Dunántúl, 1911. május (1. évfolyam, 32-53. szám)

1911-05-21 / 46. szám

6. oldal. (A tankerületi főigazgató székhelye Pécs lesz.) A Dunántúl nagy részének az a régi óhajtása, hogy a tankerületi főigazgatóságnak Pécsett legyen a székhelye, mint értesülünk, a legközelebb már valóra válik. Az elhunyt­­V­árad­y Károly főigazgatónak is ez volt az óhaja, utódjának kinevezésével megoldást nyer ez a kérdés is és forrásunk szerint az új tankerületi főigazgatónak már Pécs lesz a székhelye. (Személyi hír.) Nendtvich Andor polgármester a holnapi nap folyamán több napi tartózkodásra Budapestre utazik, hogy az egyes minisztériumokban különféle városi ügyek felől érdeklődjék. (Ezüstlakodalom­.) T­róber Aladár dr. városi főjegyző és felesége Vogel Etelka ma ünnepelték házasságuk huszonöt­éves évfordulóját. Az ezüstlakodalmasok reggel hét órakor a belvárosi plébánia­tem­plom Alajos kápolnájában misét hallgattak, mely után Rozmanits Timót tanár szép beszéd kíséretében megáldotta a jubilálókat. (Az Országos Orvosszövetség pécsi fi­ókjának közgyűlése.) Ma délután 6 órakor tartotta a Nemzeti Kaszinó helyiségében dr. C­z­i­r­e­r Elek városi főorvos elnöklete alatt az Országos Orvosszövetség pécsi fiókja m­edes közgyűlését. Az elnök szép szavak­kal üdvözölte a nagy számban megjelent pé­csi orvosokat, s a közgyűlést megnyitotta. Dr. Ke­nessey Aladár titkár előterjesz­tette évi titkári jelentését, amelyet a közgyű­lés tudomásul vett. Ezután a betegpénztári ügyet tárgyalták. Kimondotta a közgyűlés, hogy az orvosoknak jogukban áll a beteg­pénztárral szerződést kötni. Ezután aláírták a reverzálist, mely szerint az orvosok közül senki olyan foglalkozást nem vállal el, mely az orvosi állással etikailag ellenkeznék. Ezt a reverzálist az országban eddig 4690 orvos írta már alá. Következett dr. Bokor Emil pénztári jelentése, amelyet egyhangúlag el­fogadtak. Ezután áttért a közgyűlés a pécsi szeptemberi országos orvoskongresszusra. Az előkészítő munkálatokra, különösen az ér­kező orvos vendégek elszállásolásának meg­oldására bizottságot küldött ki a közgyűlés. Ezután pótválasztmányi tagoknak megvá­lasztották dr. Szilárd Ármin és dr. T­o­l­­n­a­i Vilmos tagokat. A közgyűlés köszönetét fejezte ki a szövetség titkárának munkálko­dásáért, mely után az ülés véget ért. (Iskolalátogatás.) E­m­b­e­r János kir. tanácsos, királyi tanfelügyelő, ma délután meglátogatta a nagybicsérdi r. k. elemi nép­iskolákat. A tanfelügyelő Beck Lajos kerü­leti esperes, tanfelügyelő fogadta a tantestü­let élén. Dacára annak, hogy az előadások a fellépett járvány miatt sokáig szüneteltek, a tanfelügyelő teljes elismeréssel nyilatkozott az elért eredményes működésről. (Sorozás Pécsváradon.) Ma, szom­baton délelőtt kezdték meg Pécsváradon a sorozást. Polgári elnök Szinkovich Károly vármegyei főjegyző volt. Soro­zásra került a püspöknádasdi, hidasi és rácmecskei körjegyzőséghez tartozó kö­zségek állításkötelesei közül 178, tényleg azonban 120 jelent meg, akik közül mind­össze 46 találtatott fegyverszolgálatra al­kalmasnak. A sorozást hétfőn folytatják. (Új tanácsosok.) A király Havas József erdőigaz­­gatót miniszteri tanácsossá és Párnai Attila erdőtaná­csost főerdőtanácsossá nevezte ki. (Áthelyezés a pécsi törvényszékhez.) Az igazságügy­miniszter Gaál László pécsváradi járásbirósági írnokot,­­a pécsi kir. törvényszékhez helyezte át. (Tagfelavatás a Pécsi Urak Kongregá­ciójában.) Nagy ünnepe lesz holnap, vasár­nap a Pécsi Urak Kongregációjának, ameny­­nyiben reggel fél nyolc órakor avatják a kon­gregáció katonáivá a tagokat. Ezt megelőző­leg P. Bus Jakab jezsuita tartományi főnök, aki szombat délben érkezett Pécsre, ma dél­után hat órakor a kongregáció összejövete­lén gyönyörű beszédet intézett a felavatandó tagokhoz, akik utána a szent gyónáshoz já­rultak. A felavatás holnap, vasárnap reggel fél 8 órakor a papnevelő