Dunántúl, 1912. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1912-08-09 / 179. szám

Augusztus 9. Péntek: DUNÁNTÚL (Jog- és államtudományi továbbképző­­tanfolyam.) A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a többi miniszterekkel egyetértőleg, mint a múlt évben, úgy az idén is, rendez a közigazgatási és igazságügyi tisztviselők ré­szére jog- és államtudományi továbbképző tanfolyamot, mely Budapesten 1912. évi szeptember hó 30-ától október 20-ig fog tar­tani. A múlt évinél tel­tékenyen hosszabb időtartamú tanfolyam anyaga lényegileg ha­sonló a múlt évben tartott első tanfolyam anyagához, vagyis a nevezetesebb és tanul­ságosabb köz- és magánintézmények meg­tekintéséből, valamint szóbeli előadásokból fog állani, mégis azzal a különbséggel, hogy eszmecsere fogtatására a múlt évinél több idő fog fordíttatni. A tanfolyamra minden törvényhatóság saját tisztviselői köréből egyet, kivételesen, főleg pedig a nagyobb törvényhatóságok, kettőt küld ki és pedig oly tisztviselőket, akik gyakorlati, illetve szakirodalmi működésükkel önképzési szán­dékuknak már eddig is komoly tanújelét ad­ták és akiktől ennélfogva a tanfolyamon hal­lottak és látottak továbbterjesztése és hasz­nosítása remélhető. A közérdekű célra való tekintettel a tanfolyamra felküldött hallgatót a törvényhatóság a saját közpénztárából se­gélyezi s a tanfolyam időtartamára történt­­ szabadságolás a rendes szabadságidőbe be nem számitható. (Óriási tűzvész.) Margitta mellett, el­hagyatott kis faluban, Genyétén, irtózatos tűz pusztított tegnap délután. Az iskola kö­zelében Csarló János gazda háza tetején lob­bant ki a láng, majd szikrazápor szakadt a községre. A lángok vad rohanással nyargal­tak át a hosszú utcán s negyed óra se telt belé 17 ház égett. Margittáról lovas legények kértek segítséget. A házak egymásután om­lottak össze. Átláthatatlan füsttenger borult a falura, amelynek kétségbeesett lakói sírva­­jajveszékelve futkostak a felhőkbe csapó lángok között. Csarló János felesége rémül­ten sikoltozott: A gyermekem! A gyerme­kem! Két fiatal leányka szorult az égő ház­ba. A 62 éves Csarló János és 27 éves fia Nisztor berontottak a már roskadozó haj­lékba. A bátor embereknek szerencsésen si­került kimenteni a két gyermeket, de abban a pillanatban, mikor az ablakon kiadták a füsttől fulladozó leányokat, az égő gerenda recsegve roppant össze s az életmentőket maga alá temette. Az asszonyok húzták ki őket az égő roncsok alól. Hasonló sors érte Zsolca Illés 20 éves napszámost és Hajas Demeter 18 éves szolgalegényt, akik szintén életmentés közben sebesültek meg. A lán­goló nádtető omlott rájuk s teljesen össze­égette testüket. A négy sebesültet vonaton vitték be Nagyváradra, s a mentők vitték őket a kórházba. Csarló János és Zsolca Illés sérülése halálos. Az orvosok vélemé­nye szerint menthetetlenek. Csarló Nisztor és Hajas Demeter sebesülése is életveszé­lyes. Ezenfelül többen megsérültek oltás közben. Összesen 17 ház égett porrá s a sze­rencsétlen emberek — miután semmijük sem volt biztosítva — koldusbotra jutnak. (Megérkeztek­ a nyári festő saisonra a legújabb és legszebb kivitelű festőminták, melyek csekély áron kikölcsönöztetnek. To­vábbá a legjobb minőségű olajfestékek har­minc és ötven filléres árban. Festővásznak, ecsetek többféle minőségben. Kaphatók a Dunántúl könyvkereskedésben Pécsett. (A paksi takarékpénztár fölszámolása.) A fizetési zavarba jutott Paksi Takarékpénz­tár