Dunántúl, 1915. április (5. évfolyam, 74-99. szám)

1915-04-18 / 89. szám

Kedd. Április 20. igényiket a végtelenségig redukálták, a vá­rosi lakosságunk már hónapok óta úgy él, mint Przemysl hős várőrsége, ezzel tarto­zunk az ügynek de egyébként elvárjuk, hogy ama haramiákra, akik a közönség szorult helyzetével visszaélnek s még ebben a véres időben is, uzsorát űznek, a hatóságok ököl­lel csapjanak le; a szállító panamisták ellen pedig alkalmi törvényeket kell életbe léptetni mert büntető jogunk codifikátorai nem szá­molhattak az emberi elvetemültség ily szédí­tő mélységével mely a nemzet élet-halál har­cát arra használta, hogy papírtalpú csizmát, foszlós bélés anyagból készült egyenruhát, penészes lisztet, avas zsírt szállít — a min­den idők legnagyobb hőseinek a magyar ka­tonáknak —, romlott, s ad libitum felcsigá­zott áru­anyagot az ithonlévőknek amivel ezen gazok nagyobb pusztításokat vittek véghez mint az ellenség golyói; ezen hiéná­kat rögtön itélő bíróság elé kell állítani s ha­­zaárulási per indítandó ellenük, amennyiben háborús időben a büntető jog feladata az el­rettentés. V. V. Mennyi liszt tartható vissza? Pécs, április 19. A háztartási és gazdasági szükségletet meghaladó liszt- és gabonakészlet bejelenté­sének határideje elérkezvén, a visszatartható lisztmennyiségre vonatkozólag a m. kir. mi­nisztériumnak 977/1915. M. E. rendeletét a baranyamegyei járási hatóságok különböző­­képen magyarázzák. Ugyanis a rendelet 6. pontja szerint: „Háztartási szükséglet címén senki sem tarthat több gabonát vissza, mint amennyinek ezen címen való jogosult vissza­tartása a rekviráláskor megállapíttatott. Aki­nek gabonája és lisztje van, annyival keve­sebb gabonát tarthat vissza mint amennyi lisztje van. Akinek csak lisztje van, ebből annyit tarthat vissza, hogy a lisztkeverésre érvényben levő szabályok megtartásával a háztartásban élőkre a folyó évi augusztus hó 15-ig számítva havonkint és fejenként 6 kg. liszt jusson.“ A dárdai járásban ezt, „hogy a liszt­keverésre érvényben levő szabályok meg­tartásával­ úgy értelmezik, hogy a 6 kg.-nak már kevertnek kell lenni 50% arányban ku­koricaliszttel s igy havonként és fejenként a főzőliszttel együtt 3^2 kiló gabonaliszt a visszatartható mennyiség. A mohácsi járás­ban pedig úgy értelmezik, hogy 6 kg. a visszatartható gabona lisztmennyiség, de ezt — érvényben maradván a keverési rendelet — keverni kell a felhasználásnál 50% kuko­ricaliszttel, így két egymás mellett, de külön biró járásban levő községek egyikében na­ponta félannyi kenyeret ehetnek az emberek mint a másikban. Minthogy ez természetesen lehetetlen állapot, az alispánnak egyöntetű eljárásra kell utasítást adni, még­pedig sür­gősen. A mohácsi járásban alkalmazott ma­gyarázat a helyesebb, mert eltekintve attól, hogy egy hónapra 212 kg. kenyérliszt egy munkás embernek abnormálisan kevés, a fent idézett rendeletben kukoricalisztről szó sincs, az csupán a gabonalisztre vonatkozik. Magának a rendelet 6-ik pontjának első mon­data szerint, ha a bejelentőnek nincs lisztje csupán gabonája, úgy annyit tarthat abból vissza mint amennyi a rekviráláskor vissza­tarthatnak megállapíttatott. Ez pedig sze­mélyenként és havonként 18 kilogrammban állapíttatott meg a kukoricával együtt. A má­sodik mondat szerint: „Akinek gabonája és lisztje van, annyival kevesebb gabonát