Dunántúl, 1912. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-12 / 58. szám
Március 12. Kedd. ________„DUNÁNTÚL.“______________ (Kitüntetett gazdatiszt.) Satzmann Károly, a dárdai hercegi uradalom kiváló gazdatisztjének a magyarbólyi gazdaság felügyelőjének Schaumburg-Lippe uralkodó herceg, a dárdai uradalom tulajdonosa a Schaumburg-Lippe házirendet adományozta. (A Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület) igazgató választmánya ma délelőtt 10 órakor ülést tartott, amelyen a tagok szép számban jelentek meg. Szily Tamás főispán, elnök üdvözölte a megjelenteket s indítványozta, hogy az egyesület közgyűlését április 14-én délelőtt tartsa meg a vármegyei székház közgyűlési termében. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. A közgyűlésen betöltésre kerül Szauer Gusztáv lemondása folytán az alelnöki állás, majd a közgyűlés keretében egy gazdasági előadás is lesz, melynek megtartására egyik vármegyebeli gazdasági szaktekintélyt kérnek fel. Szokásban volt, hogy a Gazdasági Egyesület a közgyűlés alkalmával gazdasági értéktárgyakat osztott ki a megjelentek között. Az igazgató-választmány elhatározta, hogy ezt a szokást megszünteti, mert nagy kiadást ró az egyesületre s az igy megtakarított 1400 koronát gépek beszerzésére fordítja, amelyeket a vármegyei gazdaköröknek ad használatra. Foglalkozott azután a választmány az 1912. évi munkatervezettel és a költségelőirányzattal. Többek hozzászólása után elhatározta a választmány, hogy a folyó évben motorkezelési és aratógépkezelési tanfolyamot rendez a kisgazdák részére. Felvette azután a választmány a munkatervezetbe az áruközvetítést, nevezetesen takarmány, vetőmag és műtrágyára; széleskörű akciót kezd az élelmiszerdrágaság ellen, propagandát fejt ki a konyhakertészet érdekében. Nagy lelkesedéssel, egyhangúlag elhatározta a választmány, hogy a községekben gazdaköröket szervez. A vármegye területén, a kisgazdák kezén levő mintagazdaságok eddig évi 2000 korona állami támogatásban részesültek. A választmány elhatározta, hogy a mintagazdaságoktól ezentúl megvonja az anyagi támogatást s csak erkölcsi támogatásban részesíti azokat. Hogy azonban ez az erkölcsi támogatás milyen hathatós, annak jele, hogy már a választmányi ülésen több kisgazda jelentkezett mintagazdaság létesítésére. Elhatározta még a választmány, hogy szorosabb összeköttetésbe lép a Baranyavármegyei Agrár -kereskedelmi részvénytársasággal. Az 1910. évi zárószámadás bemutatása után folyó ügyeket tárgyalt a választmány.J (Kolerás betegek megvizsgálása a vasúti állomásokon.) A belügyminiszter elrendelte, hogy a vasúton kolerában megbetegedő utasok orvosi megvizsgálására, illetve átadására kijelölt állomások szereljék fel magukat minden olyan eszközzel, amely az első segélyhez, a fertőtlenítéshez és a betegek elszállításához szükséges. Az ilyen kijelölt állomások között van a pécsi is és a belügyminiszter ujóbbi rendelete értelmében Baranyavár-Pélmonostor vasúti állomás is. (Soha jól nem lakók.) A napokban említett példátlan lakomán tetten ért gazfickók a megbánás legcsekélyebb jele nélkül dicsekedtek el a vallató csendőrök előtt, hogy kivülök — a serényen működökön kívül — pártoló tagjai is vannak szépen kifundált szövetkezetüknek vidéken, nevezetesen Darázson és Dályokon. Hamarosan elszámlálták vidéki tetteiket. Wellenreiter Antal, darázsi molnár, présházából elemeltek kilenc akó bort. Wolf Zsigmond, darázsi földbirtokos, magtárában megdézsmálták a zabot. Hogy mennyi baromfit koppasztottak meg, mennyi sonkát, kalbászt akasztottak le másnak a kéményéből rövid másfél esztendő alatt, arra nem emlékeznek, csak azt nem felejtik el soha, hogy úgy éltek, mint a kis királyok. Idegen pénzhez is nyúltak, sőt még egy ellopott komondor is terheli a lelkiismeretüket. Legfőbenjáróbb gaztettek az, hogy a hercegmároki határban felgyújtották Wolf Zsigmond tanyáját, ezrekre rugó kárt okozva. No, de ezt alaposan megokolták: „Úgy kell neki, mert nem adott áldomást!