Dunántúl, 1914. július (4. évfolyam, 148-182. szám)
1914-07-01 / 148. szám
Szerda Julius 1. DUNÁNTÚL. — Streicher Péter ünneplése. Meleg ünneplésben volt része tegnap Streicher Péter címzetes prépostnak abból az alkalomból, hogy névnapját tartotta. Az ismerősök, jóbarátok serege elárasztotta jókivánatokkal és Zichy Gyula gróf megyéspüspök is felhasználta az alkalmat, hogy meleg hangon fejezze ki jókivánatait pécsegyházmegye eme népszerű és érdemdús múltra visszatekintő papja iránt. — A Pécs-Baranyai Kertész-Egylet közgyűlése. A Pécs-Baranyai Kertész-Egylet — mint jeleztük — tegnap délután tartotta évi rendes közgyűlését, a Mária utcai polgári leányiskola tornatermében.A közgyűlésen, amelyen Szily Tamás főispán elnökölt, a tagok nagy számban vettek részt. Aközgyűlésen felolvasták az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentést, amelyben a választmány bejelenti, hogy az egylet tulajdonát képező telepet teljesen rendbehozták. Beszámolt továbbá a jelentés a múlt évszeptember 27, 28. és 29-én rendezett gyümölcsészeti és kertészeti kiállítás fényeseredményéről, amelyet a közgyűlés örvendetes tudomásul vett. Megemlékezett továbbá arról a mozgalomról, amelynek célja Pécsett gyümölcsértékesítő szövetkezetet létesíteni. Erre vonatkozólag az előkészítő munkálatok már folyamatban vannak s előreláthatólag már a nyár derekán megalakul a pécsi gyümölcsértékesítő szövetkezet. A jelentés tudomásulvétele, a számadások elfogadása után a közgyűlés elhatározta, hogy ez évben is rendez a Nőegyletben gyümölcs és kertészeti kiállítást, amelyre vonatkozólag az előkészületek hamarosan megindulnak. A közgyűlés Szily Tamás elnök éltetésével ért vélt. '4*A pécsvidéki bányászsztrájk megszűnt. Azz pécsvidéki bányászsztrájk, amely immár két hónap óta húzódott, a mai nappal megszűnt. A munkások ugyanis belátták, hogy követeléseik nem jogosak és mert a sztrájkot a munkásokra rázúduló anyagi veszteségek miatt tovább húzni nem tudták, elfogadták alapul a bányaigazgatóság álláspontját és a megegyezés létrejött. A bányamunkások ugyanis a tegnapi nap folyamán felkeresték a bányaigazgatóságot s kérték, hogy indítsák meg újra a tárgyalásokat a munkásokkal azon követelések alapján, amelyeket már közöltek a munkások a bányaigazgatósággal. A bányagondnokság azonban kijelentette, hogy a munkások követelései alapján nem óhajt tárgyalásba bocsájtkozni. A munkások küldöttsége ezt a választ közölte a munkássággal, akiknek bár nem volt kedvük szerint való a válasz, kívánták, hogy bármely úton-módon jöjjön létre megállapodás a leányigazgatósággal, mert a sztrájkot tovább folytatni — teljes anyagi romlásuk nélkül — nem bírják. A munkások vezetői erre bejelentették a rendőrfőkapitányságnak, hogy ma, kedden gyűlést óhajtanak tartani a „Pipagyújtó csárdádnál, hogy ott határozzanak a sztrájk sorsa felett. Oberhammer Antal rendőrfőkapitány a gyűlést engedélyezte s azon a bányamunkások legnagyobb része meg is jelent. A gyűlésen a többség elhatározta, hogy a sztrájkot abbahagyja és már holnap, szerdán reggel munkába áll. Voltak ugyan többen, akik azt hangoztatták, hogy küzdeni kell tovább s a sztrájkot beszüntetni nem szabad, legnagyobb valószínűség szerint azonban ezekben is felül fog kerekedni a józan belátás és holnap valamennyien felveszik a munkát. A megegyezés szerint a bányabizottság a 12 elbocsájtott munkás közül kettőt nyugdíjaz, a többit pedig végkielégíti és úgy bocsájtja el a munkából. Ez a pont volt az, amely miatt a sztrájk az utóbbi időben még tartott, mert a munkások szigorúan ragaszkodtak ahhoz, hogy senkit el ne bocsássanak a társaságtól. Viszont