tart­hat vissza mint amennyi lisztje van“ — a rendelet, a liszt és gabona arányt egymást kiegészítőnek és megfelelőnek veszi. Az első magyarázat szerint 18 kg. kukoricás ga­bonának 6 kg. kukoricás liszt felelne meg, ami nem állhat meg. így, akinek gabonája van épen háromszor annyit tarthatna vissza. DUNÁNTÚL mint akinek lisztje van. Ez pedig szintén ab­szurdum. A másik magyarázatnál a 6 kg. gabonaliszthez még 6 kg. kukoricaliszt járul­ván az így nyert 12 kg. kukoricaliszt már inkább megfelel a 18 kg. visszatartható ku­koricával kevert gabonának. Ezek alapján világos, hogy a minisztérium a 6 kg. liszt alatt csupán gabonalisztet ért amit azután kell keverni a kukoricaliszttel 50%-os arányban. Minthogy egy egész járás népének élelmezését érinti a rendelet mikénti értel­mezése a lehető legsürgősebb intézkedésre volna szükség a tévedés kiküszöbölésére. Dr. Miklós Fe­r­e­n­c: HEREBC. A pécsi Kath. Nővédőegye­­sület tagjaihoz 5 A pécsi kath. Nővédőegyesület ápri­lis 21-én, szerdán délután 5 órakor tartja közgyűlését a Miasszonyukról nevezett zár­dában. A választmányi és egyleti tagok szives megjelenését kéri Deutsch Kornélné a nővédőegyesület elnöknője. — Pécsi tisztek kitüntetése. A király megparancsolta, hogy az ellenség előtt tanú­sított vitéz magatartásukért Honig Ernő pécsi 19. honvédgyalogezredbeli főhadnagy­nak, Fekete János, Makay Jenő és S­za­­lay Balog János dr. pécsi 18. honvéd­­gy.-ezredbeli hadnagynak, Folkusházy Ferenc V/19. honvédzászlóaljnál beosztott főhadnagynak és Adler Gyula 69. gyalog­ezredbeli a 302. honvédgyalogezredhez be­osztott tartalékos hadnagynak a legfelső di­csérő elismerés tudtul adassák. — Áthelyezés. S­z­ily Tamás főispán Németh Károly mohácsi tb. főbirót Sik­lósra és Öllő István siklósi szolgabirót Mo­hácsra helyezte át. — Hősi halált halt pécsi százados. Pécs városa egy újabb hős életével áldozott a ha­zának. A köztiszteletben álló Czermák csa­ládnak egy kiváló képzettségű katonatagja Czermák Ede százados a Kárpátok hősi védelmében dicső halált halt. Egy forró vérű, igazi katona kirobbant élete mély fájdalom­mal sújtja a szülőket, Czermák Ede kir. tanácsost és nejét, akiknek fájdalmában meg­értő szívvel osztozik mindenki. Enyhítse a család fájdalmát az isteni hit és az a felemelő büszke tudat, hogy a hazának adták hős fiu­kat. A becsület mezején elesett századosról a következő értesítést adta ki családja: Megtört szivvel tudatjuk, hogy felejt­hetetlen fiunk, illetve fivér, sógor és nagy­bácsink Czermák Ede ur cs. és kir. 76. gy. ezredbeli százados, a hadiékitmé­­nyü katonai érdemkereszt stb. tulajdonosa a kárpáti harctéren katonai kötelességének hit teljesítése közben f. évi­ március hó 22-én az ellenség előtt hősi halállal kiszen­vedett. Az engesztelő szent­mise-áldozat az itteni székesegyházban f. évi április 22-én délelőtt 9 órakor fog a Mindenhatónak be­­mutattatni. Áldott legyen az emléke! Pécs, 1915. április havában. Czermák család. — A szőlőbirtokosok figyelmébe. A magyar kormány tárgyalásokat folytat na­gyobb mennyiségű külföldi rézgálic beszer­zése iránt. Amennyiben e tárgyalások ked­vező eredményre vezetnek, a beszerzett rézgálic egy része Baranyavármegyében nyer elhelyezést és annak kiosztása a Vár­megyei Gazdasági Egyesület útján fog tör­ténni. A rézgálic ára circa 170 korona lesz. Előjegyzések és métermázsánként 