ügyében újabb fordulat állott be. S­i­­m­o­n­­­s­i­t­s Elemér alispán egy paksi kül­döttség kérésére Budapestre utazott és érint­kezésbe lépett Lukács László miniszter­­elnökkel, aki nagy jóakaratot tanúsított a vál­­­ság megoldása kérdésében. Megállapíttatott, hogy a kincstár részéről nyújtott kölcsön út­ján a szanálás nem vihető keresztül. A pénz­ügyminisztérium hitelügyi osztálya azonban tárgyalt az Egyesült Fővárosi Takarékpénz­tárral, amely hajlandóna­k nyilatkozott, hogy kellő fedezet ellenében 300.000 korona erejéig új hitelt nyit a Paksi Takarékpénztárnak oly módon, hogy az összeget a mindenkori váltó­­leszámítolási bankkamatláb mellett folyósít­ja. A fővárosi takarékpénztár véleménye sze­rint e hitelnyújtással lehetővé lesz a paksi in­tézet betéteinek fokozatos visszafizetése és csendes felszámolása. Lukács László minisz­terelnök ez eredményes közbelépése nyu­godtságot keltett a betevőknél és e módon a részvényesek is remélik, hogy részvénytőké­jük egy részét megmenthetik, amennyiben megvárhatják a kedvező időpontot, hogy az intézetnek lekötött ingatlanait kellőképpen értékesíthessék. (Kovács képviselő sorsa.) Az orvosi vé­lemény, majd dr. Mándy vizsgálóbírónak annak alapján hozott tegnapi végzése, mely­­lyel Kovács Gyula szabadonbocsátását mon­dotta ki, a szenzáció erejével hatott. A gyors és meglepő intézkedés úgy a bíróságnál, mint szerte a fővárosban és az országban nagy feltűnést keltett. Kovács Gyula, amint ismeretes, egyelőre a gyűjtőfogházban ma­radt. A kir. ügyészség ugyanis megappellálta a vizsgálóbíró határozatát s igy kell, hogy a törvényszék vádtanácsa is döntsön a kérdés­ben. Az aktákat, mely a gróf Tisza István ellen elkövetett merénylet dolgában ugyan­csak hatalmas csomóvá lett, ma reggel kap­ta meg a referens, dr. Nagy Béla biró. A vádtanács ülésén Saly Dezső táblai bíró fog elnökölni, szavazó pedig az előadón kívül dr. Bartha László törvényszéki biró lesz. A kir. ügyészség felebbezése egészen rövid, csak néhány sorból áll. A bűnperrel érdemlegesen alig foglalkozik, indítványa csupán az: vizs­gálja felül az Igazságügyi Orvosi Tanács is Ajtay és Németh orvostanárok véleményét. Mert addig — hangzik a vádhatóság véle­ménye — nem lehet Kovácsot szabadlábra helyezni, míg kétségtelenül konstatálva nincs, hogy tettét „öntudatlan“ állapotban követe el. Kovács Gyulával a határozat, mely szabadlábra helyezéséről szól, a vizs­gálóbíró tegnap déltájt közölte. Rögtön ez­után kihajtatott hozzá a védője, dr. Polonyi Dezső és az örömhírt személyesen is közöl­te vele. A fogoly képviselő nyugodtan, mél­tóságteljesen fogadta a közlést, majd meg­hatóban szólt. Bár sok megpróbáltatás ért, a magyar bíróság megközelíthetetlenségébe vetett hitem egy pillanatra sem hagyott el. Ami politikai tekintetben oly szerencsétlen hazánkban, íme, a bíróság híven teljesíti kö­telességét, egyedüli gondozója az igazság­nak. Kovács kijelentette még, hogy bizalom­mal várja a bíróság intézkedését. Ha ma nem is engedné ki fogságából a vádtanács, akkor is eljön szabadulásának órája — előbb vagy utóbb. A vádtanács, mint azt a késő éjjeli órákban tudósítónk telefonálja, csak holnap fog dönteni Kovács Gyula szabadlábra he­lyezése ügyében. (A föld legnagyobb városai.) Az utolsó két évben úgyszólván minden kulturállam nagyszabású népszámlálást rendezett és ezeknek az eredménye, a nagyvárosokra kü­lönös meglepő eredménnyel járt. Eszerint a félmilliónál több lakosú városok száma