Dunántúl, 1911. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1911-07-11 / 85. szám
1 I. Évfolyam, 85. szám. Kedd, PÉCS, 1911. julius 11. Szerkesztőség: Lyceum utca 4. sz Felelős szerkesztő: KÉSMÁRKY ISTVÁN dr Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési ára Egész évre . . . 24. Félévre .... . 12. Negyedévre . . . 6. Egy hónapra . . . 2. Egy szám ára 8 fillér. Kiadóhivatal: Lyceum utca 4. sz. Kiadó telefonja: 222. Megjelenik naponkint reggel. Hirdetések díjszabás szerint. A Balkán. Irta: Dr. Hoffmann Ottó. 'NI Amióta Oroszország terjeszkedését a Kelet legtávolabbi határain megállította és visszalökte a japán vitézség, hódító vágyai ismét a Balkánra terelődtek. A Névaparti külügyi palotában áldozatokat nem sajnáló kedvenc eszme lett újra a szlavofil idea, a déli rokonoknak határokat eltüntető testvériesítése az erős északi törzzsel és hatalommal, melynek a fél világot kell uralma alá szorítani. A mandzsúriai kudarc után évről-évre intenzívebb lett az a politika, hogy a késő századokra kiható nagy nemzeti céloknak szolgálatában az első feladat a Balkánon át nyúlni alá annak a középeurópai német-osztrák-magyar szövetségnek, mely katonailag ez időszerint verhetetlen helyzetű. Az orosz külpolitikának Czarikov lett vezére, a legcéltudatosabb, legcselekvőbb és legszerencsésebb diplomaták egyike. Karrierjének minden lépcsőfoka egy-egy korszakos mozzanata a tervszerű haladásnak, mely mindenekelőtt Európa térképének kiválasztott részeit és pontjait akarja a szláv egység és befolyás színeivel átfesteni. A belgrádi orosz követség szerény palotájának ablakából jó évtizeddel ezelőtt ez a Czarikov gyönyörködött egy alkalommal szokása ellenére a késő hajnali órákig a holdvilágban s csak akkor érezte a levegő bántó hűvösségét, mikor a szomszédos konok parkjában egy király és királyné holtteste zuhant le. Miután pedig a velünk rokonszenvező Obrenovics dinasztiát a hagyományos oroszbarát Karagyorgyevicsék váltották föl, a belgrádi követ csakhamar konstantinápolyi nagykövetté lépvén elő, szüntelenül csak háborús válságok jelentéseit küldötte haza. Románia, Bulgária, Görögország, Montenegró és Albánia váltakozva kerültek egy-egy törökháború küszöbére, mialatt a megszaporodott fegyveres bandák gyilkolásai sohasem tűntek le a napirendről. Az oroszgyűlölő Abdul Hamid szultán elűzésével, akinek külpolitikája Anglia és Németország iránti szimpátiákkal volt telítve, befejezte Czarikov is balkáni időzését, s otthon a központi irányítás szálait ragadta kezébe. A makacs, új külügyi államtitkár önállósága elhomályosította a hiú Izvolszki tekintélyét s az egykori főnök ma már a párizsi nagykövetségen hajtja végre az új külügyminiszternek, de tulajdonképen Czarikovnak rendelkezéseit. Oroszország türelmetlensége, különösen a bosnyák annexió után, önbizalmának néhány apró, de ingerlő siker folytán való határtalan megnövekedése, a vezető szerepet juttatta neki a legújabb Balkánpolitikában. Azt a kizárólagosságot azonban, hogy szava eldöntő súllyal bírjon, belátható időn belül aligha éri el. A Balkán területén még mindig kérdéses a szláv fölény s az egységesülés folyamatának tüneteivel szemben jelentős jelenségei merülnek fel lépten-nyomon az elkülönülés szilárdulásának is. Pedig ez az egységesülés hozná meg a legtermészetesebben az orosz politika régi vágyának teljesedését: a török kitakarodását Európából s nemcsak a szabad tengeri utat a Dardanellákon és a Boszporuson át, hanem egy tiltó vonalat Közép-Európának Nyugat-Ázsiára csapó gazdasági irányaival szemben. A balkáni szláv államok és fajok egységét pótolni tudná talán az államok egyensúlya, azonban ez sincs meg, s amióta az annexió Szerbia terjeszkedésének egyedüli lehetőségét az Adria felé hosszú időre kizárta, ez az egyensúly szinte megvalósíthatatlanná vált. Kétségtelen, hogy a biológiai törvényszerűség meghozná az egység helyett legalább ,az egyensúlyas helyzetet, ha nem tolakodnának ugyanck szükségszerűleg épen ezen a földön át nagy politikai és gazdasági erőnyomások, melyek aránytalan súlyú ránehezedéssel megölik a kisebbszerű érvényesülések törekvéseit. Ezekből a különböző hódítási célokat tartalmazó beavatkozásokból kiveszi részét Oroszországon kivül minden számottevő hatalom. Legközvetlenebbül, az érdekek közelsége miatt, Ausztria-Magyarország és Olaszország. Vajda Ödön: (1834. jan 29.