intézet kápolnájában tartandó szent­mise után lesz amelyen részt­ vesznek báró B­a­r­k­ó­c­z­y Sándor kultusz­miniszteri tanácsos és Dőry Ferenc dr. or­szágos levéltári fogalmazó is. A felavatást P. Bus Jakab fogja végezni. Délután fél egy órakor a felavatott kongregánisták családias jellegű közös ebédet rendeznek a katholikus körben, amelyen a kongregáció vendégei is résztvesznek. (Sey László a ravatalon.) Nagy részvé­tet váltott ki a megye úri társadalmában Sey László, a népszerű „Laci bácsi“ halála és a gyászoló családhoz seregestül jönnek a rész­véttáviratok és levelek. A holttestet a Me­gye­ utca 11. számú gyászházban helyezték ravatalra, ahová az egész nap folyamán ér­keztek a látogatók. A mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak legmélyebb fájdalomtól megtört szívvel tu­datják úgy a saját, valamint a széleskörű ro­konság nevében, hogy a drága emlékű felejt­hetetlen édes atya, bátya, nagyatya, apa, déd­­nagyatya, illetve rokon kis és nagyseei Sey László kir. tanácsos, volt vármegyei alispán és nyug­ árvaszéki elnök ur folyó évi május 19-én délután 5 órakor példás béketű­réssel viselt rövid szenvedés és a haldoklók szent­ségeinek ájtatos felvétele után áldásos éle­­tének 88-ik évében az Urban csendesen el­hunyt. A megboldogultnak hilt teteme folyó évi május 21-én (vasárnap) délután 4 órakor lesz a Megye­ utca 11-ik. számú gyászház­ban a róm. kath. egyház szertartása szerint beszentelve és onnét a pécsi központi teme­tőben levő családi sírboltban örök nyugalom­ra helyezve.Az engesztelő szent­mise-áldozat a megboldogult lelki üdvéért folyó évi május 22-én délelőtt 9 órakor lesz a belvárosi plé­bánia-templomban az Egek Urának bemutat­va. Pécs, 1911. évi május 20-án. Hála és sze­retet emléke kisérje őt. Kirchner Hermanné szül. kis és nagyseei Sey Leopoldina leánya, özv. Lorencz Gusztávné szül. kis és nagy­seei Sey Katalin nővére. Kirchner Hermann nyug. cs. és kir. vezérőrnagy, Feszti Kajmár nyug. m.kir. honvédörnagy veje. Balázsfalva­ Kiss Ferencné szül. Aidinger Rita, jg^fti Carla unokái. Littke Kálmán dédm­ost^H temetést M­a g­e­n­h­e­i­m József belva^Hj apátplébános fogja végezni nagy segédlett® A temetésre ma Kirchner Hermann nyu^ cs. és kir. vezérőrnagy, az elhunytnak veje Pécsre érkezett. A vármegye tisztikara, Szily Tamás főispán vezetésével teljes számban, a városi tisztikar dr. Tróber Ala­­­dár hely­ettes polgármester vezetésével, a kölcsönös segélyző egylet tisztviselői, to­­­vábbá a vármegye járási és községi kikül­döttei is részt vesznek a temetésen. (A kaposvári polgármester nyugalomba vonulása.) Kaposvárról érkezett jelentés sze­rint Németh István kaposvári polgármes­ter megrongált egészségi állapota miatt leg­közelebb nyugalomba vonul. (A dunaföldvári esperes­­kerület köz­gyűlése.) Dunaföldvárról jelentik nekünk: május 18-án tartotta a pécsegyházmegyei r. kath. tanítóegyesület dunaföldvári esperesi köre tavaszi közgyűlését Dunaföldváron, melyen a tagok — papok és tanítók — szép számban vettek részt. A gyűlést megelőzőleg szent mise volt és gyóntatás. Utána a fiúisko­la egyik tantermében folyt le a mindvégig ér­dekes gyűlés, mely után a jegyzőkönyv fel­olvasása és hitelesítése következett. A gyű­lés részletesen megvitatta a IV. egyetemes kath. tanító gyűlés tárgysorozatát, melynek a tanítók fizetésrendezésére vonatkozó pont­jánál Bors József paksi igazgató-tanító in­dítványára kimondotta a közgyűlés, hogy tel­jes egészében elfogadja K­ó­r­ó­d­y Miklós pécsi tanítóképző intézeti tanár ismert terve­zetét, mégis Bors által ajánlott azon pótlás­sal, hogy a tervezet első szakaszába vezessék be az is: „ezen alapfizetésbe azonban a kán­tori járandóságok nem tudhatók be.