Dunántúl, 1914. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1914-01-11 / 8. szám
6. oldal. Stengel Károly vizsgázott fogászkoszttfa~Hercegotrinai körútjáról a napokban hazaérkezik és működését újból megkezdi. — Előadás a pécsi munkásgimnáziumban. A munkásgimnázium vasárnap, január 11-én este 6 órakor a pécsi főreáliskolában előadást tart. Az előadás tárgya Pozsony és Pozsony vármegye számos vetitett kép kíséretében. — Veszett ebmarás. O b e r r i 11 e r Alajos igazgató tanító nejét, Baumgartner Józsefnét és utóbbinak 11 éves fiát Korpádon veszett eb marta meg. A tanító rögtöni intézkedésére a veszedelmes eb állatorvosi vizsgálat alá került, mely vizsgálat a veszettség megállapítását eredményezte. A sebesülteket azonnal a „Pasteur“ intézetbe szállították. Kísérőjük Oberritter tanító volt, ki az állatorvos tanácsára az eb fejét magával vitte és a budapesti állatkórbonctani intézetnél a veszettség biztosabb és gyors megállapítása végett szintén megvizsgáltatta, hol az agyvelőn történt mikroszkopikus vizsgálatból a veszettség tényleg megállapittatott. A baleset az egész községben nagy izgatottságot keltett. — Megvadult lovak. Pap István pécsi fuvaros tegnap délután betért az egyik Irányi Dániel-téri vendéglőbe s lovait az utcán felügyelet nélkül hagyta. Közben a lovak valamitől megvadultak s magukkal ragadták a kocsit. Szerencsére a Sörház utca sarkán posztoló rendőrnek sikerült megfékezni a táltosokat, mielőtt szerencsétlenséget okoztak volna. A vigyázatlan fuvaros ellen megindult az eljárás. — A Tanítók Fürdője r. t. megalakult. .Rendkívüli lelkesedés, kiváló érdeklődés kisérte „A Tanítók Fürdője Részvénytársaság“ elnevezés alatt Székelyudvarhely székhelyivel, a napokban megalakított üdvös célú, társadalmi intézményt. Programmja, alapszabályszerű feladata ezen jótékony egyesületnek: a hazai tanítók és más társadalmi állású egyének számára olcsó árszabású gyógyfürdőt és üdülőhelyet szervezni és kezeltetni. Alkalmas helyen pedig, tanítók vezetése alatt egy országos gyermektelepet létesíteni. E végre Szejke fürdő megvételét, a továbbfejlesztés érdekében pedig a fürdői területnek villatelkekre való felparcellázását és értékesítését; a fejlesztés javára a 25 kor. névértékű részvényeknek további gyűjtését; a fürdő és gyermektelep érdekében a folytatólagos agitálást, az alakuló közgyűlés egyhanlag elhatározta. Ez alkalommal úgy az alakuló közgyűlést, mint szervező Gyerkes Mihály igazgató-tanítót az ország minden vidékéről igen számosan üdvözölték. A hazai tanítók ezen utóbbi közhasznú, szociális intézményét mi is, akik állandóan érdeklődéssel viseltetünk fejlődése iránt, a legmelegebben üdvözöljük s annak további pártolását, hathatós támogatását a tanítóság, szülők és más érdeklődőknek figyelmébe ajánljuk. — Szőlődijazás a mohácsi járásban. A Baranya megyei Gazdasági Egyesület a mohácsi járásban tartotta meg az egyesület szokásos szőlőkezelő-versenyét. A Saly Antal vincellériskolai igazgató elnöklésével működő bírálóbizottság Heg Lipót versendi tanítónak, mint e téren kiváló úttörőnek 100 korona jutalomdíjat szavazott meg. Kívüle Kurel Sándor (Vörösmart), Németh József (Mohács), Pánizs István (Mohács), Schlinghoffer Márton (Versend), Müller János (Versend), Bükkös István (Mohács) és Krajcár Lajos (Mohács) kaptak díjat és oklevelet. — Gyermekrablás Pécsett. A pécsi rendőrséghez a mai napon gyermekrablás bűntette miatt feljelentés érkezett Sáfári László 32 éves, nyugalmazott csendőrfőhadnagy ellen. Sáfári László, aki hosszabb időt állomásozott Dombóváron, ezelőtt két esztendővel nőül vette a szép Sillay Ilonkát, akivel egy ideig a legnagyobb boldogságban élt. Amikor Sáfárit nagyfokú idegessége miatt nyugdíjazták, felborult a családi béke s Sáfári szerelmi féltékenységével kínozta feleségét, aki végre is 1913. szeptember 13-án elhagyta férjét s Pécsre az Árpádutca 49. szám alatt lakó nagynénjéhez költözött, ahová magával vitte a 20 hónapos Ilonka nevű kislányát is. Az árvaszék természetesen az anyánál hagyta a gyermeket, megengedte azonban, hogy atyja, Sáfári László kéthetenkint meglátogassa. Sáfári László sehogysem tudott beletörődni a válásba s leveleivel ostromolta az asszonyt, hogy térjen hozzá vissza, de az asszony erre sehogysem volt hajlandó. Sáfári, aki az utóbbi időben Budapesten lakott, már két hónapja Pécsett tartózkodott s tegnap délután 3 órakor elment feleségének Árpád utcai lakására. A fiatal asszony nem volt odahaza, nagynénjét és Ilonka kis leányát találta csak otthon. Sáfári kérte felesége nagynénjét, hogy adja át neki a gyermeket, amikor ez visszautasította kérését, felkapta a kis Ilonkát s a ház előtt várakozó bérkocsiba ült és elhajtatott. Mint utólag megállapították, Pellérdig kocsizott s ott vonatra szállt. A pécsi rendőrség megindította a nyomozást Sáfári László és a kis Ilonka után. Az Országút bemutatója iránt szokatlan nagy érdeklődés mutatkozik. Már megemlítettük, hogy a budapesti bemutatón megjelent József főherceg is fenséges családjával és egész udvarával, s minden tekintetben nagy megelégedésének adott kifejezést. Nem mindennap történik meg, hogy egy film bemutatója ilyen magas vendég jelenlétében történik, s ha annyi darab közül éppen ezt mutatták be a Fenségnek, bizonynyal minden tekintetben kiváló filmről lehet szó. Meg vagyunk róla győződve, hogy Pécs város műértő közönsége ízlésének is minden tekintetben meg fog felelni. Az Apolló igazgatósága, mint már említettük, holnap, hétfőtől kezdve négy napig tartja műsoron dr. Lindau Pál remekművét, Az Országutat. — Halálraítéltek statisztikája. Érdekes kimutatást közöl a Jogtudományi Közlöny legújabb száma arról, hogy 1880 óta egész mostanáig hány embert ítéltek halálra s hányat végeztek ki. A kimutatás szerint legtöbb halálos ítéletet hoztak 1884-ben. Halálraítéltek ugyanis ebben az esztendőben 15 bűnöst, kivégeztek hetet. 1893-ban, 1896-ban, 1897- ben, 1898-ban, 1899-ben, 1907-ben s 1909-ben egyetlen egy halálos ítéletet sem hoztak a bíróságok. A most múlt esztendőben, 1913- ban, négy halálos ítéletet hoztak, de mind a négy elitélt kegyelmet kapott. A harminchárom esztendő alatt összesen halálraítéltek 118 embert, kegyelmet kapott 73, kivégeztek negyvenötöt. — Ifjúsági matiné az Apollóban. A Pécsi Zenekedvelők Egyesülete számos oldalról megnyilvánult óhajra a nagysikerű Wagnerhangverseny zenekari számait január 18-án délelőtt 11 órakor az Apollóban megismétli. Belépődíj 1 korona. Ezenkívül 50 filléres ifjú-sági és munkásjegyek is lesznek. — Eszék-Pécs-Barcs. Az eszéki kereskedelmi világ, mely jelentős összeköttetést tart