Dunántúl, 1912. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1912-03-24 / 69. szám

Március 24. Vasárnap. „DUNÁNTÚL.“ Mivel azonban ő igazságosnak tartja a­­ követelést és mivel minden további huza­vonának útját akarja vágni , hajlandó saját­jából kifizetni. És kifizette, a nem csekély összeget, szép sárga aranyakban. Gondolom, ehhez sem kell kommentár. Kinek életében ily ragyogó képek vannak, annak minden cselekedete nemes, szép lelké­nek leghívebb tükre. Hát a Katholikus Kör mennyit beszél­hetne az ő jótékonyságáról! Az igaz, hogy nem is szerzett vagyont Pakson, sőt — amint tudom — németbólyi plébánoskodása alatt megtakarított pénzecs­kéje is nem csekély mértékben fogyott meg­­ az itteni működése alatt. Felsorolhatnám ezek után még mind­azon társadalmi mozgalmakat, amelyekben azért vett részt, hogy hívei égi és földi jó­voltáról ezen a téren is gondoskodjék. Elmondhatnám azon buzgalmat, mit az egyletek terén fejtett ki; beszélhetnék a pak­si gyönyörű új Szent Szív templom épí­tésének körülményeiről; említhetném, hogy mily eréllyel és gondosan iparkodott az isko­lák megfelelő fejlesztéséről gondoskodni, jól tudván, hogy amely hitközség iskoláit fej­leszti, tulajdonképpen saját boldogulásának útját készíti elő, de ezek mind beszélnek ma­guk is és igen hosszú időkig hirdetik Strei­cher érdemeit. Azonban, hogy Streichert paptársai miként ítélik meg és hogy milyen szellem uralkodik otthonában, annak dokumentálá­sára álljanak itt egyik volt káplájának, ki 4 évig működött vele együtt, a közel napokban hozzám írott sorai: ... Elhiszem, hogy fájlalják az apát úr távozását. De lehet is, mert a paksi plébáno­sok között ő volt a legnagyobb. Kevés olyan papja van egyházmegyénknek, aki oly buzgósággal fáradozott volna minden téren a lelkek üdvéért, mint ő. Négy év alatt volt alkalmam megismerni! Mondhatom, ez a 4 év állandó lelkigyakorlat volt reám nézve, mert szakadatlanul, minden nap élőképben láttam mindazt, amit egy jó papnak híveiért tenni kell. Nevelőintézet volt az ő háza, ahol igazi, buzgó lelkipásztorrá lehetett kifejlődni, stb___Mint házigazda hamisítatlan, kere­setlen szívességű, kinek kedves modora, le­bilincselő szeretetreméltósága folytán a ven­dég egész otthonosan érezhette nála magát mindig. Hogy mi ő, a most kinevezett kano­nok, testvérének a kedves aranyos lelkületű, általánosan tisztelt és szeretett, az ország minden részében ismert „Péter bácsinak“ és rokonainak, mily igazi testvér és kedves „Jóska bácsijuk“ volt, azt ők tudják legjob­ban, a most méltán örvendező család. Mi pedig, kik munkálkodását figyelem­mel kísértük, kik áldásos működésének har­­matcseppjeiben üdíthettük fel a napi gondok és fáradalmak között elfáradt lelkünket, szo­morúsággal vegyes örömmel vettünk tudo­mást, a jól kiérdemelt előléptetésről, mert ez nekünk paksiaknak azt jelenti, hogy szeretett lelkipásztorunktól meg kell válnunk. Hisz az ő egyénisége, a Pakson töltött tizennégy év alatt szinte összeforrott a mi társadalmunkkal, nem csoda tehát, ha most örömünket megzavarja az őszinte sajnálat, melyet körünkből való eltávozásánál ér­zünk. Azonban lelkünk mélyéből óhajtjuk, hogy Pécsett érezze magát oly jól, miként azt nemes munkálkodásával bőven kiérde­melte. Jézus szentséges Szivének oltalma le­gyen kísérője további életutjain. Tizennégy évi áldásos paksi működés után most Pécsre kerül, ahol még előbbi mű­ködéséről is sokan emlékeznek reá, mi pedig őszinte szívvel üdvözöljük őt, és midőn kí­vánjuk neki, hogy új működési terén magasz­tos eszméit megvalósíthassa, eme