Dunántúl, 1915. március (5. évfolyam, 49-73. szám)
1915-03-20 / 65. szám
Szombat. Március 20. DUNÁNTÚL Mntességi karpaszomány viselésére joguk van, mint önkéntesek, csak a háború tartamára léphetnek be. A 19 és 20 évesek tehát, tekintet nélkül a háború tartamára, legalább 1915 április 15-től 1915 április 15-ig tartoznak szolgálni. A 19, 20 és 24 éves népfölkelők bevonulásának idejéről illetékes helyen még nem döntöttek; lehet, hogy a szükséghez képest április 15-ike előtt lesz, lehet, hogy csak később, a három korosztály önkéntesei, akik tanulmányokat folytatnak, ettől a bizonytalanságtól mentve vannak: április 15-én be kell vonulniok. — A búza és rozsliszt kímélése. NendtvichAndor polgármester hirdetményt bocsátott ki, amelyben tudtul adja, hogy a kormány a búza és rozsliszt kímélése tárgyában kiadott 649—1915. M. E. számú rendeletének életbe léptetését korábban elhalasztotta s az az uj kormányrendelet értelmében a holnapi nappal március 20-án lép életbe. A rendelet intézkedései a következők: 1. §. Kenyér, kenyérneműek, vagy más sütemények előállításával ipar-, vagy keresetszerűen foglalkozó vállalatok, üzemek, üzletek, vagy egyének az 5. §. rendelkezései alá nem eső kenyérnek, kenyérneműnek, vagy más süteménynek előállításához búza vagy rozslisztet, vagy ezeknek árpaliszttel valló keverékét csak úgy használhatják, továbbá a már elkészített tésztát megsütésre csak akkor fogadhatják el, ha a felhasznált lisztmennyiségnek legalább 50%-a tengeriliszt. 2. §: olyan kenyeret, kenyérneműt, vagy más süteményt, amelynek előállításához búza-, vagy rozslisztet az 1. §-ban megállapított aránynál nagyobb mennyiségben használtak fel, tilos forgalomba hozni csak ha az 5. §-ban megállapított kivételek alá esik. Az 1. §. rendelkezéseinek megfelelő arányú keverékből előállított kenyeret, kenyérneműt, vagy más süteményt, ha súlya kisülve 50 grammnál nagyobb, csak a sütés befejezésétől számított 24 óra eltelte után szabad forgalomba hozni. 3. §. A belügyminiszter az 1. és a 2. §-ban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg olyan helyekre nézve, ahol tengeriben hiány van. Ilyen esetben a kenyérhez, kenyérneműhez, vagy más süteményhez a búza-, vagy rozslisztet oly arányban kell felhasználni, hogy az egész keverékben legalább 25% burgonya legyen. 4. §: Az 1. és 3. §-nak a búza-, rozs-, árpa- és tengerilliszt, valamint a burgonya keverési arányára vonatkozó rendelkezéseit a belügyminiszter a törvényhatóság első tisztviselőjének felterjesztésére, a törvényhatóság egész területén, vagy egy részén a magánháztartásokra is kötelezőknek állapíthatja meg. 5. §. Az 1. és 2. §-ok rendelkezései alá nem esik: a) az a cukrászsütemény, amelyben az előállításához felhasznált összes anyagokból a liszt nem éri el az egész mennyiség 50%-át; b) a búza-, rozs-, vagy árpaliszt felhasználása nélkül előállított mindennemű sütemény; c) a pékiparban előállítani szokott vizeszsemlye; vizes zsemlyét azonban naponként csak egyszer abban az időben szabad előállítani, amelyet erre községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú városokban, valamint Budapest székesfővárosban és Fiume városában és kerületében a városi tanács — a község, vagy város egész területére egységesen — megállapít; d) az a sütemény, amelyet kórházak, üdülőházak és gyermekeket vagy betegeket ápoló egyéb intézetek szükségletére vezető orvosaik határozott minőségben és mennyiségben megrendelnek; e) a katonai parancsnokság által megrendelt sütemény. 