Dunántúl, 1912. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-09 / 179. szám
Augusztus 9. Péntek: DUNÁNTÚL (Jog- és államtudományi továbbképzőtanfolyam.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a többi miniszterekkel egyetértőleg, mint a múlt évben, úgy az idén is, rendez a közigazgatási és igazságügyi tisztviselők részére jog- és államtudományi továbbképző tanfolyamot, mely Budapesten 1912. évi szeptember hó 30-ától október 20-ig fog tartani. A múlt évinél teltékenyen hosszabb időtartamú tanfolyam anyaga lényegileg hasonló a múlt évben tartott első tanfolyam anyagához, vagyis a nevezetesebb és tanulságosabb köz- és magánintézmények megtekintéséből, valamint szóbeli előadásokból fog állani, mégis azzal a különbséggel, hogy eszmecsere fogtatására a múlt évinél több idő fog fordíttatni. A tanfolyamra minden törvényhatóság saját tisztviselői köréből egyet, kivételesen, főleg pedig a nagyobb törvényhatóságok, kettőt küld ki és pedig oly tisztviselőket, akik gyakorlati, illetve szakirodalmi működésükkel önképzési szándékuknak már eddig is komoly tanújelét adták és akiktől ennélfogva a tanfolyamon hallottak és látottak továbbterjesztése és hasznosítása remélhető. A közérdekű célra való tekintettel a tanfolyamra felküldött hallgatót a törvényhatóság a saját közpénztárából segélyezi s a tanfolyam időtartamára történt szabadságolás a rendes szabadságidőbe be nem számitható. (Óriási tűzvész.) Margitta mellett, elhagyatott kis faluban, Genyétén, irtózatos tűz pusztított tegnap délután. Az iskola közelében Csarló János gazda háza tetején lobbant ki a láng, majd szikrazápor szakadt a községre. A lángok vad rohanással nyargaltak át a hosszú utcán s negyed óra se telt belé 17 ház égett. Margittáról lovas legények kértek segítséget. A házak egymásután omlottak össze. Átláthatatlan füsttenger borult a falura, amelynek kétségbeesett lakói sírvajajveszékelve futkostak a felhőkbe csapó lángok között. Csarló János felesége rémülten sikoltozott: A gyermekem! A gyermekem! Két fiatal leányka szorult az égő házba. A 62 éves Csarló János és 27 éves fia Nisztor berontottak a már roskadozó hajlékba. A bátor embereknek szerencsésen sikerült kimenteni a két gyermeket, de abban a pillanatban, mikor az ablakon kiadták a füsttől fulladozó leányokat, az égő gerenda recsegve roppant össze s az életmentőket maga alá temette. Az asszonyok húzták ki őket az égő roncsok alól. Hasonló sors érte Zsolca Illés 20 éves napszámost és Hajas Demeter 18 éves szolgalegényt, akik szintén életmentés közben sebesültek meg. A lángoló nádtető omlott rájuk s teljesen összeégette testüket. A négy sebesültet vonaton vitték be Nagyváradra, s a mentők vitték őket a kórházba. Csarló János és Zsolca Illés sérülése halálos. Az orvosok véleménye szerint menthetetlenek. Csarló Nisztor és Hajas Demeter sebesülése is életveszélyes. Ezenfelül többen megsérültek oltás közben. Összesen 17 ház égett porrá s a szerencsétlen emberek — miután semmijük sem volt biztosítva — koldusbotra jutnak. (Megérkeztek a nyári festő saisonra a legújabb és legszebb kivitelű festőminták, melyek csekély áron kikölcsönöztetnek. Továbbá a legjobb minőségű olajfestékek harminc és ötven filléres árban. Festővásznak, ecsetek többféle minőségben. Kaphatók a Dunántúl könyvkereskedésben Pécsett. (A paksi takarékpénztár fölszámolása.) A fizetési zavarba jutott Paksi Takarékpénztár ügyében