szavakkal várjuk: Hozzon Isten! Lapunk legközelebbi száma a hétfői ün­nepre való tekintettel szerdán reggel, a ren­des időben jelenik meg. (Gyümölcsoltó Boldogasszony.) Szent Péter és Marcellinus katakombájában van egy híres mennyezetfestmény, mely egész sorozat jelenetet tüntet fel az Üdvözítőnek és a bold. Szűznek életéből. Többek közt az angyali üdvözlet Nazarethben szintén meg van rajta örökítve. Mária egy széken ül s jobb oldalról közeledik feléje az égi hírnök, kezét felemelve, mint aki beszélni kíván. Az angyal egy ifjú alakját tünteti fel abban az ősrégi felfogásban, minőt az egész katakom­bafestészetben csupán két példányban talál­tunk. Mindkettő a kereszténység bölcsőko­rából a második századból, illetve a harma­dik század elejéről származik, sőt a Szent Szilveszter római bazilikája mellett fekvő Priscilla katakomba Mária-képének keletke­zését Krisztus születése után a 130-ik év kö­rüli időre teszik. Ezek a képek, vagy a pécsi őskeresztény sírkamara másfélezeréves Ma­donna képe megcáfolhatatlan tanúságai an­nak, hogy ott, ahol a kath. szívek dobognak, az Egek királynéjának tisztelete is mindig feltalálható volt. Erről a letagadhatatlan tényről jól esik a megemlékezés mindenkor, de különösen akkor, midőn az Egyház által az Isten Anyjának tiszteletére rendelt egy­­egy ünnepnaphoz érünk, mert ezernyi más bizonyíték mellett ez egyike a legerősebb ér­veknek amellett, hogy a Mária-kultusz ha­gyományos és ősrégi alappal bír. Nekünk magyaroknak különösen nagy okunk van rá, hogy ezt a tiszteletet továbbra is ápoljuk és fejlesszük, hiszen „történelmünk minden lap­ja, egész múltúnk Szűz Mária nevét és tisz­teletét visszhangozza“, mint azt egyik jeles írónk oly találóan mondja a hold. Szűzről írt művében, hol temérdek adatot sorol fel állí­tásának igazolására. Többek közt ugyancsak ő emeli ki azokat a frappáns tényeket is, melyek a magyarok Mária tiszteletét ked­­vesnél­ kedvesebb megvilágításba helyezik. Csak a magyar szövi be a litániába: „Ma­gyarország Nagyasszonya könyörögj éret­tünk.“ Csak a magyar imádkozza: „Asszo­nyunk Szűz Mária!“ Csak a magyar mondja: Isten engem úgy segéljen. Boldogságos Asz­­szony! Csak Magyarországon van: Kisasz­­szony hava. Boldogasszony hava. Magyar szokás: Szombatokon böjtölni, szombaton ájtatosságokat végezni. Magyarország leg­első főpapja írja nevét e szavakkal: „Primas Regni Mariani.“ És még hány és hány adatot tudnánk ehhez hozzáfűzni! De azt hisszük, ez felesleges. Mária országában, kath. vá­rosban, Mária ünnepén mély tisztelettel és alázattal, lelkünk egész buzgóságával ismé­teljük holnap az angyali üdvözlet csodálatos szavait: „Üdvözlégy Mária, malaszttal tel­jes!“ (Személyi kir.) S­o­m­s­i­c­h Béla gróf babócsai nagybirtokos ma az esti gyorsvo­nattal Pécsre érkezett. Somsich gróf, aki Zichy Gyula gróf megyés püspök vendége, vasárnap szabad előadást tart a Kath. Kör­ben. (Áthelyezés.) A kaposvári kir. törvény­szék elnöke Szabó Jakab pécsváradi kir. járásbirósági hivatalszolgát a kaposvári kir. törvényszékhez helyezte át. (Gróf Zichy Gyula megyés püspök IX. számú körlevele.) Ma jelent meg gróf Z­i­c­hy, Gyula pécsi püspök IX. sz. körlevele. Közli a Szent Atyának ama elhatározását, mellyel a gyermek­áldozók azon egyesületét, mely Rómában, a Szent Kolozs templomban van, főegyesületi rangra emeli, megadva neki a jogot, hogy a hasonló egyesületeket az egész világról egyesítse és velük a neki engedélye­zett búcsúkat közölje. Pályázatot hirdet a Piszaszits Ferenc halálával megüresedett papi nyugdíjas helyre, a