Dunántúl, 1912. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-20 / 15. szám

4. oldal. (Uj királyi tanácsos.) A király H­o­e­p­f­n­e­r Quidó műépítésznek, a gyermekvéde­lem érdekében kifejtett közhasznú tevé­kenysége elismeréseit, a királyi tanácsosi címet díjmentesen adományozta. (A katholikus iskolaegyesületért.) A szigetvári espereskerület papsága elhatároz­ta, hogy belép az Országos Magyar Katholi­kus Iskolaegyesület tagjai közé s ezen hatá­rozatának megfelelőleg Herger József es­peres plébános utján még az 1911-ik évre az összes kebelbeli tagok beküldötték a tagdí­jaikat. Azok után, hogy a pécsi fiók csak legutóbb is két katholikus iskolaépítésre sza­vazott meg 500—500 koronát, a szigetváriak tettek a legelismerőbb nyilatkozat. (Elbocsátás a pécsi honvédség kötelé­kéből.) A honvédelmi miniszter Minder Ernő a pécsi 19. honvédkiegészítő parancs­nokság nyilvántartásában álló tartalékos honvéd segédélelmezésügyi tisztet saját ké­relmére, a szolgálati kötelezettség teljesí­tése után, rendfokozatának megtartása nél­kül a honvédség kötelékéből elbocsátotta. (Rendelet Baranya és Pécs törvényha­tóságához a nők éjjeli munkájáról.) A keres­kedelemügyi miniszter az alább szó szerint kö­zölt rendeletét intézte Baranya megye és Pécs város törvényhatóságához: Az iparüzemekben alkalmazott nők éj­jeli munkájának eltiltásáról szóló 1911. évi XIX. törvénycikk végrehajtása tárgyában múlt évi december 19-én 7.143/1911. évi. szám alatt kiadott rendelet évi 27. §-a szerint a törvény hatálya alá tartozó és a törvény életbeléptekor, vagyis 1912. évi január 1-én már fennálló üzemek a tör­vény 9. §-ában előirt munkaidőrendelke­zést, illetőleg azok az üzemek, amelyek az 1884. évi XVII. törvénycikk 113. §-a értelmében munkarend kifüggesztésére vannak kötelezve, ha külön munkaidő­rendtartás készítése helyett a munkarend­be kívánják a munkaidőrendtartásra vo­natkozólag előírt adatokat felvenni, a mó­dosított munkarendet (munkarend-függe­léket) a törvény életbeléptének napjától számított 30 napon belül kötelesek látta­­mozás végett az illetékes elsőfokú ipar­hatóságnak bemutatni. Tekintettel arra, hogy ez a határidő esetleg nem elégséges arra, hogy a munkaadók a végrehajtási rendeletnek azzal kapcsolatos intézkedé­seiről az ország egész területén értesülje­nek és törvényes kötelességeiknek e határ­idő alatt eleget tehessenek, az országos iparegyesület kérelmére a szóban levő, az 1911. évi XIX. törvénycikk 9. §-ának meg­felelő munkarendtartás, illetőleg módosí­tott munkarend (munkarend-függelék) bemutatására nézve megállapított 30 napi határidőt ezennel 1912. évi február végéig kiterjesztem. A végrehajtási rendelet 27. §-ában foglalt intézkedések egyébként vál­tozatlanul érvényben maradnak. Felhívom a címet, hogy erről a hatósága területén levő első- és másodfokú iparhatóságokat megfelelő módon értesítse. Budapest, 1912. évi január 15-én. A miniszter helyett: Kálmán s. k. államtitkár. (Szülői értekezlet.) Az ágoston téri tantestület által kezdeményezett szülői ér­tekezletek harmadikát rendezték tegnap este, amikor is Weigand József tanító a a megjelent érdeklődő közönségnek az al­kohol káros hatásáról tartott érde­kes és tanulságos előadást. Ezután a jelen­levő Ember János kir. tanfelügyelő, a „Józan élet abstinens egyesület“ elnöke is szólott a megjelentekhez, mely felszólalás után taggyűjtés eszközöltetett. (Tanítóválasztás.) A hercegmároki is­kolaszék január 17-én a II. sorszámú tanítói állásra egyhangúlag Vadász József, sop­­ronszili tanítót választotta meg. (A pécsi munkásgimnázium­ szokott vetített képes előadásait január 20-án szom­baton és január 21-én vasárnap is megtartja. Ez alkalommal a Vág völgyét mutatja be a hallgatóságnak 60 vetített kép kíséretében. (A Dunántúli Széchenyi Szövetség köz­gyűlése.) A pécsi püspöki jogakadémia ke­belében fennálló Dunántúli