Dunántúl, 1915. március (5. évfolyam, 49-73. szám)

1915-03-20 / 65. szám

Szombat. Március 20. DUNÁNTÚL Mntességi karpaszomány viselésére joguk van, mint önkéntesek, csak a háború tartamá­ra léphetnek be. A 19 és 20 évesek tehát, tekin­tet nélkül a háború tartamára, legalább 1915 április 15-től 1915 április 15-ig tartoznak szol­gálni. A 19, 20 és 24 éves népfölkelők bevonu­lásának idejéről illetékes helyen még nem dön­töttek; lehet, hogy a szükséghez képest április 15-ike előtt lesz, lehet, hogy csak később, a három korosztály önkéntesei, akik tanulmá­nyokat folytatnak, ettől a bizonytalanságtól mentve vannak: április 15-én be kell vonul­­niok. — A búza­ és rozsliszt kímélése. Nendtvich­­Andor polgármester hirdet­ményt bocsátott ki, amelyben tudtul adja, hogy a kormány a búza és rozsliszt kímélése tárgyában kiadott 649—1915. M. E. számú rendeletének életbe léptetését korábban el­halasztotta s az az uj kormányrendelet értel­mében a holnapi nappal március 20-án lép életbe. A rendelet intézkedései a következők: 1. §. Kenyér, kenyérneműek, vagy más süte­mények előállításával ipar-, vagy keresetsze­­rűen foglalkozó vállalatok, üzemek, üzletek, vagy egyének az 5. §. rendelkezései alá nem eső kenyérnek, kenyérneműnek, vagy más süteménynek előállításához búza vagy rozs­lisztet, vagy ezeknek árpaliszttel valló keveré­két csak úgy használhatják, továbbá a már elkészített tésztát megsütésre csak akkor fo­gadhatják el, ha a felhasznált lisztmennyiség­nek legalább 50%-a tengeriliszt. 2. §: olyan kenyeret, kenyérneműt, vagy más süteményt, amelynek előállításához búza-, vagy rozs­lisztet az 1. §-ban megállapított aránynál na­gyobb mennyiségben használtak fel, tilos for­galomba hozni csak ha az 5. §-ban megállapí­tott kivételek alá esik. Az 1. §. rendelkezései­nek megfelelő arányú keverékből előállított kenyeret, kenyérneműt, vagy más süteményt, ha súlya kisülve 50 grammnál nagyobb, csak a sütés befejezésétől számított 24 óra eltelte után szabad forgalomba hozni. 3. §. A belügy­miniszter az 1. és a 2. §-ban foglaltaktól el­térő rendelkezéseket állapíthat meg olyan he­lyekre nézve, ahol tengeriben hiány van. Ilyen esetben a kenyérhez, kenyérneműhez, vagy más süteményhez a búza-, vagy rozslisztet oly arányban kell felhasználni, hogy az egész keverékben legalább 25% burgonya legyen. 4. §: Az 1. és 3. §-nak a búza-, rozs-, árpa- és tengerilliszt, valamint a burgonya keverési arányára vonatkozó rendelkezéseit a belügy­miniszter a törvényhatóság első tisztviselő­jének felterjesztésére, a törvényhatóság egész területén, vagy egy részén a magánháztartá­sokra is kötelezőknek állapíthatja meg. 5. §. Az 1. és 2. §-ok rendelkezései alá nem esik: a) az a cukrászsütemény, amelyben az előállí­tásához felhasznált összes anyagokból a liszt nem éri el az egész mennyiség 50%-át; b) a búza-, rozs-, vagy árpaliszt felhasználása nél­kül előállított mindennemű sütemény; c) a pékiparban előállítani szokott vizeszsemlye; vizes zsemlyét azonban naponként csak egy­szer abban az időben szabad előállítani, ame­lyet erre községekben a főszolgabíró, rende­zett tanácsú és törvényhatósági jogú városok­ban, valamint Budapest székesfővárosban és Fiume városában és kerületében a városi ta­nács — a község, vagy város egész területére egységesen — megállapít; d) az a sütemény, amelyet kórházak, üdülőházak és gyermeke­ket vagy betegeket ápoló egyéb intézetek szükségletére vezető orvosaik határozott mi­nőségben és mennyiségben megrendelnek; e) a katonai parancsnokság által megrendelt sü­temény. 6. §. Aki az 1—5. §-ok rendelkezéseit megszegi, kihágást követ el és az 1914.