—1911. július 10.) A ciszterciták ősi rezidenciáján gyászlobogót lenget a júliusi szellő. Másfélszáz magyar cisztercitának mélységes gyásza, zokogó fájdalma van abba beszőve. Az ős Bakony szivéből kélt a váratlan gyászhír: Vajda Ödön, a magyar ciszterci tanító rendősz apátja meghalt. . . . Munkás élete hetvennyolcadik évének derekán az Úr magához szólította hű szolgáját. S mig szerető fiai szivekben kimondhatatlan fájdalommal állják körül gyászos ravatalát, az egész magyar hazán átreszket a nagy veszteség tudata, mely az ősz főpap halálával érte a magyar egyházat, tudományt és társadalmat. Mert ha igaz, mit Eötvös mond: „Miben a szív egészen él, világunkká válik“, akkor Vajda Ödön világa az egyházért, a magyar haza fényéért, a tudomány emeléséért, az emberi szeretet műveinek előbbreviteléért lobogó áldozatos munkásság volt, ötvenhárom évig szolgált az Úr zsámolyánál, s húsz évig vezette az élet ösvényein mint a rend feje, gondjaira bizott lelki fiainak összességét: a magyar ciszterci rendtartományt. S ez idő alatt ő volt mintaképük, ő volt igazi vezérük, mint Isten szive szerinti főpap, és szerzetes fiainak valódi atyja. Kisfaludy Sándor mondja: „A jó hazafiság első kötelesség, első érdem. Szívvel, észszel, értékkel teljesíthetjük ezt az édes kötelességünket. Háromszor boldog, aki mind a hárommal áldozott!“ S Vajda Ödön e téren is megtette kötelességét. Az általa vezetett Rend, melyet városunkban, de széles , Magyarországon is büszkén díszítenek a „hazafias“ jelzővel, mindenkor a nemzeti eszmények harcosa volt, és tagjai ősz apátjuk példáján buzdulva, ezen eszményeket csepegtették bele a gondjaikra bízott ifjúságnak, a haza reményeinek, szívébe-lelkébe! Csodálatraméltó az a rajongás és szeretet, melylyel volt tanítványai, mind neves emberek: Wekerle Sándor, Günther Antal, Gózon László, Wetzel Gyula, Schmidt Gusztv stb. beszéltek és beszélnek a megboldogultról, mint volt történelem-tanárukról. S ahol csak megfordult, minden társadalmi rétegben, jóságos, közvetlen modorával szeretetet váltott ki az emberek lelkéből, s aki vele az életben csak egyszer is beszélt, soha el nem tudta felejteni jóságos arcát, szelíd tekintetét, nyájas modorát. S amellett hány és hány éhezőnek, szegénynek szálította fel, ahol lehetett titkon — Ínsége könynyeit! A mi városunkat rendkívül szerette. Mert idefűszték diákköri emlékei. A Rendházban tett látogatásai alkalmával sohasem mulasztotta el meglátogatni azt a Flóriánutcai házat, amelyben mint diák lakott, s a franciskánusok zárdáját, ahol mint szegény diák élelmezést kapott . . . S mily lelkesedéssel elevenítette fel látogatásai alkalmával a 48-as idők édes-bús emlékeit, mikor mint diák Pécsett tanult! Egész utolsó percéig rendesen végezte rendfőnöki teendőit. Még legutóbbi pécsi látogatása alkalmával is jó színben és derült hangulatban volt, s még két nappal előbb maga írt levelet hivatalos ügyben Buzássy Ábel igazgatónak, s ma délelőtt fél 11-kor halálát jelezte a szűkszavú távirat. Temetése szombaton 9 órakor lesz Zircen, az apátság székhelyén. A pécsi tanári kart Buzássy Ábel igazgató, Szántó Kamill és Böröttffy Károly tanárok fogják — mint értesülünk — képviselni. A hazafias magyar ciszterci-rend mély gyászában Pécs városa is — az egész országgal egyetemben — osztozik. Kísérje az ősz apát elszálló lelkét a Teremtő zsámolya elé Pécs város közönségének mélyen érzett kegyelete és tisztelete! A véderő a pártok előtt. Szerdán újra összeül a négynapos szünet után a képviselőház. Megkezdik a véderőreform első részének, a közös véderő fejlesztéséről szóló törvényjavaslatnak a tárgyalását. Kedden este foglalkozik a javaslattal minden egyes párt. Az ellenzéki együttműködés is szóba kerül a Kossuth- és a Justh-párt értekezletén. Úgy hírlik, hogy vitarendező bizottságot fog kiküldeni úgy a Kossuth-párt, mint a Justh-párt és ezek a bizottságok fogják megbeszélni és előkészíteni a teljesen harmonikus együttműködést.