit hazámban elloptak tőlem, — azt itt véletlenül viszontláttam. Mintegy megrendülve a visszaemlékezéstől, felállott és kitekintett a kocsi ablakán az alkonyatba és aztán a kiszálláshoz készülődött. Megfontoltan húzta fel finom bőrkeztyüit. Aztán még egyszer John Millerhez fordult és mintegy búcsúzóul így szólt: — Ma éjjel itt maradok. Holnap Philadelphiába akarok menni és talán már sohasem látom önt többet — sem gyémántjaimat. Igen nagy örömet okozna nekem, uram, ha még egyszer jól szemügyre vehetném azokat, hogy búcsút vegyek tőlük. — tette hozzá fájdalmas mosollyal. Miller átnyújtotta a szekrénykét. Az angol mint valami ereklyét vette kezébe és nézegette a csillogó köveket. A vonat már meglassította futását. És a szekrénykét ismét bezárva, az angol balkezével Miller felé nyújtotta. Hirtelen azonban ez hatalmas ökölcsapást kapott orrára, — ugyanabban a pillanatban feltárult a kocsi ajtaja — és az angol, mielőtt valaki megakadályozhatta volna, merész ugrással kinnt termett és eltűnt a tolongásban. Vele a gyémántok telelő nagysága mellett ha az előmunkálatokat végző helybeli egyének úgy tanügyi, mint műszaki rátermettségét tekintjük, reméljük, hogy új középiskolánk nem csupán tanügyi és hygiénikus szempontból lesz egyike hazánk legmodernebb intézeteinek, hanem városunknak is díszére fog válni. DUNÁNTÚL Április 1. Szombat. F. Lévay Lajos összeférhetetlensége. A képviselőház összeférhetetlenségi állandó bizottsága gróf Tisza István elnöklésével ülést tartott, melyen folytatólagosan tárgyalta a báró Lévay Lajos ellen tett összeférhetetlenségi bejelentést. A belügyminiszteri átirathoz másolatban csatolt 1904-diki miniszteri rendelet az úgynevezett Pool-szerződés beszerzésével a bizonyítási, eljárás be lévén fejezve, Beöthy László előadó javaslatára a bizottság aként határozott, hogy teljesen tisztázva látja azt a körülményt, hogy 1911. március 25-ike előtt, vagyis a Poolszerződést hatálybalépte előtt összeférhetetlenség esete fenn nem forgott, annak elbírálására pedig, hogy az 1911. március 25-ike óta fenforog-e az összeférhetetlenség esete vagy sem, az összeférhetetlenségi ítélőbizottság elbírálása alá tartozván, az ügyet az Ítélő bizottság elé utalja. És mindezek dacára Lévay a Pool-ügy előadója. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — A képviselőház folyosója ma szokatlanul élénk volt, különösen a munkapárti képviselők jöttek be csapatostul. Természetesen nem a politika, hanem Ugrón Zoltán eltűnése izgatta a kedélyeket. Különböző csoportok alakulnak s az egyikben gróf Apponyi Albert viszi a szót, azonban mindegyik csoportban Ugrón Zoltán ügye a beszélgetés témája. A belügyi tárcához tizenkilencen vannak feliratkozva. Mellette beszélnek: Szterényi József, gróf Tisza István, Hoványi Géza, Szuhányi Ferenc, Szabó János, Blanár Béla, Paál Alfréd, Pető Sándor és Haydin Imre; ellene pedig: Hammersberg László, Preszly Elemér, báró Mansdorf Géza, Horváti Mihály, Bikády Antal, Zelenyák János, Győrffy Gyula, Papp Elek, Haller István és Egry Béla. Napirend előtt Vio Antal, a fiumei követ szólalt fel és Batthyánynyal polemizált. Vio régi ismerőse a pécsi közönségnek, mert a szimpatikus, fiatal képviselő a pécsi püspöki jogakadémiában végezte tanulmányait és gr. Batthyánynyal szemben mi is konstatáljuk, hogy Vic mindig jó magyar hazafinak bizonyult és ha hibázott, úgy azt akkor tette, amikor a horvátok örömére a munkapárti zászlót tűzte ki Fiuméban. Részletes tudósításunk különben a következő: Berzeviczy Albert elnök nyitotta meg az ülést délelőtt egynegyed tizenegy órakor és jelentette, hogy Vio Antal fiumei képviselőnek megengedte, hogy a napirend előtt felszólalhasson. Vio Antal hosszasan foglalkozik gróf Batthyány Tivadar tegnapi beszédével és azt bizonygatja, hogy fiumei mandátumát nem a horvátoknak köszönheti, hanem hogy őt a hazafias olasz lakosság küldötte a törvényhozásba. Ami a fiumei helyi pártdifferenciákat illeti — mondotta — ezekre nézve csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy éppen most fáradozunk azon, hogy a hazafias olasz és magyar lakosságot egy párt keretében egyesítsük. Polónyi Dezső: Pécsett nem így beszélt! Vip Antal: Ez, azt hiszem, hazafias törekvés és szerintem akkor tenne jó szolgálatot Batthyány gróf úr és azok a képviselőtársaim, akik a fiumei ügyekkel itt foglalkozni szeretnek, ha elősegítenék a fiumei hazafias elemek egyesítését.