6. §. Aki az 1—5. §-ok rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és az 1914.L. törvénycikk 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig erjedő pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi m. kir. államrendőrség működésének területén az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. — Névnapmegváltás. Olaál Sándor plébános névnapi megváltás címén 10 koronát a Pius-kórház, 10 koronát a Ferenc József-kórház részére adományozott szerkesztőségünk útján. — Tavasznyitás! Megboldogult európai hírű madárbarátunk, Hermann Ottó megtanított a kedves éneklő szárnyasok nyelvén beszélni. Persze ez csak olyan utánzó beszéd! és mi elhisszük nagyon szívesen, hogy ez igazi beszéd, mert igen nagyon a kedvünkre esik ez a „madár beszéd“. Rég meguntuk a barátságtalan, rideg telet és vágyódunk a napsugaras, derült egy tavasz után! Jöjj már el kikelet, ne késsél oly soká. Türelmünk fogytán. A szabadba vágyódunk, teli tüdővel szivni be a megtisztult újszülött levegőt... ! Kérő szavunkra soká érkezik válasz! Helyette a hóval terhelt felhők ontják völgyeinkbe, hegyeinkbe a dermesztő hideget s rá nemsokára téli köntösben látom a messze tájat... ! Kedvetlenül vonulok vissza a kerti házba visszahelyezett szerszámok közé ..., melyekkel csak alig egy kapavágást tehettem ... ! Onnan nézem a havazó vihart! Sohá nem ül el... ! Végre harmadnapon, ahogy jött, oly gyorsan megy, szint változtat a táj, elszalad a zöld vetésekről a hó ... és szemem a reménység megnyugtató színében gyönyörködik ismét! Érzem közeledtét az új élet fakadásának! De hallom dallos hírnökét is! A kerti házikót körülvevő bokrok énekes társaságot látnak vendégül. Ágról-ágra szállnak és versenyezve a szókiejtés és a jó értelmezés tökéletességében — „madlárbeszédben“ hírnek bocsátják a tavasznyitást: „Nyitni kék, nyitni kék ..Megzörren a sok kerti szerszám! Nyílik a házikó ajtaja. Serény munkáskezek jól értik a madárbeszéd hozta örömhírt: „nyitni kell, nyitni kell“ ... téli takaróját fagytól védett növényzetnek __hadd nyíljanak a szellőző kürtők...., hadd álljanak napfényre a teleltetők elsárgult lakói! Megjött a tavasznyitás.... madárseregek örömnapja .. . emberkéznek is munkára virradatja ... ! (Figyelő.) — A nélkülözhetetlen iparosok felmentése. Egyes iparágakban foglalkozó erők között sokan vannak olyanok, akik a kereskedelemügyi miniszter ismert rendelete értelmében fontos közérdekből igényt tarthatnak a katonai szolgálat alól való felmentésre. Annak idején a kormány csak annyit mondott, hogy az ilyen kérelem a helyi hatóság utján terjesztendő fel; a rengeteg gond, elfoglaltság közben azonban elfelejtették megmondani, hogy milyen okmányokkal kell a kérelmeket főszereini s emiatt kissé hoszszabbra nyúlt egyes beadványok elintézése. Az iparteleppel biró iparosok kérelmeire vonatkozólag külön kérdést intézett a kormány az iparfelügyelőkhöz s a kereskedelmi iparkamarákhoz is,hogy csakugyan megokolt-e a fölmentés, annak ellenére, hogy már a helyi hatóság pártolólag terjesztette föl a kérelmeiket. A legnagyobb részét a tömegesen fölérkezett kérelmeknek hat hét alatt elutasították, mert a kérelemben fölhozottak nem szolgáltattak a fölmentésre elegendő alapot, ott, ahol fontos közérdeket állapítottak meg, az iparfelügyelőik és kamarák véleményét is bekérték. Ez e késedelmes eljárás is oka részben,, hogy a január hó 12-én fölterjesztett kérelmek egy része még nem nyerhetett elintézést. A katonaság vízzel való ellátása. Nendtvich Andor polgármester elnöklete alatt tegnap délután 3 órakor a városházán értekezlet volt, amelyen, a katonaságnak nyáron át való nagyobb vízszükségletéről tárgyaltak. Az értekezleten jelen voltak a katonaság kiküldöttei, valamint avárosi szakközegek. A Tettye és Tortyogó források vízszolgáltató képessége és így Pécs város vízművei úgy vannak berendezve, hogy a város rendes lakosságát fennakadás