Dunántúl, 1912. április (2. évfolyam, 75-98. szám)

1912-04-24 / 93. szám

Április 24. Szerda: DUNÁNTÚL lágitéletet. Bezdámba jártam, a szülőfölde­men ügyes-bajos dógomba. S mi tagadás a csárdába rekettem, mer hogy ujan baranyai sülért mér az a bácskai dufla krétás kocs­­máros, hogy attú eszakadni nehezebb vót, mint az töknek a száráta. Duratam is a Duna partjáig, mint a zöröt görögdinye, de őt az­tán kijózanottam sjettembe. Azt hittem, hogy úgy nekilódutam a stégiű, hogy Raguzáig meg se állapottam. Nem a Duna fojdogál előttem, hanom a háborgó tenger hullámai csapkoztak veszett­, hogy a vizi malmok úgy ropogtak, mint a bivajnak vasvillára si­­mogatot bordái, a halászok a parton mind összebújtak a parton, azt gondatam csupa bíbicek melengetik egymást, mer hogy Apa­­tin felü ujan hideg szil orditot az fülembe, hogy az három azon minutába kilúdböröző­­döt. No Pista, vakaróztam, te se kerűsz haza máma meleg vacsorára. Nincs révész, aki átmerészkedjen ezeken a haragos tarajokon. Ez nem a halra kedveskedő szőke vize a Du­nának, halom maga a megelevenyedet het­­venkétfejű sárkány lobogó sörénye. Átme­gyünk pedig, bizonykodót valaki a hátam mögöt a zórombó meg pálinkaszag csapot. Hátra se fordútam, megéreztem a zamatján, hogy Gyura henceg. Aminthogy ű is vót. Tue talán röpüni, válaszútam foghegyra. Ha ebbe fordusz, nem érsz több pálinkafőzést. Átmegyünk, ordította túl a fergeteget, ha meg tudod ülni a lovat. Nézd ezt a ménkű nagy szálfát. Valami tulajtú szabadét­e. Eltin­ni, már fogom a fülit. Gyere Pista, ket­ten ülünk egy nyeregbe. Vagy 10 öles fényűt vágat a partia a víz sebje. Utána úszót a párja. Azt csülön csiptem én. No hát meg­mutatom, mit tud a magyar huszár, mentem be ruhásta derékig a vizbe. Gyi, paripám. A közepire fölugrottam, a két lábammá evez­tem, nyetem, cikákatam, a csatorna sodrába kerültem, az is segítet, fohászkoztam, meg­megbuktam, megrázkóztam, kézze-lábba dó­­goztam és szerencsésen átúsztam a Dunán faparipámon. De hogy mindig úgy utazgas­sak azt még a­z ellenségemnek se kívánom, mer­t forint ára citronyos cukros bort kel­­lett lecsusztatni, mig a belém szőrűt hideget nagy kinna kifü­stütem, annyit pedig a 10 ka­pás szellembű ki nem vasalok. Tengerön, vizen és mindenütt vitéz a magyar, ha van elég nedves puskapora. Régi jáccópajtása Kiskanizsaji István, s. k. HÍREK. (Személyi hír.) O­p­r­i­s Péter posta és távirdai főigazgató ma néhány heti üdü­lésre elutazott Pécsről. (Kitüntetések.) A hivatalos lap mai szá­ma közli, hogy a király W­e­lt­­­s­c­h Arnold budapesti építési vállalkozónak, hasznos munkássága elismeréséül, a királyi tanácsosi címet, Szombatfalvy Lajos székely­udvarhelyi rendőrfőkapitánynak pedig sok évi buzgó szolgálata elismeréséül, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. (A pécsi kerületi tornaverseny­ köz­ponti rendező bizottsága április 24-én, szer­dán délután fél 6-kor, a városi székház köz­gyűlési társalgójában ülést tart. (Adomány.) Dr. S­z­i­­­v­e­k Lajos ka­nonok a szekszárdi állami főgimnázium kath. ifjúsági könyvtárának adományozta összes irodalmi műveit. Az adományokért hálás kö­szönetet mond az ifjúság nevében Szabó Géza áll. főgimn. hittanár. (Footballmérkőzés.) Vasárnap a II. osztályú K. A. O. E. a Kereskedelmi Alkal­mazottak Országos Egyletének I-fő csapa­tával fog a P. A. C. I. barátságos mérkőzést tartani. A mérkőzés szépnek ígérkezik, mert e csapat szép játékáról híres. (Esküvő.) Horváth Pál és B­i­r­k­e­n­­stock Katuska április 30-án, délelőtt 11 órakor tartják esküvőjüket a bonyhádi evan­gélikus templomban. (Streicher apátkanonok búcsúzása.) Streicher József pécsi apátkanonok, aki­hez paksi hívei rajongó szeretettel ragasz­kodtak, most búcsúzott el volt híveitől. Az