Dunántúl, 1912. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1912-07-14 / 157. szám

Július 14. Vasárnap. DUNÁNTÚL kiszámíthatják, mikorra érnek haza és így a vasárnap és ünnepnapok megszentelését könnyen beoszthatják a családtagok között. Megszívlelendő tapasztalati tények ezek, amelyek nálunk is sok előítéletet szün­tetnének meg és hathatósan előmozdítanák a hívek lelki üdvét. A délután tartandó istentisztelet a mi­enkhez hasonló. A német papságnak általános szokása, hogy a litániát vagy szent olvasót nem az oltárnál mondja el, hanem a szószékről imád­­kozza elő. Ha mindjárt a legfelségesebb oltá­­ri szentséget helyezi a trónusra, azért mégis a szószékről végzi az ájtatosság népnyelvén mondandó részét. Virág Ferenc, Pécs, július 13. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüs­pök Virág Ferenc tb. pápai káplánt, a pécsi papnevelőintézet lelkiigazgatóját, a Kath. Legényegylet elnökét paksi plébánossá ne­vezte ki.Virág Ferenc, az új paksi plébános egyike azoknak az értékes egyéniségeknek, akik a modern Pécs keresztény kultúrá­jában előkelő szerepet játszottak. Tizenöt esztendő óta működött Pé­csett és most, hogy távozik, óriási űr tá­tong a helyén. Már hetekkel előbb, mikor mindenki tudta, hogy Spies Nép, János és Streicher József örökébe lép, itt is, ott is felmerült az aggodalom, hogy akad-e majd ember, aki Virág Ferenc nyomdokain jár és el­végzi azt a sokoldalú, emberfeletti mun­kát, amelyet vasenergiával, sohse lankadó buzgósággal másfél évtized óta Pécsett folytatott. Mint a Pécsi Kath. Legényegylet, a Pécsi Tanoncotthon és a pécsegyházme­gyei katholikus legényegyesületek elnöke az iparos ifjúság nevelése körül szerzett elévülhetetlen érdemeket. Hogy a Pécsi Katholikus Legényegyletnek palotája van, melyben a tanoncok részére is jutott mele­gedő hely, abban nemcsak a nagylelkű me­cénásoknak, hanem a téglahordó, munkás közembereknek is jelentős szerep jutott. Virág Ferenc segítette halomra rakni azo­kat a köveket, melyekből a keresztény kul­túrának Megye­ utcai házát építették. A pécsi keresztény iparosok legőszintébb ba­rátjukat veszítik el benne. Mint a Katholikus Népszövetség pécsi szervezetének helyi igazgatója csodálatra­méltó ambícióval dolgozott a katholiku­­sok eme fellegvárának kiépítésén. Neki kö­szönhető, hogy a népszövetségnek Pécsett ezernél jóval több tagja van. A szociális irányú működés nagyon természetesen nem nem merítette ki a Krisztus szíve szerint élő buzgó lelkipász­tor tevékenységét. Tizenegy esztendő óta volt vezetője a pécsi egyházmegye papságának. Az újabb papi generáció Virág Ferenc bölcs útmutatása nyomán indult el a papi élet­­ göröngyös utain. Ő adta kezükbe a Krisz­tusi szeretet zászlaját, ő buzdította, báto­rította őket arra, hogy ,,mindent újítsanak meg Krisztusban Növendékeinek jóakaró atyja volt a papnevelőintézetben. Egyetlen szemrehá­nyó szava vagy rosszaié tekintete nagyobb hatással volt a klerikusra, mint az esetle­ges szigorú megrovás vagy egyéb büntetés alkalmazása. De nemcsak az egyházmegye fiatal papságának volt Virág Ferenc a nevelője, az egyházmegye fiatal tanítói is az ő nevelő