Dunántúl, 1911. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1911-07-27 / 99. szám
4. oldal. (Koleraveszedelem és a köztisztaság.) Pécs város rendőrfőkapitánya — tekintettel a koleraveszedelem kisértésére — szigorúan ellenőrizteti a házak udvarán a tisztaságot és a gazdasági hivatal szaporán öntözteti a vízfolyók mentét mésztejjel, hogy a kolera bacillusai ne üssenek tenyészhelyet a poshadt vízben. Ezek a preventív intézkedések mindenesetre dicséretre méltók és feltétlenül szükségesek. Igaz, hogy a külvárosi utcákban a vízfolyások mentén fehér sáv húzódik, mely a mésztejnek a nyoma, de a folyókákban zöld, poshadt és penetráns szagú víz gyülemlik föl napról-napról, anélkül, hogy az utcaseprők fáradságot vennének azok kitisztítására. Mindenesetre szükségesnek tartjuk, hogy a tisztasági felügyelők figyelme erre is kiterjedjen, mert a jelen körülmények között vajmi keveset ér a folyókák mentén való dezinficiálás, ha a bacillusrészek melegágya maradhat a veszedelemnek. (Változások a vidéki színtársulatoknál.) A közelgő szeptember a vidéki színészet köreiben az idén nagy változásokat idéz elő. Sok társulatnál cserélődnek maguk az igazgatók is, de a tulajdonképeni nagy változások magában a társulatok kebelében történnek. Az igazgatók közül a következők távoznak és változnak: Kövessy Albert színigazgató társulatának téli állomása Újvidék, a tavaszi és nyári állomások pedig Szarvas, Munkács és Marosvásárhely lesznek. Az új pécsi igazgató Füredi Béla lesz, ki mellett Izsó Miklós, a színészgárda jeles tagja működik, mint művezető-igazgató. Komjáthy János, a kassai Nemzeti színház direktora végleg visszavonul. Balla Kálmán pozsonyi igazgató társulata teljesen feloszlott, az igazgató nem szervez új társulatot, dr. Farkas Ferenc, az Ungvár-Munkács szinikerület direktora megválik a vezetéstől, özvegy Makó Lajosné, a szegedi direktor is lekerül a színigazgatók névsorából. — Utóda Almássy Endre lesz. Több kerület egészen új kezekbe jut. — Szabados László a felvidéki szinikerületet kapta meg, míg Fehér Károly ezentúl az erdélyi második kerületben fog működni. Szilágyi Dezső az erdélyi második kerületben lesz direktor, Patek Béla dr. a győrveszprémi, Naményi Lipót a dési, Tompa Kálmán az erdélyi harmadik kerület, Márffy Károly dr., a felvidéki, Mezei Béla a délvidéki szinikerület igazgatója lesz. Bányai Lajos, Kerényi Ignác és Radó Béla a kisebb igazgatóságokra kaptak az országos egyesülettől engedélyt. A jelenleg Nagykanizsán működő színtársulat tagjai közül csak hárman maradnak Kövessynél: Pataky Ferenc, Gömöri Vilma és Budai Ilonka. A többiek is a legjobb helyekre kerülnek. Pilisi Lajos Mezei Béla délvidéki színtársulatához megy. Abonyi Tivadar és Lévay Elemér a szeptemberben először megnyíló újpesti Népszínházhoz szerződtek, melynek Papír Sándor, a királyszínház volt jeles tagja az igazgatója. Lajthay Károly és Faludy Károly dr. Patek Bélához mennek Győrbe, Izsó Miklós Füredi mellett lesz művezető-igazgató. Szőreghy Gyula pedig a Városligeti színháznak lesz tagja Feld papánál. A hölgyek közül: Kanizsay Elza Füredi társulatához szerződött Pécsre, Barkó Etel és Jákó Amália Krecsányi Ignác temesvár-budai társulatához, Bene Emma pedig szünetel az 1911—12. színházi évben. — Fischer Károly karmestert Polgár Károly a pozsonyfiume-kaposvári új színigazgató szerződtette három karmestere közül az első dirigenssé. (Névmagyarosítás.) Ve r s t r o f helyesen Schaffer József paksi illetőségű családi névnek „Vadászka, Reining György máv. géplakatos, dombóvári lakos családi nevének ,Pető“-re és Kramárik Károly máv. vonatkísérő lakatos, dombóvári lakos családi nevének „Nagy“-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. (Munkakiállítás.) A dombóvári katholikus legényegylet a