“ A gyű­lés ily értelmű állásfoglalásra utasította az esperesi körnek, a IV. egyetemes tanítói gyű­lésen résztvevő képviselőjét is. Ugyancsak Bors József indítványára a dunaföldvári es­peresi tanítók köre megbotránkozással uta­sítja vissza Bertalan Vince esztergomi tanítóképző intézet­i tanárnak a „tanítók újabb fizetésrendezésérő” irt és a tankokat lebe­csülő cikksorozatát. Különösen hangoztatta a gyűlés, hogy nem áll az, mintha a tanítók megunták volna a kántori foglalkozást és e miatt „jóhangú paraszt kántorokra“ volna szükség, hanem csupán azt sürgeti az ország tanítósága, hogy a kántori teendők végzésé­ért külön díjazást kapjanak és a kántori já­randóságok semmiféle címen ne legyenek be­tudhatók a tanítói fizetésbe. V­a­j­a­y István bölcskei plébános, volt országgyűlési képvi­selő mindenben hozzájárul Bors indítványá­hoz és úgy a maga, mint a jelenlevő egyházi férfiak nevében kijelenti, hogy Bertalan ezen cikkei az ő körükben is nagy megütközést keltettek, mert az a legteljesebb visszafejlő­dést jelentené. Erősen hangsúlyozza, hogy a maga részéről a legnagyobb igazságtalan­ságnak tartja azt, hogy a tanitói fizetésekbe a kántori fizetés beszámíttatik, mert kettős munkáért kettős díjazás jár.Ezután M­e­z­e­y János dunaföldvári kántortanitó növendékei­vel előadást tartott a slördről, mely alkalom­mal gyakorlatilag is bemutatta növendékei­vel az agyagmintázást. Az érdekes gyűlés ez­zel véget ért. (A megyés püspök adománya.) Gróf Zichy Gyula megyés püspök a villányi bér­málás alkalmával ötven koronát adományo­zott az ottani tűzoltó egyletnek. (Váradi Károly temetése.) Ma szombaton délután 5 órakor temették el Székesfehérvárott a tankerület volt fő­igazgatóját, Váradi Károlyt. Óriási rész­vét nyilvánult meg mindenfelől. A tan­kerület minden középiskolájának tanári kara két-két taggal képviseltette magát a temetésen, amelyen Székesfehérvár egész intelligens társadalma, vallás­külömbség nélkül, megjelent. Képviseltette magát azonkívül a piarista rend is mind a­ ren­di kormány, mind a rendi intézetek ré- KjH^A koporsót valósággal elborítot­­t§yr$®Mák koszorúi. A pécsi közép­­^■Fgvászistenitiszteieter tartottak ma ■Bott. A várostemplom­ban fél 8-kor Pytaxi­ Péter mondott liberás ünnepi rászm­isét, Böröcz Marcell és Szekeres Bolán főgimna­tanárok és a növendék-­apok segédletével, a reáliskolai ifjúság Rusz miséjét Komócsy István hittanár irtotta 9-kor az irgalmasok temp­­lmában. (Justh Gyula Pécsett.) Tizenöt percnyi késéssel, ma este nyolc órakor érkezett Pécs­re Justh Gyula. Kíséretében érkeztek Mádi Kovács János, Justh János, Pap Elek, Bako­nyi Samu, Vértan Endre és Beck Lajos kép­viselők és az országos választói liga részéről Szende Pál az Omke főtitkára.­­ A vendé­geket az állomás előtt a pécsi függetlenségi párt és a nemzetközi forradalmi szociálde­mokrata párt várta nemzeti szinű zászlókkal. Sziebert Nándor a pécsi függetlenségi párt ügyvezető elnöke az állomás előtt a követ­kező beszéddel üdvözölte Justh Gyulát: Örömmel és igaz szeretettel üdvözöljük kö­rünkben amidőn az általános egyenlő és tit­kos választójog tárgyában pártunk alaptétele megvalósítása érdekében országos körutak­­ban hozzánk is megjöttek és hirdetik az esz­mét, melynek megvalósítása alkalmas lesz hazánk önállóságának kivívására. Nálunk kész talajra találnak hisz alkotmányunk helyreállta után 1869. évben országunkban mi Pécs városunk volt az első, mely Kossuth Lajos apánkat képviselőnek megválasztatta. Ki azt nem fogadta el, maga helyett Irányi Dánielt küldötte ide. E helyen hirdette Irá­nyi legelsőbben az általános egyenlő és titkos választójogot. Kossuth Lajos apánk közvet­len környezetéből jővén haza hű tolmácsoló­­ja volt a nagy férfiú eszméinek. Mi voltunk azok a szerencsések, akik a puritán jellemű férfiútól pártunk megalapítójától hallottuk elsőbben az igazi demokráciát hirdetni. Ke­gyelmes uram ennek a vezérünknek váro­sunk volt képviselőjének nyomdokán jár, midőn örökségét átvéve, fáradságát nem is- DUNÁNTUL Május 21. Vasárnap.

Next