“ (A városi zeneiskola növendékhangversenye.) A vasárnap délután 5 órakor a Nőegylet termében nagyszámú közönség előtt lefolyt hangverseny minden izében érdekes és értékes volt. Tévedés egy laptársunknak a tavalyi hangverseny alkalmából közölt az a nézete, hogy a növendékhangversenyek eredménye teljesen értéktelen, mert nem ad képet a növendék igaz tudásáról, hanem csak betanult produkciónak kell azt venni. Téves pedig azért, mert a zene sokban hasonlít a matézishez, a felsőbb fokú feladatok annyira föltételezik az alsóbbfokú műveletek teljes ismeretét, hogy a nehezebb a könnyebb tudása nélkül el sem kezdhető. A gyakorlati zenében hiába teszünk valaki elé a produkcióra szánt művet, ha a szükséges előleges technikai ismereteket el nem sajátította, ha zenei felfogása a fokozatos tanulmányok során meg nem érett. De sőt a hangverseny inkább kevesebbet árul el, mint amennyi a növendékek igazi tudása, mert hiszen növendékhangversenyeken rendszerint a nekik inkább könnyű, mint tudásukat túlságosan igénybe vevő darabokkal lépnek föl. Az összenyomás, amelyet a hangverseny gyakorolt, teljesen megnyugtató. Céltudatos, komoly, szeretettel végzett, szaktudással párosult munka tud csak ily eredményt fölmutatni. Az eredményt bizonyos egyöntetűség teszi még különösen kiemelkedővé, amely ugyanazon metódusnak egyforma erőkkel keresztülvitt diadalát hirdeti. Az egyöntetűséget különösen a zongoratanítás technikai részénél észlelhettük, ahol három tanár tanítványai egyformán tökéletes kéztartással, gondosan kiegyenlített billentéssel, tömör, érces akkord leütéssel, kellőleg fejlesztett gyorsasággal tűntek ki. A darabok a növendékek temperamentumának, zenei érettségének megfelelően voltak kiválasztva, s dallamosságával, szerkesztésével mindegyik alkalmat nyújtott technikai tudás, zenei elgondolás és ritmusérzés bemutatására. A hegedűnövendékeknek precíz hegedűtartása, biztos intonálása, kitűnő vonótechnikája szintén elsőrendű. Különösen hosszú vonásaik, fejlett csuklójuk, a fekvések váltásának simasága érdemel dicséretet. A zongoranövendékek között legkülönösebben Rosenfeld Ilonka tűnt föl. Az intézetnek harmadéve növendéke. Mindössze 11 éves, zenei intelligenciája mégis korát meghazudtoló fejlettségű, kézügyessége, ereje, kifejezésteljes előadása egyszerűen meglepő. Podarovszky Mesmettjét játszotta tökéletesen. Finom árnyalásai, kitűnő billentése, kiegyenlített futamai bármely kész zongoristának dicsőségére válnának. Fejlődése, gyors haladása a legkiválóbb bizonyítéka tanára B. Andalíts Irma elsőrendű pedagógiai tudásának. Kürschnerné K. Olga, ki bár csak szeptember óta tagja az iskolának, növendékeivel igen szép eredményt tudott felmutatni. Különösen Haász Dezső tudását kell kiemelnünk, aki Gael: Babillageát és Poldini: Gnómtáncát játszotta kitűnően. Ugyancsak teljes dicséretet érdemelnek Tolnai Annus és Tóth Jolán. Az előbbi Bossi Barcarolóját, az utóbbi Moskovszky Szerenádját játszotta igen szépen. Hanák Árpád növendékei is tanáruk kiváló tudásának, szorgalmának bizonyítékai. Növendékei közül Horváth Soma játéka volt különösen figyelemre méltó, Moskovszky Tarantelláját adta elő szép nüanszírozással, sima, erőteljes technikával. De dicséret illeti Neuwirth Arankát is, aki Bodó Bourreéját játszotta igen finoman és Schwarz Irént, aki Bőhm Fonódalát adta elő szép csiszolt technikával. A hegedűnövendékek közül ezúttal csak Kürschner Manó igazgató növendékeit hallottuk. Természetesen a legmeglepőbb megint Breuer Etti és Mici produkciója volt. Szinte hihetetlen az a tudás, biztonság, bal és jobbkéznek egyforma fejlettsége, amivel ez a két gyermekleány rendelkezik. Császár-Huber művészeknek irt Kunok ábrándját játszották s a nehéz műnek minden fortélyát játszva győzték, közben nem feledkezve meg a kellő előadásról sem. A kíséretet Breuer Lydia szolgáltatta