­­L. törvénycikk 9. §-a értelmében két hónapig ter­jedhető elzárással és hatszáz koronáig erjedő pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi m. kir. államrendőrség működésének terüle­tén az államrendőrségnek hatáskörébe tar­tozik. — Névnapmegváltás. Olaál Sándor plébános névnapi megváltás címén 10 koro­nát a Pius-kórház, 10 koronát a Ferenc József-kórház részére adományozott szer­kesztőségünk útján. — Tavasznyitás! Megboldogult európai hírű madárbarátunk, Hermann Ottó meg­tanított a kedves éneklő szárnyasok nyelvén beszélni. Persze ez csak olyan utánzó be­széd! és mi elhisszük nagyon szívesen, hogy ez igazi beszéd, mert igen nagyon a ked­vünkre esik ez a „madár b­e­s­z­é­d“. Rég meguntuk a barátságtalan, rideg telet és vágyódunk a napsugaras, derült egy tavasz után! Jöjj már el kikelet, ne késsél oly soká. Türelmünk fogytán. A szabadba vágyódunk, teli tüdővel szivni be a megtisztult újszülött levegőt... ! Kérő szavunkra soká érkezik válasz! Helyette a hóval terhelt felhők ont­ják völgyeinkbe, hegyeinkbe a dermesztő hi­deget s rá nemsokára téli köntösben látom a messze tájat... ! Kedvetlenül vonulok vissza a kerti házba visszahelyezett szer­számok közé ..., melyekkel csak alig egy kapavágást tehettem ... ! Onnan nézem a havazó vihart! Sohá nem ül el... ! Végre harmadnapon, ahogy jött, oly gyorsan megy, szint változtat a táj, elszalad a zöld vetésekről a hó ... és szemem a reménység megnyugtató színében gyönyörködik ismét! Érzem közeledtét az új élet fakadásának! De hallom dallos hírnökét is! A kerti házikót körülvevő bokrok énekes társasá­got látnak vendégül. Ágról-ágra szállnak és versenyezve a szókiejtés és a jó értelmezés tökéletességében — „m­a­dl­á­r­b­e­s­z­é­d­­ben“ hírnek bocsátják a tavasznyitást: „Nyitni kék, nyitni kék ..Megzörren a sok kerti szerszám! Nyílik a házikó ajtaja. Serény munkáskezek jól értik a madárbe­­széd hozta örömhírt: „nyitni kell, nyitni kell“ ... téli takaróját fagytól védett növényzet­nek __hadd­ nyíljanak a szellőző kürtők...., hadd álljanak napfényre a teleltetők elsárgult lakói! Megjött a tavasznyitás.... madárse­regek örömnapja .. . emberkéznek is mun­kára virradatja ... ! (Figyelő.) — A nélkülözhetetlen iparosok felmen­tése. Egyes iparágakban foglalkozó erők kö­zött sokan vannak olyanok, akik a kereske­­­d­elemügyi miniszter ismert rendelete értel­mében fontos közérdekből igényt tarthat­nak a katonai szolgálat alól való felmentésre. Annak idején a kormány csak annyit mon­dott, hogy az ilyen kérelem a helyi ható­ság utján terjesztendő fel; a rengeteg gond­, elfoglaltság közben azonban elfelejtették megmondani, hogy milyen okmányokkal kell a kérelmeket főszereini s emiatt kissé hosz­­szabbra nyúlt egyes beadványok elintézése. Az iparteleppel biró iparosok kérelmeire vo­natkozólag külön kérdést intézett a kor­mány az iparfelügyelőkhöz s a kereskedel­mi iparkamarákhoz is,­­hogy csakugyan meg­­okolt-e a fölmentés, annak ellenére, hogy már a helyi hatóság pártolólag terjesztette föl a kérelmeiket. A legnagyobb részét a tö­megesen fölérkezett kérelmeknek hat hét alatt elutasították, mert a kérelemben föl­hozottak nem szolgáltattak a fölmentésre elegendő alapot, ott, ahol fontos közérdeket állapítottak meg, az iparfelügyelőik és kama­rák véleményét is bekérték. Ez e késedelmes eljárás is oka részben,, hogy a január hó 12-én fölterjesztett kérelmek egy része még nem nyerhetett elintézést.