nélkül bőségesen elláthatják vízzel bármely időszakban. A városunkban tartózkodó nagyszámú katonaság s az itt ápolt sebesültek azonban tetemesen felszöktetik a vízszükségletet. A nyári hónapokban, a rendes szárazság idején a Tettye-forrás vize rendesen amúgy is megfogyatkozik, bizonyos takarékossági intézkedésekre lesz tehát szükség, hogy az idei nagy szükséglet mellett a vízhiány ne váljék érezhetővé. Nem lesz szabad a vizet pazarolni és azt oktalanul elpocsékolni. A város főmérnöki hivatal több takarékossági intézkedésekről gondoskodott, így az utcák öntözésére szükséges vizet majd nem, az ivóvizet szolgáltató forrásokból veszik, hanem e célra felfogják a Rókus, a Petrezselyem és a Puturlában lévő Kniefer-források vizét, amelyek most az utcákon elfolynak. Ugyancsak utcaöntözésre használják majd a Balokány-tó vizét is. Szükség esetén beszüntetik a kertek öntözését, egyes nagyobb üzemek vízhasználatát korlátozzák s a közegészség és köztisztaság érdekeinek lehető megóvása mellett az utcák öntözését is amennyire lehet, korlátozni fogják. LA város részéről (nagyfokú készség nyilvánult meg a katonaság igényeinek kielégítése céljából , viszont a katonaság kiküldöttei is szigorú ígéretet tettek, hogy a legénység körében mindent elkövetnek, hogy a vízzel takarékoskodjanak. Az értekezleten elhatározták, hogy amenynyiben a vízszükségletek nagyobbodnak és egyes takarékossági intézkedések válnak szükségessé, ezt hirdetmények útján hozzák a fközönség tudomására. — Az erdei tisztások kihasználása. A fölmivelésügyiminiszter fontolóra véve azt, hogy a mai viszonyok között milyen nagyjelentőségű minden gazdaságilag használható területnek emberi vagy állati táplálkozásra alkalmas terménnyel való bevetése, intézkedett aziránt, hogy az erdőhöz tartozó, fával be nem nőtt területek, valamint a beerdősítésre előírt tisztások, szénatermelésre vagy kapásnövények termesztésére használtassanak és hogy az alkalmas vágásterületek mezőgazdasági közös használat útján újíttassanak föl. Ehhez képest utasította az összes állami erdőhivatalokat és erdőfelügyelőségeket, hogy az ilyen erdei területek mezőgazdasági használatára vonatkozólag az erdőbirtokosok által előterjesztett kérelmeket, amennyiben azok teljesítése a rendelkezésre álló munkaerőhöz képest közérdekből kívánatos és erdőgazdasági szempontokból nem ütközik akadályokba, soron kívül vegyék tárgyalás alá s a vonatkozó erdőfőfelügyeleti engedélyt, a szabályszerű eljárás megtartásával, a gazdasági albizottságok saját hatáskörükben, elnöki úton sürgősen adják meg. Megjegyzendő azonban, hogy az említett hivatalok az engedély megadását csak abban az esetben javasolhatják, ha az illető tisztás vagy vágásterület alkalmas a gazdasági használatra, ha a szükséges munkaerő megvan s ha a vágásterületen nincs olyaneret, melytől a természetes fölujitás remélhető lenne s igy az engedély megtagadása esetén is mesterséges fölujitás válnék szükségessé. A szóbanlevő kivételes használati mód időtartama és módja az erdőgazdaság szempontjainak megfelelőleg lesz megállapítandó. Minthogy az erdők az ország egész területét behálózzák s eféle terület az ország minden vidékén van, a földmivelési kormány e rendelkezése jelentékenyen fogja gyarapítani a termelő területeket és főleg azoknak a vidékeknek termelésére lesz nagy befolyással, amelyeken sok az erdő, tehát a gazdasági termelésre használható terület aránylag szikiben van. Természetes azonban, hogy ez az intézkedés csak a háború által teremtett különleges viszonyok tartamára áll fönn és egy erdőbirtokost sem jogosít föl arra, hogy e beértősítés és erdészeti használat tekintetében ráháruló törvényes kötelezettségek alól kibújjon. 3. oldal.