Széchenyi Szö­vetség január 24-én rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a távozó H­o­ó­s Kázmér he­lyébe elnököt választanak. (A pécsi tornaegyesület­ választmá­nya, — tekintettel az előre haladott idényre, — a mai naptól kezdve Vitéz­ utca 7. szám alatt nagy gonddal ápolt és kényelmes öltö­zőkkel, melegedő szobákkal és buffettel ki­egészített jégpályáját mérsékelt idény és napi árakért bocsájtja a jégsportot kedvelők rendelkezésére. A napi jegyeket hétköznapo­kon felnőtteknek 80 fillérért, gyermekeknek 40 fillérért, az idényjegyeket pedig felnőttek­nek 10 koronáért, gyermekeknek 5 koronáért adja ki. Vasárnap felnőttek 1 koronát, gyer­mekek 50 fillért fizetnek. Tornaegyesületi ta­gok a ruhatárt díjmentesen használhatják, úgyszintén korcsolyakötésért sem fizetnek. A jégpálya naponta délelőtt 10 órától 12 óráig és délután fél 2 órától villamos világítás mel­lett este 8 óráig van nyitva. Vasárnap a jégen zene játszik. Az egyesület a jövő héten pedig jégünnepélyt rendez. A pályát látogató kö­zönség kényelmére az egyesület sport­telepi irodájába bevezettette a távbeszélőt, amely­nek száma 716. (A baranyai hadastyán betegsegélyző egylet táncmulatsága.) A Frigyes főher­ceg fővédnöksége alatt álló Baranyamegyei Katona Hadas­tyán Betegsegélyző­ Egylet február hó 3-án a „Pécsi keresztény szoc. egyesület“ újonnan épült dísztermében Jó­­zsef­ utca 15. szám alatt saját alapja javára zártkörű táncvigalmat rendez. A zenét Sár­közi András zenekara szolgáltatja. Kezdete fél 9 órakor. Belépti­ díjak: Személyjegy előre váltva 80 fillér, a pénztárnál 1 korona, családjegy előre váltva 2 korona, a pénztár­nál 2 korona 40 fillér. Jegyek előre váltha­tók a rendező­ bizottságnál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­táztatnak. Frigyes főherceg, aki a bál fővédnökségét is elfogadta, ma 100 koronát juttatott a baranyamegyei katona hadas­tyán betegsegélyző egyletnek. (Kram János fegyelmi ügye.) Annyiszor meghánytuk-vezettük Kram János olaszi róm. kath. kántor és községi tanító fegyelmi ügyét, hogy az ügy újból való ismertetése tisztára felesleges. Baranyavármegye fe­gyelmi választmánya Kram Jánosra vo­natkozólag felmentő ítéletet hozott, melyet azonban Baranyavármegye tiszti főügyésze a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez megfeledbezett. A miniszter ma érkezett döntésével a fegyelmi választmány felmentő ítéletét jóváhagyta. (Nagy tüzek Miskolcon.) Két nagyobb tüzeset pusztított az elmúlt éjjel Miskolcon. Az egyik a volt Rosenthal Vilmos-féle, most kereskedelmi részvénytársaság tulajdonát képező király­ utcai nagykereskedését és áru­raktárát hamvasztotta el. Még itt javában dolgoztak a tűzoltók, amikor a város őrtor­nyából új tüzet jeleztek. Ez a második tűz a város ellenkező oldalán, a Hunyadi­ utcában levő nagy bútorüzlet raktárában dühöngött. A részvénytársaság áruraktára este 9 órakor gyulladt ki; nagymennyiségű gyufa, sok fa­láda, egy vagyon gyertya, rengeteg forgács és más gyúlékony áruk voltak a hatalmas raktárhelyiségben, melynek szomszédos he­lyisége pedig szénnel volt tele. A tűzoltóság rögtön kivonult a tűzhöz és hozzálátott a munkához. A tűz azonban oly nagy arányo­kat öltött, hogy a tűzoltóság nem birt vele és az áru­raktár csakhamar elhamvadt. A kár több százezer korona. Éjfél után két órakor a város másik részén ütött ki a tűz. A város tu­lajdonát képező Hunyadi­ utca 11. sz. ház la­kói észrevették, hogy lakásukat füst tölti be. A tűz a pincehelyiségben, K­­­i­n­g­e­r Dávid kárpitos raktárában ütött ki. A tüzőrség a má­sik tűzesetnél lévén elfoglalva, kellő időben nem siethetett a másik tű­z szinhejére. Más­fél óráig tehát maguk a ház lakosai oltották a tüzet, míg végre megérkeztek a tűzoltók, akik már csak nagyobbrészt megszenesedett bútormaradékokat találtak. A kárpitosraktár teljesen leégett; ez utóbbi