apácazárda növendékei. Szent Ferenc har­madrendje, a Rózsafüzértársulat és a Paksi Kath. Kör egyenkint vettek búcsút tőle. A zárdaiskolában iskolai ünnepség keretében történt a bucsúzás. Szent Ferenc harmad­rendjének és a rózsafüzértársulat tagjainak nevében Galambos Kálmán Imre káplán, a harmadrend igazgatója búcsúzott Strei­cher kanonoktól, három fehérruhás harmad­rendi leány szép beszéd kíséretében gyö­nyörű csokrot nyújtott át neki. Streicher apátkanonok meghatottan hosszú, szép be­szédben köszönte meg lelkigyermekeinek ra­gaszkodását. Vasárnap este a Katholikus Kör dísztermében 110 terítékű bucsuvacsora volt, melyen a paksi intelligencia úgyszólván teljes számban megjelent. Szentpétery József nyug­­táblabiró a tőle megszokott hit­valló hangon búcsúzott a Kör nevében Strei­cher apátkanonoktól. Sikerült beszédeket mondtak még P­a­r­a­t­é György, állami pol­gári iskolai igazgató, Bors József igazgató­­tanító és F­­­e­n­g­e­r József szabómester. E beszédek során Streicher apátkanonok igazi nagyságában állott az egybegyűlt közönség előtt. Hogy a paksiak kit veszítettek el ben­ne, azt csak azok tudják megérteni, aki Strei­cher apátkanonokot ismerik. (Déry Rózsi a Népopera szubrett-pri­­madonnája.) Déry Rózsinak, Kövessy Al­bert volt pécsi színigazgató egykori segéd­­színésznőjének neve feledhetlenül ismeretes a pécsi színházlátogatók körében. — A je­­m­téktelen kis szerepkörben is a legnagyobb­ra hivatottságot eláruló temperamentumos, igazán tőrölmetszett nőről már akkor min­denki tudhatta, aki csak a környezetében volt, hogy Déry Rózsi nem közönséges szubrett-talentum, akiből rögtön híres pri­madonna lesz, mihelyst letesz saját művészi pályája iránt való végtelen nemtörődömsé­géről és egy kis önbecsüléssel reájut saját képességeinek valódi értékelésére. A vál­tozás csakhamar bekövetkezett. Déry Ró­zsi kezdett törődni a karrierjével s alig egy év múlva a vidék első társulatának, Balla Kálmán pozsony—fiúmé—kaposvári színtár­sulatának első szubrettje lett s azóta gyors tempóban halad fölfelé pályájának meredek lejtőjén. Mint a mai fővárosi lapok közlik, Déry Rózsit a minap Márkus Dezső, a budapesti Népopera igazgatója intézetéhez első primadonnának szerződtette. Három je­löltje volt Márkusnak erre az állásra, a vi­dék három legelső primadonnája: Felhő Rózsi, D­­­ó­s­i Nusi és Déry Rózsi. Alapos meggyőződésszerzés után Márkus igazgató az egykori kanizsai segédszínésznőt találta a legjelesebbnek és Déry Rózsit, az aradi primadonnát választotta, kinek már meg is küldte a szerződést szokatlanul nagy gázsi­val és a legjobb feltételekkel. (Eljegyzés.) R­o­c­h­­ János görcsönyi kántortanító eljegyezte Csonka Margit­kát. (Dugóhúzóval szúrta hátba.) Petro- V­i­c­s Mihály bicsérdi cigány tegnap dél­után Baranyaszentlőrincen betért Varga György korcsmájába s kért egy kis burgo­nyát, mert nagyon megéhezett. A korcsmá­­ros, úgy látszik, félreértette a cigányt és rostélyost hozott neki. Ezt azonban Petro­­vics nem akarta elfogadni és kifizetni. A korcsmáros felesége is beleszólt az ügybe, mire majdnem parázs verekedés támadt. A korcsmáros 15 éves György nevű fia azon­ban anyjának védelmére kelt és titokban egy kéznél levő dugóhúzóval többször a cigány hasába szúrt. A cigány a korcsmáros fiát feljelentette a csendőrségen. (A pécsi kerületi tornaverseny.) A ke­rületi tornaverseny alkalmából működő el­­szállásoló­ bizottság ma délután 5 órakor a pécs-belvárosi fiúiskola igazgatói irodájában Kelemen Mihály dr. nyug. honvéd főtörzs­orvos elnöklete alatt ülést tartott. Elnök beje­lentette a bizottságnak, hogy az eddig jelent­kezett 33 tanintézet növendékeit a reáliskola, gymnázium, nőegylet, tornacsarnok, belvárosi fiúiskola, szigeti külvárosi népiskolában és a Ferenc József laktanya barakjában gondolja elhelyezni és pedig: 1. Reáliskolában: a ceglé­di áll. főgimn. 