a bányaigazgatóság se volt hajlandó álláspontjától eltérni, mert attól tartott, hogy ha az a 12 munkás a társaságnál marad, a tartós béke veszélyeztetve lesz. Végre is a bányaigazgatóság álláspontja győzött s a munkások belenyugodtak az elbocsájtásba. A bányaigazgatóság végül megígérte, hogy a munkások anyagi helyzetén lehetőség szerint segíteni fog, anélkül azonban, hogy az alapbért felemelné. Most, hogy a sztrájk véget ért s annak eredménye nyilvánvaló, megállapítható, hogy a sztrájk a munkásokra nézve járt a legnagyobb károsodással. Ezt a kedvezményt ugyanis, amelyet most megkapnak, sztrájk nélkül is megadta volna az igazgatóság, amely igyekszik előmozdítani munkásai érdekeit, ezzel szemben azonban tízezreket veszített a munkásság bérekben. A sztrájk kitörésekor nyilvánvaló volt, hogy abba csak lelketlen izgatók ugratták bele a munkásságot s most, hogy a munkásság két hónapi keserves anyagi küzdés után kénytelen volt elveszíteni a csatát, az ódium a lelketlen izgatókra háramlik. — Pécs város rendkívüli közgyűlése. E cím alatt vasárnapi számunkban „Figyelő“ aláírással megjelent széleményünkre illetékes helyről a következő felvilágosítást kaptuk: Már 1912. év ősze óta köztudomású, hogy a Duna gőzhajózási társaság ajánlatot tett arra, hogy elektromos központi telepéből a városnak áramszükségletét ellátni hajlandó. Az ajánlat fölött már egy teljes év óta úgyszólván szünet nélkül minden irányban a legbehatóbb tárgyalások és tanulmányok folynak a mai napig. Hogy e tárgyalások mily eredménnyel jártak, legközelebb ki fog tűnni a közgyűlési előterjesztésből és a város szakértőnek szakvéleményéből is, akinek szakértelmét és megbízhatóságát bizonyára „Figyelő“ is ismeri és elismeri. Ezen munkálatok oly időben lesznek a törvényhatósági bizottság tagjainak kezei között, hogy a kérdésnek nagy horderejéhez mért alapos tanulmányozására elegendő idő álljon rendelkezésre. Minden olyan, bárhonnan származó híresztelés is állítás tehát, mintha a város a szerződés letárgyalását „hebehurgyán elsietné“, messze távol áll a hangoztatott „hivatalos hitelességtől“ és a valóságtól. Ugyanígy távol áll a hitelességtől azon állítás is, mintha a város „kényszerhelyzet előtt állna.“ Kényszerhelyzetről egyáltalában nincs, nem is lehet szó. A város teljesen szabad kézzel mérlegelheti a szerződésnek előnyeit és esetleges hátrányait és azt vissza is utasíthatja, ha a kizárólag városi közérdeket szem előtt tartó jóhiszemű és tárgyilagos bírálat eredménye így kívánná. Ez a „hiteles“ tényállás. Minden egyéb állítás: vagy jóhiszemű tévedés, vagy tendenciózus megtévesztés. Ez a „gyakorlat igazsága“ és nem más! Mindenesetre érdekes és feltűnő, hogy — még mielőtt a végleges szerződésnek öszszes részletei a nyilvánosság előtt feküdnének — a „Figyelő“ már is tudja, hogy „a szerződés némely szempontból elfogadható“, de nem olyan előnyös, amilyen lehetne. Azt is tudja, hogy a Dunagőzhajózási társaság mekkora ügyességgel és okossággal védi és szolgálja a saját érdekeit. Ez kétségtelenül a „Figyelő“-nek oly nagymérvű jólértesültségére vall, amely egészen a Duna gőzhajózási társaságnak belső dolgaiba való beavatottságig is elér. Úgy látszik, hogy a „Figyelő“ a végleges szerződés nélkül is már régóta beavatott ismerőse a társaság ajánlatának. Ha pedig ez így van, akkor éppen a „Figyelődnek van legkevésbbé oka és joga az „elsietséget“ felpanaszolni. — Időjárás. A meteorológiai intézet jelentése szerint ma a következő idő várható: Nyugatról emelkedő hőmérséklet és keleten még elvétve eső vagy zivatar. Sürgönyprognózis: Melegebb, keleten elvétve csapadék, zivatarok. Déli