Dunántúl, 1913. április (3. évfolyam, 74-99. szám)

1913-04-25 / 95. szám

4. oldal. (Vasárnap áthelyezés.) A kreskedelem­­ügyi miniszter megengedte, hogy a Somogy­­vármegye területéhez tartozó Szentbalázs községben az 1913. évi május 11-re eső or­szágos kirakó és állatvásár ez évben kivéte­lesen május 3-án tartassák meg. (69. gyalogezredben századosból parla­menti őrségparancsnok.) A parlamenti őr­ségnek G­e­r­ő Vilmos százados a helyettes parancsnoka, aki hat évvel ezelőtt olyan ese­mény középpontjában állott, ami még a király érdeklődését is nagy mértékben fölkeltette. Akkoriban a székesfehérvári 69. gyalogezred főhadnagya volt. Szolgált az ezredben egy M­ó­z­e­r nevű káplár, aki egy este hirtelen megőrült s a Kossuth­ utcai kaszárnya emeleti legénységi szobájából, ahol egymaga időzött, puskával lövöldözött az udvarra. A golyók három bakát megöltek. Valóságos ostrom in­dult meg az őrült ellen s bár egymás után dördültek el a sortüzek, Mózer sértetlen ma­radt, mert jó fedezete volt. Akadtak bátor legények, akik párosával a hosszú folyosón meg akarták közelíteni a dü­höngőt, hogy le­fegyverezzék, de pórul jártak, mert Mózer golyóitól találva, összerogytak. Az ostrom hí­rére Gerő Vilmos főhadnagy egy közeli ká­véházból sietett a kaszárnyába. Éppen akkor szünet állt be a lövöldözésben. A tisztek az udvar egy védett sarkában tanácskoztak, mi­tévők legyenek. Az ezredparancsnok azt aján­lotta, hogy egy szakasz balra szuronyosan rohanjon a folyosón a legénységi szobába. — Négy-öt legény életébe kerülne ez — szólt Gerő. — Főhadnagy úrnak talán jobb terve van? — Engedelmével. Olyan, ami legfeljebb egy emberáldozatot kíván. — És ki legyen az? — Én! A tisztek le akarták beszélni Gerőt a vakmerő lépésről, de hiába. Kivont kardját a bal hóna alá szorítva, jobbjában revolverrel az emeleti folyosóra rohant. A őrült észre­vette a közeledőt s a küszöbről ráfogta a pus­kát. Egyszerre dördült el két lövés és mind a kettő talált. A káplár összerogyott, de meg­ingott a főhadnagy is, akit az őrült golyója balvállán ért. A főhadnagy azonban tovább ro­hant. A legénységi szoba küszöbén Mózer újra fölegyenesedett s Gerőre akarta sütni a fegy­verét. Erre azonban már nem volt ideje, mert a főhadnagy kardja főbe sújtotta. Amire a tisztek a küzdelem helyére érkeztek, már mindketten eszméletlenül hevertek. A káplár nemsokára meg is halt, Gerő Vilmos pedig hetekig élet-halál közt lebegett. A király, aki több ízben tudakozódott kabinetirodája útján az állapotáról, érdemrenddel tüntette ki s ami­kor a főhadnagy föllábadt, saját pénztárából négyezer koronát utalványozott a hősnek, hogy délvidéken üdülhessen. A híres eset csakhamar meghozta Gerő Vilmosnak a har­madik csillagot is. (Főzzünk gázzal.) A pécsi gázgyár arról értesít bennünket, hogy sikerült két előadás megtartására egy kisasszonyt szerződtetnie, aki­­valóságos virtuozitással kezeli a gáztűz­helyet és a legegyszerűbb gázfőzőkészülék­kel olyan eredményt ér el, amely egyenesen bámulatos. Hölgyeink jól teszik, ha megnézik ezt a bécsi kisasszonyt, meghallgatják amit mond és megizlelik azt az ebédet, amit ott előttük rövid egy óra leforgása alatt elkészít, úgy halljuk megmutatja, mint lehet gázzal olcsóbban főzni, mint bámuily más tüzelő­anyaggal, tehát még azok is sokat tanulhat­nak tőle, akiknek van már gőzfőzőjük. Az előadások a Nemzeti Kaszinó nyári helyisé­gében tartatnak vasárnapon és hétfőn délután 3 órai kezdettel. Érdeklődőket szívesen lát a gázgyárigazgatóság ezen előadásokon, me­lyeknek látogatása különben teljesen díjmen­tes és nem kötelez semmire sem. (Időjárás.) A meteorológiai intézet je­lentése szerint a következő idő várható. Enyhe idő várható, sok helyütt esővel, vagy zivatarral. Sürgönyprognózis: Enyhe, sok he­lyütt csapadék. Déli hőmérséklet 17.2 C. (A Pécsi Atlétikai Club évkönyve.) A napokban hagyta el a sajtót a Pécsi Atléti­kai