diséretül, alkalmazkodással. Sok tudással játszotta Garai Károly Béliot Air variéját. Különösen vonóhúzása fejlett. N e n d t v i c h Andor Godard Bölcsődalát és Pierné Szerenádját adta elő ügyes technikával, gondos kidolgozással. Igen szép haladásról tett tanúságot az ösztöndíjas Schaffer Andor is. A végén Kürschner hegedűnövendékei mutattak be igen szép összjátékot Grieg Ase halála, Anitra tánca és Krug Szerelmi novella című műveiben. (A Dunántúli Széchenyi Szövetség) március 10-én Baranyabükkösdön tartott a kisbirtokos és kisiparos osztálynak népies ismertető előadást. Jegg Ede, a szövetség titkára volt az előadó. Hosszabb beszédében behatóan foglalkozott a kisbirtokos és kisiparos osztálynak, az állam e vérrel és pénzzel legjobban adózó hatalmas társadalmának a törvényhozással szemben fennálló követeléseivel, rámutatott arra az igazságtalan és méltánytalan állapotra, mely szerint az állam erejét képviselő osztály a törvényhozás mostohagyermeke. Felsorolta azokat a követelményeket, melyek jogosan megilletik a kisbirtokos osztályt s melyeknek megvalósulás esetén minél kevesebben és kevesebben fognak az újvilág csalóka fénye után indulni. A feszült figyelemmel kisért előadás után Depner Tibor joghallgató emelkedett szlásra, ki a gazdák szervezkedéséről, a gazdakör megalakításáról, annak előnyeiről adott tartalmas útbaigazításokat. A beszédek után Szentiványi József viktius köszönte meg meleg szavakkal a jogászság ez önzetlen fáradozását, mely egyedül a nép érdekét, javát célozza. A kisgazdák ezután elhatározták, hogy a gazdakört minél előbb meg fogják alakítani, melyre a Dunántúli Széchenyi Szövetséget kérik fel. (Böjti felolvasó est a Kath. Legényegyletben.) A Kath. Legényegylet harmadik böjti felolvasó estéjén dr. Sipos István theológiai tanár tartott előadást az „olvasás művészetéről“. A közönség nagy élvezettel hallgatta a tudós előadót, aki praktikus thémájával bizonyára sok tanulságot hagyott hátra hallgatói lelkében. A precízen előadott énekszámon kívül szavaltak, illetve az előadott darabokban szerepeltek Felber Boriska, Kreutzer Jenő, ifj. Teiszinger Ferenc, Sabac József és Németh István, akik ezúttal is ügyes és gyakorlott műkedvelőknek mutatkoztak. Már ez alkalommal is felhívja a Kath. Legényegylet vezetősége a nagyérdemű közönség figyelmét a jövő vasárnap, azaz március 17-én tartandó kiválóan hazafias jellegű estélyére, melyen az ünnepi beszédet dr. Egry Béla, Pécs városának orsz. képviselője fogja tartani. (Pótvásár.) A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Tolnavármegye területéhez tartozó Gyönk községben az 1912. évi február 15-ére esett, de hasított körmü állatok felhajtása nélkül tartott országos állatvásár helyett 1912. évi március 21én kizárólag hasított körmü állatok felhajtására pótvásár tarttassék. (Megtámadott rendőr.) Horváth József Árpád utcai lakos vasárnap este 9 óra felé ittas állapotban hazafelé tartott. Útközben, a Deák utcában dalolni kezdett, mire a rendőr — többszöri figyelmeztetés után — be akarta kísérni a kapitányságra. Horváth József ellene szegült a rendőrnek, nekitámadt, majd elővette revolverét s lelövéssel fenyegette, ha hozzá mer nyúlni. Szerencsére két honvéd közlegény haladt arra, akiknek a segítségével a rendőr ártalmatlanná tette a garázda részeget. Horváth ellen hatóság elleni erőszak címén megindult az eljárás. (Kézrekerült betörő.) Még augusztusban történt, hogy Angyalosi Lajos 23 éves villanyszerelő betört a pécsi vasúti állomáson levő dohánytőzsdébe, de amint a lopott dohányneműekkel kifelé mászott az ablakon, egy üvegdarab felvágta az ütőerét s igy kénytelen volt a zsákmányát otthagyni, amelyet a nagy vérveszteség következtében beállott gyengeség miatt nem tudott volna magával vinni. A póruljárt betörő azóta felgyógyult s városról-városra csavargott. Tegnap ismét Pécsre jött, itt azonban az egyik rendőr felismerte s letartóztatta. 5. oldal.