hőmérséklet 20.6 C. — A bőséges étkezés után néha jelentkező gyomortúlterhelés, gyomornyomás, felfúvódás és nehéz emésztés okozta kellemetlen érzésektől gyorsan és biztosan megszabadít egy fél pohár Schmidthauer-féle Igmándi keserűviz. — Fiatalkorú pécsi fiuk garázdálkodása. A múlt hét folyamán, nap nap után előfordult, hogy a budai külváros utcáiban a gáz- és petróleum lámpákat ismeretlen tettesek bedobálják, vagy megrongálják. A rendőrség nyomozást indított és Márkus József rendőrtizedesnek sikerült is szombaton éjjel elfogni a tetteseket, két fiatalkorú pécsi fiú személyében, amint épp azon mesterkedtek, hogy eltaláljanak egy gázlámpát. A két fiút a rendőrkapitányságra kísérték, ahol bevallották, hogy a lámpákat éjszakai csavargásuk közben, csupa tréfából dobálták be, vagy rongálták meg. A rendőrség a két fiatalkorú ellen folyamatba tette az eljárást. — Anyakönyvi hírek. Az anyakönyvi hivatalban ma a következő haláleseteket jelentették be: Dittrich Vendel porcellánfestő r. kath. 48 éves, (idült gyomorhurut), Karadics János r. kath. 5 éves (scarlatina), Kukenberger Anna r. kath. 36 éves (hurutos sárgaság), Sabján János urad. cseléd, r. kath. 42 éves (tüdővész), özv. Holmik Ignácné r. kath. 76 éves (szervi szívbaj, szivszélhüdés), Vajda Sándorné ref. 57 éves (szivizomelfajulás), Czöndör Sándor asztalos r. kath. 21 éves (tüdővész), Gerényi Lajos nyomdai gépmester, r. kath. 25 éves (szervi szívbaj) Ili István r. kath. 5 hónapos (gyermekaszály). 5. oldal. LEGÚJABB. A trónörökös pár utolsó útja. A serajevói tragédia után történt eseményekről a legutóbb érkezett távirati és telefontudósításaink a következők: A pápa részvéte. (Róma, június 30.) A pápát a szerajevói bűntény annyira megrendítette, hogy egészen elgyengült. Az orvosok sürgető kérelme dacára, este 8 órakor lement a Szent Péter székesegyházba, hogy imádkozzék a meggyilkolt trónörököspár lelki üdvéért. A Vatikán körében is mindenütt meglátszik az a rettenetes megrendülés, amelyet a szerajevói gaz merénylet okozott. A holttestek elszállítása. (Se rajevó, június 30.) Tegnap este fél 9 órakor a hegyről elhangzó ágyúlövések és harangzúgás között elindult utolsó útjára Ferenc Feróimmá trónörökös és felesége. Méltóságteljes lassúsággal kígyózott végig a hosszú hegyi úton a külön vonat. Katonai sorfal közepette haladt a bisztriki pályaudvarig, ott beszállt a kíséret, ezután befordult a szerajevói fővágányra. A pályaudvaron néma, megilletődött csend. Tomics őrnagy vigyázzt vezényelt, ebben a pillanatban vagy kétezer katona feszes állásban tisztelgett a szomorú vonatnál. Díszegyenruhás tartományi rendőri közegek és vasúti tisztviselők fogadták a vonatot. A mozdony mögött két őrségkocsi, utána következett az udvari különkocsi, a középre festett hatalmas fehér kereszttel. Ebben a külön kocsiban pihent a trónörökös és feleségének bebalzsamozott holtteste. Bent a kocsiban mécses ontott vékony világot a két virággal teliszele fedött ravatal fölé. A halottaskocsi után következett a katonai kíséret három kocsija. Ezekben voltak dr. Bardoff ezredes, a trónörökös katonai irodájának főnöke és báró Rummerskirch szárnysegéd. (Metkovic, június 30.) Reggel 6 órakor érkezett meg a vonat. Tengerészkatonák emelték ki a koporsókat s a „Dalmát“ hadihajóra vitték, ahol a trónörökös koporsóját a hadi zászlóval borították be. Mindenütt díszbe öltözött katonaság állott. A hadihajó a Viribus Unitis dregnót felé vitte a koporsókat. A Viribus Unitis hajón 11 ágyulövés dördült el, midőn a Dalmát yacht a koporsókkal megérkezett. A tengerészek felvették a Viribus Unitisra. Rögtönzött oltárt