újabb fordulat állott be. Simonsits Elemér alispán egy paksi küldöttség kérésére Budapestre utazott és érintkezésbe lépett Lukács László miniszterelnökkel, aki nagy jóakaratot tanúsított a válság megoldása kérdésében. Megállapíttatott, hogy a kincstár részéről nyújtott kölcsön útján a szanálás nem vihető keresztül. A pénzügyminisztérium hitelügyi osztálya azonban tárgyalt az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárral, amely hajlandónak nyilatkozott, hogy kellő fedezet ellenében 300.000 korona erejéig új hitelt nyit a Paksi Takarékpénztárnak oly módon, hogy az összeget a mindenkori váltóleszámítolási bankkamatláb mellett folyósítja. A fővárosi takarékpénztár véleménye szerint e hitelnyújtással lehetővé lesz a paksi intézet betéteinek fokozatos visszafizetése és csendes felszámolása. Lukács László miniszterelnök ez eredményes közbelépése nyugodtságot keltett a betevőknél és e módon a részvényesek is remélik, hogy részvénytőkéjük egy részét megmenthetik, amennyiben megvárhatják a kedvező időpontot, hogy az intézetnek lekötött ingatlanait kellőképpen értékesíthessék. (Kovács képviselő sorsa.) Az orvosi vélemény, majd dr. Mándy vizsgálóbírónak annak alapján hozott tegnapi végzése, melylyel Kovács Gyula szabadonbocsátását mondotta ki, a szenzáció erejével hatott. A gyors és meglepő intézkedés úgy a bíróságnál, mint szerte a fővárosban és az országban nagy feltűnést keltett. Kovács Gyula, amint ismeretes, egyelőre a gyűjtőfogházban maradt. A kir. ügyészség ugyanis megappellálta a vizsgálóbíró határozatát s igy kell, hogy a törvényszék vádtanácsa is döntsön a kérdésben. Az aktákat, mely a gróf Tisza István ellen elkövetett merénylet dolgában ugyancsak hatalmas csomóvá lett, ma reggel kapta meg a referens, dr. Nagy Béla biró. A vádtanács ülésén Saly Dezső táblai bíró fog elnökölni, szavazó pedig az előadón kívül dr. Bartha László törvényszéki biró lesz. A kir. ügyészség felebbezése egészen rövid, csak néhány sorból áll. A bűnperrel érdemlegesen alig foglalkozik, indítványa csupán az: vizsgálja felül az Igazságügyi Orvosi Tanács is Ajtay és Németh orvostanárok véleményét. Mert addig — hangzik a vádhatóság véleménye — nem lehet Kovácsot szabadlábra helyezni, míg kétségtelenül konstatálva nincs, hogy tettét „öntudatlan“ állapotban követe el. Kovács Gyulával a határozat, mely szabadlábra helyezéséről szól, a vizsgálóbíró tegnap déltájt közölte. Rögtön ezután kihajtatott hozzá a védője, dr. Polonyi Dezső és az örömhírt személyesen is közölte vele. A fogoly képviselő nyugodtan, méltóságteljesen fogadta a közlést, majd meghatóban szólt. Bár sok megpróbáltatás ért, a magyar bíróság megközelíthetetlenségébe vetett hitem egy pillanatra sem hagyott el. Ami politikai tekintetben oly szerencsétlen hazánkban, íme, a bíróság híven teljesíti kötelességét, egyedüli gondozója az igazságnak. Kovács kijelentette még, hogy bizalommal várja a bíróság intézkedését. Ha ma nem is engedné ki fogságából a vádtanács, akkor is eljön szabadulásának órája — előbb vagy utóbb. A vádtanács, mint azt a késő éjjeli órákban tudósítónk telefonálja, csak holnap fog dönteni Kovács Gyula szabadlábra helyezése ügyében. (A föld legnagyobb városai.) Az utolsó két évben úgyszólván minden kulturállam nagyszabású népszámlálást rendezett és ezeknek az eredménye, a nagyvárosokra különös meglepő eredménnyel járt. Eszerint a félmilliónál több lakosú városok