­­ A katonaság vízzel való ellátása. Nendtvich Andor polgármester elnöklete alatt tegnap délután 3 órakor a városházán értekezlet volt, amelyen, a katonaságnak nyáron át való nagyobb vízszükségletéről tárgyaltak. Az értekezleten jelen voltak a katonaság kiküldöttei, valamint a­­városi szakközegek. A Tettye és Tortyogó forrá­sok vízszolgáltató képessége és így Pécs város vízművei úgy vannak berendezve, hogy a város rendes lakosságát fennakadás nélkül bőségesen elláthatják vízzel bármely időszakban. A városunkban tartózkodó nagyszámú katonaság s az itt ápolt sebesül­tek azonban tetemesen felszöktetik a víz­szükségletet. A nyári hónapokban, a rendes szárazság idején a Tettye-forrás vize ren­desen amúgy is megfogyatkozik, bizonyos takarékossági intézkedésekre lesz tehát szükség, hogy az idei nagy szükséglet mel­lett a vízhiány ne váljék érezhetővé. Nem lesz szabad­ a vizet pazarolni és azt oktalanul elpocsékolni. A város főmérnöki hivatal több takarékossági intézkedésekről gondos­kodott, így az utcák öntözésére szükséges vizet majd nem, az ivóvizet szolgáltató for­rásokból veszik, hanem e célra felfogják a Rókus, a Petrezselyem és a Puturlában lévő Kniefer-források vizét, amelyek most az utcákon elfolynak. Ugyancsak utcaöntö­zésre használják majd a Balokány-tó vizét is. Szükség esetén beszüntetik a kertek ön­tözését, egyes nagyobb ü­zemek­ vízhasz­nálatát korlátozzák s a közegészség és köz­­tisztaság érdekeinek lehető megóvása mellett az utcák öntözését is amennyire lehet, kor­látozni fog­ják. LA­ város részéről (nagyfokú­ készség nyilvánult meg a katonaság igé­nyeinek kielégítése céljából , viszont a ka­tonaság kiküldöttei is szigorú ígéretet tet­tek, hogy a legénység körében­ mindent el­követnek, hogy a vízzel takarékoskodjanak. Az értekezleten elhatározták, hogy ameny­­nyiben a vízszükségletek nagyobbodnak és egyes takarékossági intézkedések válnak szükségessé, ezt hirdetmények útján hozzák a fk­özönség tudomására. — Az erdei tisztások kihasználása. A fölmivelésügyi­­miniszter fontolóra véve azt, hogy a mai viszonyok között milyen nagy­jelentőségű minden gazdaságilag használható területnek emberi vagy állati táplálkozásra alkalmas terménnyel való bevetése, intéz­kedett aziránt, hogy az erdőhöz tartozó, fá­val be nem nőtt területek, valamint a be­­erdősítésre előírt tisztások, szénatermelésre vagy kapásnövények termesztésére hasz­náltassanak és hogy az alkalmas vágásterü­letek mezőgazdasági közös használat útján újíttassanak föl. Ehhez képest utasította az összes állami erdőhivatalokat és erdőfel­ügyelőségeket, hogy az ilyen erdei területek mezőgazdasági használatára vonatkozólag az erdőbirtokosok által előterjesztett kérel­meket, amennyiben azok teljesítése a rendel­kezésre álló munkaerőhöz képest közérdek­ből kívánatos és erdőgazdasági szempontok­ból nem ütközik akadályokba, soron kívül vegyék tárgyalás alá s a vonatkozó erdő­­főfelügyeleti engedélyt, a szabályszerű el­járás megtartásával, a gazdasági albizottsá­gok saját hatáskörükben, elnöki úton sür­gősen adják meg. Megjegyzendő azonban, hogy az említett hivatalok az engedély meg­adását csak abban az esetben­ javasolhat­ják, ha az illető tisztás vagy vágásterület al­kalmas a gazdasági használatra, ha a szük­séges munkaerő megvan s ha a vágásterü­leten nincs oly­an­eret, melytől a természe­tes fölujitás remélhető lenne s igy az enge­dély megtagadása esetén is mesterséges föl­ujitás válnék szükségessé. A szóbanlevő ki­vételes használati mód időtartama és módja az erdőgazdaság szempontjainak megfelelő­­leg lesz megállapítandó. Minthogy az erdők az ország egész területét behálózzák s eféle terület az ország minden vidékén van, a földmivelési kormány e rendelkezése jelen­tékenyen fogja gyarapítani a termelő terü­leteket és főleg azoknak a vidékeknek ter­melésére lesz nagy befolyással, amelyeken sok az erdő, tehát a gazdasági termelésre használható terület aránylag szikiben van. Természetes azonban, hogy ez az intézkedés csak a háború által teremtett különleges viszonyok tartamára áll fönn és egy erdő­birtokost sem jogosít föl arra, hogy e be­­ért­ősítés és erdészeti használat tekinteté­ben ráháruló törvényes kötelezettségek alól kibújjon. 3. oldal.

Next