48 tanulóját 4 tanárral, a szé­kesfehérvári áll. főreálisk. 29 tanulóját 2 ta­nárral, a zalaegerszegi áll. főgimn. 36 tanuló­ját 4 tanárral, a kaposvári áll. főgimn. 68 ta­nulóját 4 tanárral, összesen 211 tanulót 16 tanárral. 2. A főgimnázium épületében: a bajai r. kath. főgimn. 27 tanulót és 3 tanárát, a veszprémi r. kath. főgimn. 25 tanulóját és 2 tanárát, a keszthelyi r. kath. főgimn. 60 ta­nulóját és 7 tanárát, a székesfehérvári fő­gimn. 22 tanulóját és 2 tanárát, összesen 134 tanulót 14 tanárral. 3. A nőegylet épületében: a fiumei áll. főgimn. 35 tanulóját és 3 tanárát, a gyöngyösi áll. főgimn. 63 tanulóját és 4 ta­nárát. Összesen 98 tanuló és 7 tanár. 4. Tor­nacsarnokban: a jászberényi áll. főgimn. 22 tanulóját és 2 tanárát, a kiskunfélegyházi vá­rosi főgimn. 30 tanulóját és 2 tanárát, a pan­­csovai áll. főgimn. 38 tanulóját és 3 tanárát, összesen 90 tanulót és 7 tanárt. 5. Belvárosi fiúiskolában: a nagykanizsai kath. főgimn. 70 tanulóját és 4 tanárát, a szolnoki áll. főgimn. 22 tanulóját és 3 tanárát, a váci kath. főgimn. 25 tanulóját és 2 tanárát, a zombori áll. fő­gimn. 30 tanulóját és 3 tanárát, összesen 147 tanulót és 12 tanárt. 6. Szigeti külv. népisko­lában: a bonyhádi ág. főgimn. 40 tanulóját és 3 tanárát, az egri áll. főreáliskola 28 tanulóját és tanárát, a kecskeméti áll. főreálisk. 45 ta­nulóját és 3 tanárát, a kecskeméti reform. fő­gimn. 22 tanulóját és 2 tanárát, a nagybecs­­kereki közs. főgimn. 12 tanulóját és 2 tanárát, a nagykőrösi ref. főgimn. 35 tanulóját és 2 ta­nárát, a szabadkai városi főgimn. 26 tanulóját és 2 tanárát, a váci siketnémák intézete 16 ta­nulóját és 4 tanárát, a csurgói reform. gimn. 30 tanulóját és 3 tanárát. Összesen 254 ta­nulót és 23 tanárt. 7. A korukban: a csurgói áll. tanítóképző 48 tanulóját és 3 tanárát, a nagybecskereki áll. felsőkeresk. 26 tanulóját és 3 tanárát, a szolnoki felső keresked. 25 ta­nulóját és 2 tanárát, a zalaegerszegi áll. fels. keresked. 21 tanulóját és 2 tanárát, a zombori áll. felső keresk. 16 tanulóját és 1 tanárát, a bajai áll. tanítóképző 45 tanulóját és 3 tanárát, összesen 181 tanulót és 14 tanárt. Amelyhez a bizottság helyeslőleg hozzájárult. A szal­mazsákok megtöltéséhez szükséges szalma­mennyiség miként való beszerzése tárgyában a bizottság még nem határozott véglegesen. A szalmazsákokat, pokrócokat, lepedőket, fej­vánkosokat a kincstártól kapjuk némi hasz­nálati díj lefizetése mellett, míg a kisérő taná­rok részére szükséges tiszti ágyakat a had­apródiskola vezetősége bocsátja a város meg­keresésére rendelkezésre. (A római utazáshoz) szükséges útika­lauzok kaphatók a Dunántúl könyvke­reskedésben, Pécs. Magyar kiadás, tér­képpel 1 kor. 20 fill., német kiadás, tér­képpel 1 kor. 20 fill. és 1 kor. 80 fill. (Megtámadott vendéglős.) Slade­­c­s­e­k Alajos pécsi festősegéd tegnap este ar­ra kérte Matákovics István szabolcsi korcsmárost, adjon neki éjjelre szállást, mert elfáradt s útját nem bírja tovább Pécs felé folytatni. A korcsmáros helyszűke miatt az istállóban ajánlott fel Sladecseknek éjjeli szállást, mit azonban Sladecsek nem fogadott el s eltávozott. 10 óra után azonban ismét visszament s zörgetni kezdett a korcsmáros ajtaján. Matákovics a zajra kijött s mikor lát­ta, hogy Sladecsek őt meg akarja támadni, a kezében levő bottal többször fej­beütötte, majd mikor a festősegéd szaladni kezdett, revolver­rel kétszer utánna lőtt, de szerencsére egyik lövés sem talált. Sladecsek, aki még aznap este bejött Pécsre, feljelentette a korcsmá­rost. (Angol és francia divatfüző) (Mieder) gyári raktára Angyal Samunál, Pécsett. 6. oldal.

Next