Dunántúl, 1914. augusztus (4. évfolyam, 184-215. szám)

1914-08-14 / 198. szám

Péntek. Augusztus 14. DUNÁNTÚL. — Tanítók katasztrófája Mohácson. Mohácsról táviratozzák lapunknak. Boh­ne­r Ádám és Csernyánszky Jó­zsef tanitók ma délután csónakázni mentek a Dunára. A csónak véletlenül felborult s a két tanitó a Dunában lelte halálát. — Az élelmiszer uzsora ellen. Pécs vá­ros polgármestere a következő hirdetményt tette közzé: A belügyi m. kir. miniszter tu­domást szerezve arról, hogy a háborús hely­zetet egyesek a fogyasztó közönség kizsák­mányolására használják ki, ennek a lelketlen és méltóképen meg nem bélyegezhető kap­zsiságnak a megfékezése végett az élelmi­szerek és egyéb elsőrendű szükségleti cikkek (tüzelőanyag, ruházat, katonai felszerelés stb.) árának, valamint az ezek körül szüksé­ges szolgáltatások (feldolgozás, elszállítás stb.) díjazásának megállapítása körül előfor­dulható visszaélések meggátlása érdekében az alábbi körrendeletet bocsátotta ki: 5600/1914. B. M. ev­. számú körrendelet. Az élelmi­szerekkel és egyéb elsőrendű ■szükségleti cikkekkel való ellátás körül ta­pasztalt visszaélések meggátlása tárgyá­ban. Minthogy hivatalos értesülésem sze­rint egyesek a jelenlegi háborús helyzetet mások kizsákmányolására használják ki, fő­ként azzal, hogy egyes helyeken az élelmi­szerek és egyéb elsőrendű szükségleti cik­kek árának és az ezek körül szükséges szol­gáltatások (feldolgozás, elszállítás stb.) díja­zásának megállapításánál súlyos visszaélése­ket követnek el, a közönség érdekeinek meg­­oltalmazására további intézkedésig a követ­kezőket rendelem: 1. §. Az élelmiszerek és az elsőrendű szükségletek kielégítésére szolgáló egyéb cikkek (tüzelőanyag, ruházat, katonai felsze­relés stb.) árát, vagy az ezek körül szüksé­ges szolgáltatások díjazását aránytalanul magas összegben megszabni nem szabad. 2. §. Az 1. §-ban említett tárgyak árát és az ezek körül szükséges szolgáltatások díjazását aránytalanul felemelni még a ke­reslet rendkívüli fokozódása esetében sem szabad. 3. §. Az 1. §-ban említett tárgyak hitele­zés mellett történő árusításánál nem szabad aránytalanul terhes kikötéseket tenni. 4. §. Az 1—3 §-okban foglalt tilalmak megszegését, — amennyiben az súlyosabb büntetés alá eső cselekménynek nem tekint­hető, — kihágássá nyilvánítom. E kihágás büntetésének tizenöt napig terjedhető elzá­rás és kétszáz koronáig terjedhető pénzbün­tetés. 5. §. A 4. §-ban meghatározott kihágás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi állam­rendőrség működési területén pedig a ma­gyar királyi államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1914. évi augusztus hó 5-én. Sándor s. k. belügyminiszter. Ezen rendelet alapján figyelmeztetem :az élelmiszer árusokat és a többi érdekelt kereskedőket és iparosokat, hogy az áraknak indokolatlan emelésétől annál is inkább tar­tózkodjanak, mert tapasztalt visszaélés ese­tén a hatóság a rendelet büntető intézkedé­seit velük szemben teljes szigorral fogja al­kalmazni. Kelt Pécsett, 1914. évi augusztus­­hó 11-én. Nendtvich Andor s. k. polgár­­mester. Ezt a hirdetményt tartalmazó falraga­szok ma már megjelentek az összes hirdető oszlopokon, megküldötte őket a városi ható­ság az összes érdekelteknek is, azonkívül ,röpcédulákon 5000 példányban kiosztják a heti piacokon a vidéki elárusítók között is, hogy mindenki tejes tájékozottságot nyer­jen tartalma felől, így aztán a fogyasztó kö­zönség a zsaroló árus ellen a legközelebbi rendőrnél feljelentést tehet s a hatóság rövi­desen a legszigorúbban fog eljárni az egyes uzsorásokkal szemben.