tagok és pártoló tagok kézimunkáiból kiállítást rendez. Az időpontra vonatkozólag a július 30-án tartandó rendes közgyűlés fog határozni. (Szerencsétlenül járt munkások.) A Kovald-gyár áldozatai még haldokolnak és már egy másik munkásgyilkolásról érkezik hír. Monoron történt ez a másik katasztrófa és az ellenőrzés nélkül való emberélettel játszó lelketlen hanyagságnak fölháborító példája. Hét munkás sebesült itt meg súlyosan, közülök kettő halálosan. Az egyik már meg is halt. E hónap 22-ikén nyílt meg a „Magyar Magtenyésztési Részvénytársaság“ üzeme. Tegnap, 25-én már borzasztó katasztrófa történt. A kéngázokkal, tehát fölötte veszedelmes anyagokkal dolgozó gyár iparengedély nélkül, ellenőrzés nélkül működik. A gyár célja, hogy szénkéneggel különböző magvakat és hüvelyeseket konzerváljon és velük kereskedjék. Alaptőkéje százezer korona és gróf Batthyány Zsigmond az elnök. Három nagy épülete van Monoron és harminc munkással dolgozik. És noha nincs iparengedélyük, mégis dolgoztak. Azzal az ürügygyel, hogy nincs üzem, csak kísérletezés folyik. Kísérleteztek harminc munkással. A gyár főhelyisége egy pincében van, ahol a széngázokkal telített magvakat forgatják. A gyár vezetősége tagadja, hogy ez pince, de minek másnak lehet nevezni, mikor lépcsőn kell lemenni s koromsötét van benne. Ebben a sötét és veszedelmes gázokkal teli helyiségben nem gondoskodtak biztos világításról. A gyár cégvezetőjének nyilatkozata szerint megmondták a munkásoknak, hogy tűzzel oda be nem szabad menni, ezt azonban ellenőrizni nem lehet. Neymonori főszolgabíró megállapította, hogy a figyelmeztetés kiírva sehol sem volt, amint annak lenni kell. Minthogy pedig a helyiség koromsötét volt, világításról nem gondoskodtak és a katasztrófa is úgy történt, hogy egy munkás közönséges petróleumlámpával lépett a helyiségbe, ebből azt kell következtetni: a gyár vezetősége elnézte, hogy a munkások úgy világítsanak maguknak, ahogy tudnak. Tegnap délután fél háromkor történt a robbanás. A pincében borsó volt, amit egy napja kezeltek már szénkéneggel. Hegyi Margit 16 esztendős leány — magyar munkáskatasztrófák hősei mindig 16 éves leányok — forgatta a borsót. Belépett Petrova Mihály munkás petróleumlámpával. A kénnel telitett borsó felrobbant, kivetette a boltozatot a pince fölött dolgozó öt munkás megsebesült. Petrova rögtön meghalt, Hegyi Margit pedig haldoklik. (A közélelmezés megjavítása.) Egyik múltkori városi közgyűlés a közélelmezés tanulmányozása s az idevonatkozó javaslatok kidolgozása céljából bizottságot küldött ki. Ez a bizottság július 29-én, szombaton délután öt órakor a városi székház közgyűlési társalgójában ülést tart. Az ülés tárgya: A pécsi tejkereskedés és halelárusitás hatósági szervezése s egyéb a közélelmezés javítását célzó javaslatok. (Brutális kereskedősegéd.) Fuchs Béla alkalmaztatási helyén úgy megverte Schlezinger József tanoncot, hogy az könynyebb sérüléseket szenvedett. A rendőrség folyamatba tette ellene az eljárást. (Ifjúsági könyvtárak.) A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 33.054/911 sz. rendeletével megengedte, hogy a Népiskolai Ifjúsági Könyvtárak megfelelő typusát a Könyvkiadók Alkalmi Egyesületétől mindazon községi és hitfelekezeti elemi iskolák, amelyek népiskolai ifjúsági könyvtárral még nem rendelkeznek, az állami elemi iskolákhoz hasonlóan az 50 filléres beiratási díjakból egybegyűlő összeg terhére 6 évi törlesztésre megrendelhetik. (Baleset.) Lechmann Miklós nagynyárádi 13 éves fiú magasabb part alatt földet ásott. Közben a part egy része beszakadt s a kisfiúnak a lábát eltörte. Beszállították a mohácsi László-kórházba. (A szabadalmi tanács új tagja.) A király Istvánffy József kúriai tanácselnököt a szabadalmi tanácsban viselt ülnöki állásától felmentette