tűz minden jel sze­rint gyújtogatásból eredt. (A paksi tanítók passzív reziszten­ciája.) Felkértek bennünket a következő so­rok közlésére: Tekintetes Szerkesztőség! Az audiatur et altera pars elvénél fogva kérem, hogy alábbi soraimnak b. lapjában helyet adni kegyeskedjék___A Dunántúl 12. szá­mában megjelent és a paksi tanítóknak fele­kezeti különbség nélkül, a passzív reziszten­cia mellett való állásfoglalását k­ritizáló, de különösen a róm. kath. tanítóknak adresszált cikk érdemére vonatkozólag nem nyilatko­zom, de az általánosítás ellen határozottan tiltakozom. Mint a Dunántúl is közölte, el­­lenindítványt tettem a gyűlésen, mely indít­ványom szó szerint ez volt: „Mivel gróf Zichy János miniszter úr teljes jóindulattal viseltetik a tanítók iránt, ezt a tanítói fizeté­sek rendezése ügyében történt tárgyalások alkalmával is megnyugtatta; képviselőházi beszédében a tanítók helyzetét ő maga is tűrhetetlennek nevezte és az ideig­lenes javítást már ez évben, a gyökeres ren­dezését a tanítói fizetéseknek, pedig a jövő évre kilátásba helyezte, mivel Zichy Já­nos miniszter úr szavaiban és kijelentései­ben — eddigi működését tekintve — jogunk nem lehet, de végül azért is mivel a passzív rezisztencia nemzeti szempontból sem he­lyeselhető, mondja ki a paksi tantestület, hogy a passzív rezisztencia terére egyelőre nem lép, hanem eddigi buzgalommal dol­gozva, kéri úgy az országgyűlés tagjait, mint Zichy János gróf miniszter urat, hogy az 1907. évi XXVI. és XXVII. törvényeket hatályon kívül helyezve, az összes tanítókat kivétel nélkül az állami tisztviselők XI­­X­­IX. fizetési osztályának megfelelően ossza be. Ezen indítványomra szavazást kértem és a szavazásnál­­ magamra maradtam. Azon pont ellen pedig, hogy „minden tanító a tanítók országos szövetségébe lépjen be“, már a gyűlés megkezdése előtt kifejeztem tiltakozásomat az elnöknél és kértem, hogy ezt ne terjessze elő a gyűlésen, hivatkoztam azon mellőzésre, mely a kath. tanítók vezé­reit a legutóbbi orsz.­gyűlés rendezése al­kalmával is érte a szövetség vezetői részé­ről — ámde mint az eredmény mutatja tilta­kozásom itt is meddő volt! ... Ezek után pe­dig, gondolom ad hominem bizonyított dolog és minden kommentár nélkül is nyilvánvaló, hogy a Dunántúl jelzett cikke én rám nem vo­­natkozhatik. Paks, 1912. évi január hó 18-án. Kiváló tisztelettel Bors József, igazgató és kántortanitó. (Halálozás.) Záborszky József ny. kántortanitó tegnap Zalaszabaron meghalt. Temetése január 20-án, délelőtt 10 órakor lesz. Az elhunytat felesége B­á­n­d­y Mariska és kis leánya, valamint B­á­n­d­y Dezső pécsi kir. törvényszéki irodatiszt, az elhunyt sógora gyászolják. Lenhardt Pál okleveles jegyző teg­nap 42 éves korában, Pellérden szívszélhüdés következtében hirtelen meghalt. S­v­a­r­d­a István vásárosszentgáli kán­tortanító neje, W­i­r­s­z­k­y Emilia január 15-én Vásárosszentgálon meghalt. Temetése január 17-én délután 3 órakor ment végbe általános részvét mellett. Utolsó útjára elkí­sérték a kerületi papság, tanítóság és Vásá­­rosszentgál, valamint Magyarszentiván köz­ségek elüljárói és az elemi iskolai tanulók tel­jes számban. (A Pécsi Tanoncokat Védő Egyesület) ifjúsága január 21-én, délután fél 5 órakor a Kath. Legényegylet helyiségében ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Coriolán. Szavalja: Pozsegovits Gyula. 2. Nemzet­köziekhez. Szavalja: Kacserovszky Géza. 3. Padlásszobában című színmű, írta Ney K. szereplő személyek: Körhegyi, ta­nácsos: Vörös Károly; Gondházy József, írnok: Pozsegovits Gyula; Fekete Ottó, Ír­nok: Kacserovszky Géza; Cliford Wiliam; Czechner József; Kánya Péter; Kerbolt Ist­ván; János, komornyik: Hein János. 4. Do­­minik apó, irta: Szalánczy J. Szavalja: Czechner József. 5. A pesti háziúr mo­nológ, előadja: Kerbolt István. A belépés in­gyenes. „DUNÁNTÚL.“ ____ Január 20. Szombat.

Next