­­ A pécsi főreáliskolában a javító és pótló vizsgálatok az I.—III. osztálybeliek számára f. évi augusztus 29, a többi osztály­beliek számára pedig augusztus 31-én i. e. 8 órától kezdődőleg tűzetik ki. A felvételi és magánvizsgálatok írásbeli része augusztus 29, szóbeli része pedig augusztus 31-én tar­­tatik meg. Az ezen vizsgálatokra való jelent­kezés az igazgatóságnál a szükséges okira­tokkal augusztus 30-án d. e. 10—12 óra kö­zött a régi reáliskolai épületben történik. — Villány község a katonákért. A vil­lányiak népszerű és jószivü esperes-plébá­nosa Koch Ede a mozgósítási hir hallatára telenikai üdülését félbeszakítva, hívei közé, haza sietett, hogy őket e nehéz időkben vi­gasztalja. A plébános felhívta híveit, míg a háború tart mindennap este 8 órakor a napi munka után jöjjenek az Úr templomába, kér­jék a jó Istent, hogy óvja meg a háborúba vonultakat és segítse fegyvereinket a győ­zelemre. A templom mindennap zsúfolásig megtelik a jámbor hívekkel. Egyben megin­dította a segélyakciót és hivó szavára a vil­lányiak valláskülömbség nélkül a róm. kath. iskolába naponként bőven hoznak ízletes, frissen sült kenyeret, szalonnát és a szomjat csillapító gyümölcsöt, melyet a jószivü és fá­radhatatlan esperes minden Villányon ke­resztül menő vonatnál a szükséget szenvedő katonáknak adagokban csomagolva, kioszt, miben neki az e célból alakult hölgybizottság segédkezet nyújt. A villányi segélyakció 8 napon belül 12 ezer adag kenyeret, ugyan­annyi adag szalonnát, túrót és nagymennyi­ségű gyümölcsöt osztott ki, s midőn a segély­akció forrásai már-már apadni látszottak, akkor jöttek a szomszéd falvakból, s kocsi­számra hozták a kenyeret és a szalonnát, mert mint az átvonuló egriek mondták, ez való a magyar bakának. A segélynyújtásban különösen Nagyharsány község vette ki ré­szét, honnan körülbelül 5000 adag kenyeret és ugyanannyi szalonnát hoztak. A vonato­kat kísérő tisztek meghatottan mondottak köszönetet a községek derék vezetőinek és a jószivü adakozóknak. Koch Ede esperes­­plébánosnak derék segítőtársait is elismerés illeti, kiknek névsorát örömmel iktatjuk ide: Teppert Mihály községi biró, Kiss Vilmosné, Fürst Pálné, Berger Dénesné, László Mérné, Bakos Jánosné, Gadó Ferencné, Eisenburger Oszkárné, Bartonicsek Bella, Kékesi Sámu­­elné, Bartonicsek Mariska, Herger Piroska, Fieber Emil és neje, Kölni Miksa három le­ánya, Oadó Ferenc, Bakos Ilonka, Kiss Gé­za és Dezső, valamint Becker Vendel, ki egész idő alatt kocsiját lovát a segélyakció­nak rendelkezésére bocsájtotta. — A jó tett. Lapunk egyik jó barátjá­tól értesülünk, Bohuszláv Lujza háztu­lajdonosnő a nála lakó özv. Bobánovics Kálmánnénak a negyed­évi házbért elenged­te, mert két, őt eltartó fiát háborúba szólí­tották. A két fián tsivel még öt gyámoltalan gyermeke van. A mostani szomorú viszo­nyok között sok ilyen jószívű háziasszonyra lenne szükség. Kiki tegyen jót a maga te­hetsége szerint. — Borzalmas gyilkosság Pakson. Pár­ját ritkító kegyetlen rablógyilkosság foglal­koztatja a budapesti rendőrséget és a pak­si csendőrséget. A budapesti főkapitánysá­got a paksi csendőrörs arról értesítette, hogy G­e­i­p Gyula 57 éves kádármester a múlt hónap 28-án megölte és feldarabolta a feleségét. Geip e hónap 10-én reggel hajó­val Budapestre utazott ott lakó rokonai­­ meglátogatására és a paksi csendőrörs kér­te a budapesti főkapitányságot, hogy Gei­­pet nyomozza ki