kérvény április 5-ig adandó be. Közli a kegyes alapítványok számadásainál beállott változtatásokat, mely szerint ezentúl csak minden 10 évben kell teljes új számadást készíteni, közben csak a beállott változtatásokat kell kimutatni. Uta­sítja az Eszterházy hercegi hitb. kegy­­uraságához tartozó plébánosokat, hogy csak a kegyuraság alá tartozó kegyúri épületeket szabad a mostani biztosítás lejártával a her­cegi önbiztosítási intézménynél biztosítani. Közli a szünidei továbbképző tanfolyamok programmját, a részt venni szándékozók az illetékes kir. tanfelügyelő útján adhatják be bélyegmentes folyamodványukat április 1-ig. Végül ajánlja az „Eucharisztikus Tri­­duum“ és „Sinopsis Practica“ című munká­kat. (Az Egyházi Közlöny Igaz Béla dr.-ról.) Az Egyházi Közlöny mai számában Igaz Béla dr. arcképét közli s a következőket irja róla: Mikor a pécsi székeskáptalanban megüresedett a télen a kanonoki stallum, az egész egyházmegye előre sejtette, hogy dr. Igaz Béla fogja betölteni ezt a helyet. Az a szeretet, melyet a papság iránta érez, az a tisztelet, mely körülveszi, megéreztette min­denkivel előre e kitüntetést. Egy munkában eltelt, érdemekben gazdag életnek méltó el­ismerése ez a kitüntetés. Kiváló kvalitásait püspökei mindig elismerték. Boldog emlékű Hetyey Sámuel pécsi püspök, akinek Igaz Béla dr. a bécsi Pazmaneumban növendéke volt, ismerve kvalitását és tudását, mindjárt a püspöki szék elfoglalása után titkárává ne­vezte ki. Ettől az időtől fogva Igaz Béla dr. a pécsi püspöki irodában éjt napallá téve dolgo­zott szűnni nem akaró ambícióval, lelkiisme­retességgel és buzgósággal. Tizennégy esz­tendőt meghaladó munkája maga predeszti­nálta őt arra a méltóságra, melyre a királyi kegy most püspökének, Zichy Gyula grófnak bizalma folytán kinevezte. Ismeri a pécsi ■egyházmegye összes személyi, anyagi és lelki ügyeit, ismeri minden csinját-binját és csak azzal a csodálatraméltó munkabírással tudott eligazodni az egyházmegyei ügyek la­birintusában, melyet az isteni Gondviselés kegyelme juttatott neki. Befejezésül pedig hozzá­teszi, hogy Igaz Béla dr. kanonokká történt kinevezése az egész pécsi egyházme­gyében osztatlan örömöt keltett, mert tudja és érzi mindenki, hogy nagy tudásával, munka­bírásával és igazságszeretetével erre a kitün­tetésre Igaz Béla dr. igazán rászolgált. (Ifj. Ember János képvásárla.) Ifj. E­m­­b­e­r János pécsi festőművész most érkezett vissza Máramarosszigetről, ahol a téli hóna­pokban készült a Mű­vészházban tartandó kollektív kiállításra. A fiatal művész a pécsi tárlatból visszamaradt képeit vasárnaptól kezdve mélyen leszállított árban (fele és harmadában) bocsátja a művásárló közönség rendelkezésére lakásán, Apáca­ utca 8. sz. Melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. (Pécs város legújabb térképe) megje­lent és kapható a „Dunántúl“ könyvkeres­kedésben. Ára 3 kor. . ..............................-------------------------------------ann­yi Ékszerek és órák vásárlásánál nem kell többet aggódni, hogy mely bizalmas üzletben lehet 14 karátos arany ékszereket, pon­tosan járó órákat és optikai dol­gokat bevásárolni. Bizalma legyen a „Dunántúl” olvasó­köznségének a „Három igaz szó“-hoz. Három igaz szó. Szolid üzlet. Lauly óra jó. LAULY JÓZSEF órás­, ékszerész és látszerész Irgalmasok­ utca 22. PÉCS, Kossuth szoborral szemben. 14 karátos arany-ékszerek, eu­­zén kövekkel diszitve, nyaklán­cok, lovag láncok, brosok, függők kezelő gombokban s valódi ezüst­ből utánzott antik ékszerekben nagy választék raktára. 5. oldal.

Next