Clubnak rendkívül ügyes összeállítású évkönyve, amelyet a gazdag és érdekes szö­vegen kívü­l sikerült fényképfelvételek is ér­dekessé és változatossá tesznek. Az évkönyv szerkesztéséért Lu­t­z Miklós dr. titkárt illeti az őszinte elismerés. Az évkönyvben L­a­u­­b­e­r Rezső dr. alelnök bevezető előszava után találjuk Dombovári Ödön beszámo­lóját a club évi fottball-eseményeiről. Majd Lutz Miklós dr. titkár az év atlétikai törté­netét ismerteti. A club tennisz szakosztályáról F­e­­­b­e­r Arthur referál, míg a birkózásról Schwarz Gábor dr. és a céllövészetről Siklósi István dr. ad kimerítő és érde­kes felvilágosítást. Azonkívül megtaláljuk az évkönyvben a club mérlegét és tisztikarát, amely büszkén tekinthet vissza egy évi ered­ményes működésére, mely mindenkor sikert, elismerést és dicsőséget hozott a Pécsi Atlé­tikai Clubnak. A Pác kitűnő kormányzatában foglalnak helyet, mint elnök Z­s­o­l­n­a­y Miklós, L­a­u­b­e­r Rezső dr. alelnök, Lutz Miklós dr. titkár, F­e­r­b­e­r Arthur főjegyző, Frank Sándor, Győri Nagy László, Stirling István jegyzők, C­z­v­i­n­g­­­e­r Ferenc főpénztáros, Benyovszky András alpénztáros, B­e­tt­m­a­n­n Kálmán ellenőr, C­h­o­l­n­o­k­y Ferenc dr. és Schmidt An­tal dr. orvosok, Vásárhelyi Mihály mér­nök, S­c­h­w­a­r­c Gábor dr. ügyész, R­a­p­o­s Béla sporttelepi igazgató, V­i­s­n­y­a Ernő háznagy és Károly Gyula szertáros. A vá­lasztmány tagjai a következők: Csiba István, Dombóvári Ödön, Kőberling Károly dr., Lau­­ber Viktor, Littke József, Makay István, Móritz Ernő dr., Ptacek Viktor, Reinfeld Vilmos, Siklósi István dr., Szabó József, Szendrődi Pál, Szigeti Frigyes, Tausz Gyula, Visy Imre dr., Waniss Sándor, póttagok: Dávid Emil, Dóczi Dezső, Fail Jagelló, Fi­scher János, Gebauer Gusztáv és Hainess Géza. Számvizsgálók Istók Jenő, Krisztián Gyula és Végh Lajos. (Ásta Nielsen az Urániában.) Az egyet­len még le nem játszott Ásta Nielsen drámát „Az apák bűne“ most játsza az Uránia Bios­­hop s a műsor még ma és holnap látható. A tegnap oly nagy számban megjelent közön­ség, amely a vigadó nagytermét minden elő­adásnál a szorongásig megtöltötte egyhangú­lag elismerte hogy Ásta Nielsen fenomenális tehetsége még mindig magasabbra száll, mert az eddig leadott Ásta Nielsen darabok közül ez a legszebb — s ez sokat jelent! Az Urá­nia Bioshop vezetősége most egymás után olyan műsorokat ad, mellyel szinte lehetetlen versenyezni, mert nemcsak a műsor legtöbb száma, de minden egyes műsorszám igazán sláger. (Új vasút Győr megyében.) Szabó István képviselő vezetésével mozgalom indult meg, hogy Győr megyében olyan vasút léte­süljön, amely a környékbeli falvakat a megye székhelyével kösse össze. Az agitációban S­z­o­d­f­r­­­e­d­t József főispán és igen sok előkelő megyebizottsági tag vesz részt. (Ajánlott levelek feladásának megköny­­nyítése.) Az ajánlott küldeményeket, mint említettük, folyó évi május 1-től kezdve a kir. posta bármelyik levélgyűjtő-szekrényébe való bedobás útján is fel lehet adni. Erre a célra a posta vörös szegéllyel és 16, valamint 35 filléres frankó egy benyomattal ellátott bo­rítékot hoz forgalomba, melyek 17, illetve 36 fillérért bármely postahivatalnál és postai értékcikk árusnál beszerezhetők. Ha a levél akár súlyánál, akár rendeltetési helyénél na­gyobb díjtétel alá esnek, a díj­különbözetet frankójegyekkel kell pótolni. Az új boríték címoldalának felső szélén a feladó nevének, állásának (foglalkozásának) és lakás címének feljegyzésére megfelelő hely van fenntartva. Ennek kitöltése esetén a feladó részére, ha evégből a gyűjtőpostahivatalhoz fordul, ott személyazonosságát kellően igazolja és ha a küldemény a felvevő könyvben szerepel, a gyű­jtőpostahivatal díjmentesen feladási iga­zolványt ad. A gyűjtőpostahivatal neve és helye oly helyeken, ahol több postahivatal működik, a levélgyűjtő-szekrényeken fel van tüntetve. A hiányosan bérmentesített ily