és tartóztassa le. Geip el­utazása után vették csak észre, hogy az asszony eltűnt. Keresni kezdték, felkutatták az egész házat, de nem találták sehol. Egy kamrában megtalálták Geip Gyulának vé­res ruháit, egy véres kést és fejszét és eb­ből egész bizonyosra vették, hogy Geip megölte a feleségét. A holttest azonban nem került elő. A budapesti főkapitányság megállapította, hogy Geip, ha Pesten van az Orient-szállóban szokott megszállni vagy a nővérénél lakik Csángó-utca 3 b. alatt, vagy pedig leányánál, Rákospalota- Ujfalun, a Bethlen­ utca 101. szám alatt. A detektívek ezeken a helyeken kezdték ke­resni. A rákospalotai-ujfalui rendőrőrszo­bán megtudták, hogy ott megjelent tegnap Gerp Gyula és bejelentette, hogy a felesége eltűnt Paksról. Valószínűleg Budapestre jött, ő tehát utána utazott és kéri a rendőr­séget, hogy nyomozza ki a feleségét. Az őrszobán a főkapitányságra utasították Gei­­pet, aki azonban nem jelentkezett. A detek­tívek ezen a nyomon elindulva, tegnap egész nap lesték Geip leányának rákos­­palota-ujfalui lakását és el is fogták őt, ami­kor éjjel haza akart menni. Bevitték a főka­pitányságra, ahol mindent tagadott és megmaradt amellett, hogy a felesége meg­szökött tőle és ő keresi. Kihallgatása köz­ben megérkeztek a főkapitányságra a paksi csendőrök, akik jelentették, hogy a kemen­cében összeégve megtalálták az asszony feldarabolt holttestét. A rendőrség erre át­adta Geipot a paksi csendőröknek és a maga részéről megfürdette a nyomozást. Most a paksi csendőrség vette az ügyet a kezébe. — Egy kalandos életű pécsi újságíró. Annak idején megírtuk Horváth Rezső volt pécsi újságíró esetét, aki a katonai szolgálat elől ezredétől, a pécsi 52. gyalog­ezredétől megszökött és Svájcba menekült. Zürichben élt hosszabb időn keresztül, ami­kor hirét vette a háborúnak és az általános mozgósításnak. Minthogy a király minden katonaszökevénynek kegyelmet adott, Hor­váth Rezső is sietett az amnesztiával élni. Hazasietett az első vonattal és már tegnap, alig, hogy megérkezett Kaposvárra, nyom­ban jelentkezett a 44. gyalogezred hadki­egészítő parancsnokságánál, mely azonnal besorozta az idegenből megtért katonát, aki­nek ilyen módon alkalma nyílt hibáját jóvá tenni. — Anyakönyvi hírek. Az anyakönyvi hivatalban ma a következő haláleseteket je­lentették be: özv. Báring Józsefné r. kath. 68 éves (hólyaghurut), Kretz Sándor r. kath. 5 hónapos (bélhurut), Gadó Ignác kisbirto­kos r. kath. 74 éves (aggaszály). 5. oldal. Szerkesztői üzenet. Előfizető Pécs. Nem ön az első, aki szóvá teszi ezt az eljárást. Sokan vannak, akik a háborút jó üzletnek tekintik s a maguk javára kihasználják. Mi a ma­gunk részéről sokkal komolyabban fogjuk fel hivatásunkat, semhogy vissza tudnánk élni azzal, önnek sem mondhatunk mást: mi rendkívüli kiadást csak nagyon is indokolt esetben adunk ki, amidőn nagyérdekű ese­ményekről számolhatunk már be hiteles for­mában. Addig az érkező táviratainkat oly módon hozzuk nyilvánosságra, hogy az a nagyközönséget ne molesztálja és főleg pén­zébe ne kerüljön. A fővárosi tisztességes saj­tó is ugyan­erre az álláspontra helyezkedett s ok nélküli rendkívüli kiadásokkal nem iz­gatja a közönséget és főleg nem használja ki, így a Budapesti Hírlap, Az Újság, Alkotmány Pesti Hírlap, Az Est, A Nap,, Pesti Napló, és Pester Lloyd sem adtak ki külön kiadásokat. A levelében említett eljárás önmagát bosz­­szulja meg, mert a jóizlésű közönség hama­rosan elfordul azoktól, akik vele akarnak visszaélni.

Next