Eu­rópában harminc. Az élén természetesen London áll. A rendőri kerület lakosainak szá­ma 7,252.963. A londoni countyé 4,523.000. A Cityben, e rengeteg város magvában mindössze 27.000 ember lakik. Ez idén még Párisé a dicsőség, hogy Európa második városa legyen a maga 2,888.600 lakosával, ámde 1912. után Nagy-Berlinnek, a külvá­rosok bekapcsolása után 3,852.000 lesz a la­kosa. Berlinben csak 2,084.000 ember lakik, ámde a külvárosai is rengeteg nagyok. (Char­­lottenburg 320.000, Neuköln 253.000, Schöne­berg 178.000, Wilmersdorf 121.000, Lichten­berg 87.000, Stiglitz 71.000.) Páris külvárosai közül csak St. Denisnek, Levallois-Peretnek és Boulogne sur Seinenek van 50.000-nél több lakosa. A negyedik város Bécs 2,065.000 lakossal, azután Szentpétervár következik 1,908.000, majd Moszkva 1,617.000, Hamburg 957.000 lakossal a hetedik helyre került, ám, mint Nagy-Hamburgnak a szorosan hozzá­épült Altonával együtt 1,132.000 a lakói szá­ma. Konstantinápolyban 943.000 ember lakik, az ásziai külvárosokkal együtt pedig 1 millió 106.000. A ranglétrán Budapest következik, szeretett fővárosunk, amelyről a német sta­tisztikus azt állítja, hogy pédátlanul növeke­dik. 1910-ben a lakói száma 880.000 volt. Mi tehát a kilencedik vagyunk, a tizedik Varsó, amelynek 856.000 a lakója. Most azután Glas­gow következik 784.000, Liverpool 747.000, Nápoly 723.000, Manchester 714.000, Brüsz­­szel 629.000, München 615.000, Lipcse 604.000 Milánó, Madrid egyenként 600.000, Kopen­­hága 588.000, Barcelona 587.000, Amster­dam 574.000, Drezda 558.000, Marselle 551 ezer, Róma 540.000, Birmingham, Breslau, Köln egyenként 526.000, Lyon 524.000, Prága 514.000. A föld többi részeiből a legmegbíz­­hatóbb statisztikai adatokat Amerika szállít­ja. Itt mindössze tíz város van félmilliónál nagyobb. Nagy-Newyork 4.767.000, Chicago 2.185.000, Philadelphia 1.594.000, Buenos­ Aires 1.400.000. E városnak csodagyors fej­lődése Chicagóéra emlékeztet. Rio de Janei­ro 900.000, St. Louis 687.000, Boston 671.000, Cleveland 561.000, Baltimore 558.000, Pitts­burg 534.000. Ázsiának Tokió a legnagyobb városa 2,186.000 lakossal. Osaka és Kalkutta egyforma nagy 1,239.000 lakossal. Kerek egy millió lakosa van a kinai Hsiangtonnak és Hsihagannak meg az indiai Bombaynak. Erre következik Kalkutta 900.000, Hankau 826.000, Tiencsin 800.000, Peking 693.000; régebben nagyon túlbecsülték a lakosságát, Shanghai és Bangkok egyenkét 650.000, Fűt­ésű 624.000, Tsunkin 600.000, Madras 520.000, Tsautsou, Sutsou és Haiderabad egyenként 500.000. Ausztráliában két város van fél­milliónál nagyobb: Sydney 616.000, Melbo­­urne 562.000. Afrikában csupán Kairónak van 680.000 lakója (Keréksingszorítás) hideg után a vi­lághírű West-géppel 5 perc alatt. Állandó kocsiraktár új és használt kocsikban. Virágh József kocsigyára Pécs, Rákóci-út 39. és Citrom­ utca 3. Telefon 419. (Legrégibb törvényszékileg bejegyzett „Concordia“ első pécsi dísztemetkezési vál­lalat) Pécs, Jókai-tér 11. szám. (Pipacs levélpapír.) 50 levélpapír 50 át nem látszó borítékkal 1 koronás árban kap­ható a Dunántúl könyvkereskedésben Pécsett. (A „Kegyelet“) első pécsi temetkezési intézet, a dunántúl legrégibb és legjobb hírű temetkezési vállalata. Felvételi irodája Ki­rály­ utca 24. szám, 5. oldal. Kiváló minőségű Remek színek Alkalmivétel Utolérhetetlen Szenzációs választék egyedüli kizárólagos posztú gyári raktárban Krausz Arnold Pécs. Király­ u. 15. Hattyú-épü­let.

Next