kül­demények közül a postai megbízást tartalma­zókat és az utánvétellel terhelteket a posta­­hivatal az igazolt feladónak visszadja, a töb­bit pedig közönséges (nem ajánlott külde­ményként) kezeli. Levelezőlapok, nyomtat­ványok, áruminták­­ és a magánipar útján előállított borítékban levő levelek is feladha­tók megfelelő frankójegyek felragasztása mel­lett ajánlva a jelzett módon, de ezeknek cél­szerű a címoldalon az ajánlott szót feltűnően feljegyezni és színes irónnal aláhúzni, az egész címoldalt pedig szembetűnő vörös szegéllyel ellátni. A levélgyű­jtőszekrény útján feladott ajánlott küldeményeknél a visszavétel és címváltoztatás, vagy a feladót különben meg­illető más rendelkezés nincs megengedve. Kárpótlás csak a feladási igazolvány alapján, a szabályszerű határidőben történt felszóla­lásra, a feladás napjától számított egy év el­teltével adható. Ha azonban több igénylő je­lentkeznék a kárpótlásért, a jogos igényt bírói ítélettel kell igazolni. (Halálozás.) Fuchs Ádámné született Rasp Hermina Fuchs Ádám nyug­­iskolai igazgató felesége 69 éves korában tegnap dél­után meghalt Pécsett. Temetése pénteken dél­után 3 órakor lesz az Anna­ utca 14. számú házból. Az engesztelő szent­mise áldozat pénteken reggel 9 órakor lesz a pécs-belvá­­rosi plebánia-templomban. (Válságos gazdasági viszonyok Pakson.) Szomorú gazdasági viszonyok közé sodródott Tolna megyének egyik fejlődő, élénk forgalmú nagyközsége, Paks. A különösen rossz viszo­nyok a városnak jómódú polgárait valósággal a tönk szélére juttatják. A legrégibb pénzinté­zetet, a Paksi Takarékpénztárt elsősorban a pénzügyi krízis, másodsorban volt vezérigaz­gatójának 300.000 koronás sikkasztása ker­gette a csődbe. Sok száz kisgazdának verej­tékkel összekuporgatott néhány ezer koroná­ját viszi a semmiségbe ez a csőd, leginkább olyanokét, akiknek a Paksi Takarékban elhe­lyezett pár ezer korona volt az egyetlen va­gyonuk. Ebből a pénzből akarták a polgárok adósságaikat törleszteni, máshol fennálló köl­­csöneiket rendezni. Minthogy azonban ezt a betétet ki nem kaphatják, egyéb hitelezőik pe­rekkel rohanják meg őket és nemcsak a per­költségek, hanem a kényszereladások folytán beálló elértéktelenedés eredményezi aztán azt, hogy hamarosan dobra kerül minden vagyon­kájuk. A második veszedelmes körülmény a városra az, hogy a Tolnavidéki Takarékpénz­tár paksi üzletét 1913. január elsején egyszer­re megszüntette és itt levő kölcsöneit felmon­dotta. Ez az intézet a jó időkben Pakson és környékén körülbelül 2—3 millió korona for­galmat csinált és ennek a kihelyezett pénz­nek mintegy kilenc-tized részét vissza kell az adósoknak fizetni. Ezekhez a pénzintézeti ba­jokhoz járul aztán még az is, hogy március hó közepén G­r­ü­n­w­a­l­d Salamon paksi fa­kereskedő és építési vállalkozó ellen csődöt nyitott a szekszárdi törvényszék. Ez a fake­reskedő 700.000 korona passzívával ment csődbe és ez a csőd is kintlevőségek behajtá­sával jár. Az a szegény kisgazda, akit a vál­lalkozó írásbeli szerződésben biztosított arról, hogy a háza felépítéséért járó összeget 10—12 évi részletben törlesztheti le, most egyszerre kénytelen az egész tartozását készpénzzel ki­fizetni. Honnan vegyen pénzt ezekben a nehéz időkben? Nemcsak hogy pénze nincs, de még reményét is megfagyasztotta a pár nap előtt beköszöntött második tél. Paks lakosságának legnagyobb része ugyanis gyümölcs- és sző­lőtermelésből él. A gyümölcsöd teljesen tönk­retette a havazás, szélvihar és hideg idő és a szőlőkben is helyrehozhatatlan károkat oko­zott. Ezekben a válságos időkben a két nagy pénzintézet, a Szekszárdi Takarékpénztár paksi fiókintézete és a Paksvidéki Takarék­­pénztár hiába teljesíti kötelességét, az orszá­gos, sőt európai krízisnek majdnem lehetetlen útját állni. (Ferenc József fürdő) Pécs, Rákóczi­ út 42. sz. Nyitva reggel 6 órától este fél 6 óráig. DUNÁNTÚL Április 25. Péntek.

Next