műhelyéből kerültek ki. Ő csiszolta, faragta szépre lelkük érdességét és az a körülmény, hogy az újabb tanító-generációnak egyház­megyénkben jó hite van, legelső­sorban Virág Ferencnek köszönhető. Az eucharisztikus Jézus iránt érzett lángoló szeretetét semmi se jellemzi job­ban, mint azon önzetlen munkássága, amellyel tizenhárom év óta vezette a Pécsi Oltáregylet ügyeit. Csak a múlt hónap vé­gén zárult a Pécsi Oltáregylet XII. egy­­házi szerkiállítása, Virág Ferenc ezen irá­nyú buzgóságának tizenkét ágú koronája. Hány szegény templomot segített ezen idő alatt fölékesíteni, annak csak az eucharisz­tikus Jézus lehet a megmondhatója. Azok a jóságos lelkek, akik a Pécsi Oltáregylet vezetésénél segítségére voltak, nagyon fogják érezni hiányát, mert a Pécsi Oltár­egyletnek Virág Ferenc volt éltető lelke, szelleme. A pécsi katholikus sajtó is kiváló erősségét veszíti el benne. Virág a Pécsi Urlapnak is hosszabb ideig volt Mül­ler Károllyal együtt szerkesztője. Évek hosszú során át szerkesztette ,,A Szent Család Kis Követe“ című hitbuzgalmi fo­lyóiratot is. Poéta lelkű ideális pap és ember. 1893-ban a Hajnal“ címen adta ki szép köl­teményeit, melyek közül nagyon sok jelent meg a ,,Magyar Szemle“ hasábjain. 1896-ban Székely (Amberger) Már­tonnal együtt magyarra fordította és kiadta Haszmann Rudolf Fr. S. „Általános neve­léstanát“, melyet ma is használnak nagyon sok tanitóképzőintézetben. Virág Ferencben a paksiak Jézus Szive szerint élő buzgó lelkipásztort, nagy emberbarátot, erélyes, de jó lelkű vezető embert nyertek. Rövid életrajzi adatai a következők: Virág Ferenc 1869. augusztus 22-én Bonyhádon született. Tanulmányait szülő­földjén és Pécsett végezte. Húsz esztendő­vel ezelőtt, 1892-ben szentelték áldozó pappá. Sombereken, Németbólyban, ahol Streicher Józsefnek volt tanítványa, Du­­naszekcsőn és Dunaföldváron működött, mint segédlelkész. Az 1896—97. iskolai évben a szekszárdi állami főgimnázium hittanára volt. 1897-ben került a pécsi székesegyházhoz karkáplánnak. Ezen állá­sában három évig működött. Mint kiváló egyházi szónokot mindig szívesen hallgat­ták a pécsi kathedrális szószékéről. 1898- ban a pécsegyházmegyei katholikus legény­­egyletek egyházmegyei elnöke, 1899-ben a Pécsi Oltáregylet igazgatója lett. 1901- ben a kisebb papnevelőintézet lelkiigaz­gatójának és reáliskolai hittanárnak, 1902- ben Wajdits Gyula prelátus-kanonok örö­kébe a nagyszeminárium lelkiigazgatójá­nak és ezúttal a püspöki tanítóképzőintézet hittanárának nevezték ki. 1901-től kezdve egész a mai napig a pécsi hittudományi főiskolán a keresztény szociológiát és ne­veléstudományt is tanította. Kiváló érde­meinek elismeréséül X. Pius pápa őszent­sége 1907-ben tb. pápai káplánnak nevezte ki. 1909-től fogva tagja a Vigilantia-bizott­­ságnak és egyben egyházmegyei censor is. 5. oldal. Virág Ferenc még julius hónap folya­mán elfoglalja a paksi plébániát. HÍREK. (Személyi hírek.) P­e­r­c­z­e­l Dezső v. b. t. t. a munkapárt elnöke a Bécs melletti Bádenből hazautazott s ma érkezett meg Bonyhádra. — Benyovszky Móric gróf, Egry Béla dr. és Somssich Tihamér gróf ma Zalaegerszegre