és helyébe La 11 os sevis kúriai bírót a szabadalmi tanács ülnökévé kinevezte. (Vasárnapi könyv.) Az Országos Közművelődési Tanács igen érdekes szépirodalmi és ismeretterjesztő folyóiratot adott ki, Vasárnapi Könyv címmel. Most jelent meg a nyolcadik füzet, melynek tartalma: A Balaton. A nyári italok. A pillangó és a hernyók. Szűk mell és gyönge tüdő. Az első segítség. A csodálatos ember. (Egyedül a vízkura) van hivatva az idegbajok ellen sikerrel küzdeni. Harminc jegy ára Dr. Tolnai helybeli vízgyógyintézetének pénztáránál 30 korona. (Tűzvizsgálat a Kovald-gyárban.) A szövetség-utcai halálgyárban ma délben tartották meg Kiss Ferenc hetedik kerületi elöljáró és Peregriny Sándor kerületi rendőrtanácsos, továbbá Szczerbovszky tűzoltófőparancsnok és a kerületi mérnökök a tűzvizsgálatot. Másfél órai vizsgálódás után a bizottság megállapította azt, amit mai számunkban már jelentettünk, hogy a szerencsétlenséget a gyár vétkes mulasztása okozta. A gyár követte el azt a hibát, hogy a harmadik emeletről nyitott csatornán vezette le az elhasznált benzint, az alsó helyiségbe, ahol munkások dolgoznak. Konstatálták, hogy a harmadik emeleten levő tisztítógép elromlott és használatlan benzin csörgött ki belőle, mely a csatornán lefolyt a pinceműhelybe és ott elpárologva, benzingőzzel töltötte be a levegőt. A robbanásnak minden körülmények között be kellett így "következnie. A bizottság észleleteiről jelentést készített, amelyet azzal a javaslattal fejez be, hogy a gyár üzemét szüntessék be, mert a gyárban nincsen kizárva a tegnapihoz hasonló katasztrófa megismétlődése. A sebesültek közül Simon Sándor és Pertl Bertalan, akik a Rókus-kórházban fekszenek még, ma délután valamivel jobban lettek. A halálgyár tulajdonosa, Kováts Emil doktor leányával hosszabb idő óta a Gradón, Trieszt mellett üdültek. A gyárában történt szerencsétlenség hírére Kováts és leánya azonnal csomagoltak és Budapestre utaztak. Ma este a főkapitányságot a Csáktornyai határrendőrség értesítette, hogy mindketten útban vannak a fővárosba, ahová este 11 óra után megérkeznek. A határrendőrség kérte, helyezzék őket, mint koleragyanus vidékről érkezetteket orvoshatósági felügyelet alá. A főkapitányság a felszólításnak eleget tett. A tegnapi tűzkatasztrófa nyomán fővárosszerte érdekes dologról beszélnek. Amidőn 1908-ban az első Kovald-féle benzinkatasztrófa után szóba jött, kitelepítsék-e a gyárat vagy sem, ennek a konstatálására a tanács által kiküldött bizottság szakértő tagja, a gyártulajdonos unokafivére, Kováts Péter dr. volt, aki a kitelepítés ellen kardoskodott és a felelősséget magára vállalván, szava rokona javára döntő befolyással bírt. (Postaügynöki állás.) A pécsi posta- és távirdaigazgatóság pályázatot hirdet Szenta községben (Somogy megye) megüresedett postaügynöki állásra. Készpénzbiztosíték 100 kor. Járandóság 180 korona évi munkajutalék, melyért az ügynök a napi 2—3 órára terjedő szolgálat alatt a postai teendőket ellátni és 300 korona szállítási átalány, melyért a 2,5 km. távolságra fekvő szentai vasúti állomáshoz és vissza naponta kétszer közlekedő gyalogküldöncjáratot a pécsi posta- és távirdaigazgatóság által esetről-esetre megállapítandó menetrend szerint fentartani köteles. Pályázhatnak az illető községnek azon magyar honos, 18 éves életkort betöltött lakosai (nők és férfiak), kiknek más foglalkozásuk, illetve jövedelmük is van, továbbá minden nyugdíjas tisztviselő, altiszt és más nyugdíjas egyének. A sajátkezűleg irt pályázati kérvények születési, iskolai és erkölcsi bizonyítványokkal, valamint a foglalkozást (állást), illetve nyugdíjas állapotot igazoló okmányokkal felszerelve augusztus hó 11-ig a pécsi m. kir. posta- és távirdaigazgatósághoz nyújtandók be. DUNÁNTÚL Július 27. Csütörtök.