száma Európában harminc. Az élén természetesen London áll. A rendőri kerület lakosainak száma 7,252.963. A londoni countyé 4,523.000. A Cityben, e rengeteg város magvában mindössze 27.000 ember lakik. Ez idén még Párisé a dicsőség, hogy Európa második városa legyen a maga 2,888.600 lakosával, ámde 1912. után Nagy-Berlinnek, a külvárosok bekapcsolása után 3,852.000 lesz a lakosa. Berlinben csak 2,084.000 ember lakik, ámde a külvárosai is rengeteg nagyok. (Charlottenburg 320.000, Neuköln 253.000, Schöneberg 178.000, Wilmersdorf 121.000, Lichtenberg 87.000, Stiglitz 71.000.) Páris külvárosai közül csak St. Denisnek, Levallois-Peretnek és Boulogne sur Seinenek van 50.000-nél több lakosa. A negyedik város Bécs 2,065.000 lakossal, azután Szentpétervár következik 1,908.000, majd Moszkva 1,617.000, Hamburg 957.000 lakossal a hetedik helyre került, ám, mint Nagy-Hamburgnak a szorosan hozzáépült Altonával együtt 1,132.000 a lakói száma. Konstantinápolyban 943.000 ember lakik, az ásziai külvárosokkal együtt pedig 1 millió 106.000. A ranglétrán Budapest következik, szeretett fővárosunk, amelyről a német statisztikus azt állítja, hogy pédátlanul növekedik. 1910-ben a lakói száma 880.000 volt. Mi tehát a kilencedik vagyunk, a tizedik Varsó, amelynek 856.000 a lakója. Most azután Glasgow következik 784.000, Liverpool 747.000, Nápoly 723.000, Manchester 714.000, Brüszszel 629.000, München 615.000, Lipcse 604.000 Milánó, Madrid egyenként 600.000, Kopenhága 588.000, Barcelona 587.000, Amsterdam 574.000, Drezda 558.000, Marselle 551 ezer, Róma 540.000, Birmingham, Breslau, Köln egyenként 526.000, Lyon 524.000, Prága 514.000. A föld többi részeiből a legmegbízhatóbb statisztikai adatokat Amerika szállítja. Itt mindössze tíz város van félmilliónál nagyobb. Nagy-Newyork 4.767.000, Chicago 2.185.000, Philadelphia 1.594.000, Buenos Aires 1.400.000. E városnak csodagyors fejlődése Chicagóéra emlékeztet. Rio de Janeiro 900.000, St. Louis 687.000, Boston 671.000, Cleveland 561.000, Baltimore 558.000, Pittsburg 534.000. Ázsiának Tokió a legnagyobb városa 2,186.000 lakossal. Osaka és Kalkutta egyforma nagy 1,239.000 lakossal. Kerek egy millió lakosa van a kinai Hsiangtonnak és Hsihagannak meg az indiai Bombaynak. Erre következik Kalkutta 900.000, Hankau 826.000, Tiencsin 800.000, Peking 693.000; régebben nagyon túlbecsülték a lakosságát, Shanghai és Bangkok egyenkét 650.000, Fűtésű 624.000, Tsunkin 600.000, Madras 520.000, Tsautsou, Sutsou és Haiderabad egyenként 500.000. Ausztráliában két város van félmilliónál nagyobb: Sydney 616.000, Melbourne 562.000. Afrikában csupán Kairónak van 680.000 lakója (Keréksingszorítás) hideg után a világhírű West-géppel 5 perc alatt. Állandó kocsiraktár új és használt kocsikban. Virágh József kocsigyára Pécs, Rákóci-út 39. és Citrom utca 3. Telefon 419. (Legrégibb törvényszékileg bejegyzett „Concordia“ első pécsi dísztemetkezési vállalat) Pécs, Jókai-tér 11. szám. (Pipacs levélpapír.) 50 levélpapír 50 át nem látszó borítékkal 1 koronás árban kapható a Dunántúl könyvkereskedésben Pécsett. (A „Kegyelet“) első pécsi temetkezési intézet, a dunántúl legrégibb és legjobb hírű temetkezési vállalata. Felvételi irodája Király utca 24. szám, 5. oldal. Kiváló minőségű Remek színek Alkalmivétel Utolérhetetlen Szenzációs választék egyedüli kizárólagos posztú gyári raktárban Krausz Arnold Pécs. Király u. 15. Hattyú-épület.