fenn Barcs városával, régóta panaszkodik a felett, hogy az eszék-pécsi reggeli gyorsvonatot Baranyaszentlőrincnél nem várja be a Pécsről egy órával előbb induló személyvonat és így, aki reggel Eszékről Barcsra akar utazni, nem használhatja a 6 óra 26 perckor induló gyorsvonatot, hanem reggel 4 óra 40 perckor kénytelen elutazni a személyvonattal. Az eszéki kereskedelmi és iparkamara többszöri feljelentésére most illetékes helyen úgy döntöttek, hogy az eszéki reggeli gyorsvonatot Baranyaszentlőrincnél bevárja a Barcsra induló pécsi személyvonat. Ezzel az eszék-barcsi reggeli összeköttetés teljes két órával megrövidül. — A paksvidéki takarékpénztár ügye. A paksvidéki takrékpénztár részvényesei január 21-én rendkívüli közgyűlést tartanak, amelyen arról fognak határozni, hogy továbbra is fennálljon-e ez a régi intézet, vagy pedig fölszámoljon. Bizonyos, hogy a volt vezérigazgató könnyelműen kockáztatta az intézet vagyonának jórészét, de az is bizonyos, hogy ez még nem elég ok arra, hogy tönkretegyenek egy intézetet és vele az egész paksi piacot. Ezt maguk a paksiak érzik legjobban és ezért mozgalom indult meg, hogy 120—150.000 korona új részvénytőkét szerezzenek, amely összeg elegendő volna a takarékpénztár talpraállítására, minthogy a fővárosi pénzintézetek szindikátusa két évi moratóriumot adott. Némelyek azon erőlködnek, hogy a tolna megyei takarék- és hitelbank vegye át az esetleg fölszámoló paksi intézet anyagát, amire azonban éppenséggel nincsen szükség, mert ez esetben a veszteség természetesen sokkal nagyobb volna. Ha a fölszámolás elkerülhetetlen volna, akkor, meglévőn a két évi moratórium, a paksvidéki takarékpénztár maga is elvégezheti azt. Úgy értesülünk különben, hogy erős mozgalom indult meg a részvényesek között abban az irányban, hogy megakadályozzák a fölszámolást. — A vadkan és vadász élethalálharca. A Frigyes főherceg bellyei uradalmához tartozó izabellaföldi határban Saller Károly főerdész nagy hajtóvadászatot rendezett a felette elszaporodott kártékony vadakra. Alig hogy kezdetét vette a vadászat, a főerdész előtt egy hatalmas vadkan ugrott fel. A vadász lőtt s a megsebesített vad a közeli nádasba iramodva, eltűnt az ingoványok között. A főerdész erre elrendelte a nádas körülkerítését s a széleken megfelelő távolságban elhelyezkedtek a puskások, ezek között az uradalom egyik legfiatalabb erdőőre, Onsprung Ferenc is. Néhány percnyi izgalmas várakozás után előugrott az üldözött vad s még mielőtt Onsprung fegyverét használhatta volna, rárontott, agyarai közé kapta a ballábát s a nádas sűrűjébe vonszolta. Kétségbeesett küzdelem fejlődött itt ki állat és ember között s ha Saller főerdész idejében segítségére nem siet a szerencsétlen erdőőrnek, a vadkan szétmarcangolja. így is az egyik lábáról a szó szoros értelmében leszaggatta az izmokat s ha a mohácsi László-közkórházban, ahova súlyos sérülésével beszállították, még meg is tudják menteni az életnek, a lábát amputálni kell. A vadkannak sikerült a nádasban elmenekülnie s még ma sem akadtak nyomára. Reggelizés előtt fél pohár SCHMIDTHAUER-féle használata valódi áldás gyomorbajosokban és székszorulásban szenvedőknek. A keserüvizet igyék, ha rossz a gyomra. Csak a felét kell bevenni, mint másfajta keserűvizekbe. DUNÁNTÚL Vasárnap Január 11.