1 korona előleg sürgősen beküldendők a gazdasági egyesülethez, mely a rézgálicot a rendelt és átvett mennyiség arányában fogja a jelent­kezők között szétosztani. — A volt szentlőrinci járásorvos halála. A szentlőrinci járás nyugalmazott orvosa, Baranyavármegye volt tb. főorvosa R­a­­m­e­s­h­o­f­e­r Sándor dr. 75 éves korában vasárnap reggel 7 órakor meghalt. Teme­tése ma délután volt Szentlőrincen általáno­san megnyilvánult nagy részvét mellett. Az engesztelő szent­mise-áldozat szerdán dél­előtt 8 órakor lesz a szentlőrinci plébánia­­templomban. Elhunytát özvegye szül. Pol­ler Hermina siratja. — Kitüntetés hősi halál után. Járó István lőcsei főgimnáziumi rajztanár, a pécsi 19. honvédgyalogezred zászlósa az északi harctéren hősi halált halt a hazáért. A ki­rály az élete világában elesett vitéz zászlóst az I. észt vitézségi éremmel tüntette ki. Az ezred századosa e kitüntetést a hős édes aty­jával­ az alábbi levélben tudatta: „M. kir. pé­csi 19. honvéd gyalogezred pótzászlóalj. Te­kintetes Járó István urnak Szekszárdi Pécs, 1915. évi március hó 14-én. Mellékelten meg­küldöm néhai Járó István tart. zászlós ur részére őfelsége, legfelsőbb Hadurunk és Ki­rályunk által adományozott I. osztályú vi­tézségi érmet. A sors, mely meg nem engedte, hogy a méltán kiérdemelt kitüntetés ékesítse a becsület mezején elesett hős bajtársunk mellét, valamennyiünk közös sorsa, bánata és egyúttal vigasza. Szolgáljon Önöknek is vigaszul az a tudat, hogy a súlyos áldozat tömjéne, melyet egy szerető család hozott hazánk szabadságának szent oltárán, az ég­be száll és onnan hoz enyhülést. A fájó sebe­ket, Isten segélyével az eljövendő dicsőség a feledés és öröm bűvös fátyolával fogja be­takarni. Hozzon a legfelső kegy, mely vitéz bajtársunk, Járó István zászlós hősi sírját bearanyozza. Önöknek vigaszt és megnyug­vást, hazánknak dicsőséget! Mi őt felejteni nem fogjuk soha; ezredtörténelmünkben pe­dig, melybe hős bajtársunk aranybetűkkel , a saját vérével irta be nevét, örök időkre a hősök között is az elsők közé sorozandjuk. Mellékelve­­ drb. I. oszt. ezüst vitézségi érem. (aláírás) százados.“ — Hír egy pécsi huszárőrnagyról. A Przemysl várát védő hős seregben volt a pécsieknek egy kedves ismerőse R­­­h­m­e­r István honvédhuszárőrnagy, aki néhány év előtt még Pécsett állomásozott. Rihmer őr­nagyról mindeddig nem jött értesítés, míg végre most életjelt adott magáról. Rihmer őrnagy orosz fogságban van, egészséges és többed magával Simbirskbe internálták. — Vemhes kancák kiosztása. A legkö­zelebbi időben a baranyavármegyei gazda­sági egyesület ismét nagyobb számú vemhes kancát fog a vármegye főispánjának megbí­zásából kiosztani. Azok a gazdák, akik ily kancákat átvenni óhajtanak, kötelesek a köz­ségi elöljáróság által igazoltatni, hogy lovaik katonai szolgáltatásra bevonattak és munkára alkalmas lovakkal nem rendelkeznek. A ki­osztás időpontját közölni fogjuk. — Jótékony adományok sebesültjeink­nek. V­a­­­d­i­t­s Gyula praelatus kanonok a pécsi Vöröskereszt-Egylet vasúti nyugvó­állomására egy hektó­r bort küldött, hogy az orvosilag arra utalt katonáink tiszta borhoz jussanak. Egy a Ferenc József laktanyában fekvő nehéz betegnek pedig 3 üveg kiváló minőségű­­ bort küldött orvosságul. A jóté­kony adományokat megkapta és köszönettel nyugtatja a kórházi vezetőség. 3. oldal.

Next