utaztak, ahol részt­­vesznek a vasárnap tartandó népgyűlésen. (Uj főrendek.) A hivatalos lap mai szá­ma közli a királyi kéziratot, mely szerint őfelsége a magyar minisztertanács előter­jesztésére báró Roszner Ervin belső tit­kos tanácsost és Singer Zsigmondot, a „Pester Lloyd“ főszerkesztőjét, élethosszig­lan a magyar főrendiház tagjaivá kinevezte. (Kinevezések a pécsi postaigazgató­ságnál.) A kereskedelemügyi miniszter a pé­­­­csi postaigazgatóság területén N­é­m­e­t­h­y László pécsi posta és távirdai főtisztet fel­ügyelővé, Szabó Imre pécsi II. posta­­hivatali, Kattauer Jenő kaposvári, Mol­nár István nagykanizsai, Karancsy István barcsi II. osztályú postatiszteket I. osztályú tisztekké és M­o­c­s­á­r­y János ka­posvári segédtisztet segédellenőrré nevez­te ki. (Egyetemi magántanárok.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. B­­­i­s­c­h­e­r Gyula budapesti tudomány­egyetemi tanár­segédnek a budapesti tudomány­egyetem or­vostani karán a „belorvostani physikális vizsgálati módszerek vonatkozásban a klinikai radiológiával“ című tárgykörből és dr. Gusz­­mann József székesfővárosi gyakorló or­vosnak a budapesti tudomány­egyetem orvosi karán a „bőr és bujakórtani diagnostika“ ci­mű tárgykörből egyetemi magántanárrá tör­tént képesítését jóváhagyólag tudomásul vet­te és nevezetteket ezen minőségükben meg­erősítette. (Az építőipar gyakorlása.) Beöthy László kereskedelmi miniszter a magyar építőiparosok egy régi kí­vánságát teljesí­tette most, amikor az építőipar gyakorlásá­nak szabályozásáról törvénytervezetet ké­szíttetett. A törvényjavaslat teljesen elké­szült s most a miniszter intézkedésére a mi­nisztérium megküldötte a Magyar Építőipa­rosok Országos Szövetségének az előadói tervezetet azzal, hogy még ez év őszén a kereskedelmi minisztériumban enquéten kí­vánja azt tárgyalni. Felkérte a miniszter a szövetséget, hogy addig is, míg a tárgyalás idejét kitűzi, tanulmányozza a törvényter­vezetet és az arra vonatkozó véleményét és esetleges észrevételeit szeptember hó vé­géig írásban közölje vele. A miniszter átira­tát és a törvénytervezetet nagy örömmel fogadták az érdekeltek és elhatározták, hogy legközelebb tanácskozásokat tartanak, hogy a tervezetet megvitassák és a szükséges észrevételeket megtegyék. (Újabb állatok a budapesti állat­kertben.) Az állatkert igazgatósága gon­doskodik arról, hogy az állatkert közönségé­nek újabb meglepetésben legyen része. Most hozatott ismét több állatot Karóimból, Szu­dán fővárosból. Ezek között különösen em­lí­­tésreméltó öt fiatal szruet és egy pár szekre­­taristnak nevezett nagy ragadozó madár. Azért nevezik így, mert rendkívüli komoly­nak látszik ez a különös sasfajta madár, melynek hosszú lába és hosszú nyaka van; ha békát vagy gyíkot vetnek neki eledelül az udvarába, akkor hirtelenül megélénkül és mohón falja ezeket. Igen szépek az apró ga­zellák is, melyeket a zsiráfok udvarában eresztettek, ahol most a törpék az óriásokkal együtt élnek. (Veszett kutya.) Karner Lilikét Mep­ ter Gyula kutyája tegnap, amint a Munkácsi Mihály­ utcában haladt, megharapta. A meg­mart leányt megfigyelés alatt tartják.

Next